Hazánk, 1905. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1905-04-16 / 92. szám
HAZáNK. 92. szám. (Tolvaj gavallér.) Tegnap Bécsben letartóztatták Lipthay Béla állítólagos versenyistálló-tulajdonost, mert meglopta ifj. Ditrói Mór honvédhuszárhadnagyot. Bécsi tudósítónk jelentése szerint a vizsgálat eddigelé a következő adatokat derítette ki: Ditrói hadnagy mindössze négy napja ismeri Lipthay Bélát, aki az osztrák-olasz határon levő Alában versenyistálló-tulajdonosként mutatkozott be a huszárhadnagynak. Ditrói megkérte Lipthayt, ha tudna neki vala szép lovat, figyelmeztesse, megvenné. Lipthay mindjárt ajánlkozott is, hogy pompás paripát fog a hadnagynak szerezni. Együtt utaztak Bécsbe és a vasúttól kocsin egy fogadóba mentek, amelyben azonban csak egy üres szoba volt. Közösen bérelték hát ki és este együtt mentek szállásukra. Reggel arra ébredt Ditrói, hogy szobatársa már eltávozott s vele együtt eltűnt 2660 koronát tartalmazó pénztárcája. A huszárhadnagy nyomban jelentést tett a lopásról és a rendőrség akkor tartóztatta le Lipthayt, amikor a Freudenauból visszatért. (Gyilkosság.) Tapolcáról Írják: Tóth József 21 éves tördemici kocsis szerelmi viszonyt folytatott Kovács Julia 34 éves elvált aszonynyal. Az utóbbi időben folyton veszekedtek és tegnap egy ilyen veszekedés közben Tóth egy éles konyhakéssel szivenszúrta a perlekedő Kovácsnét, ki tiz perc múlva kiszenvedett. (A Beketow cirkuszban) az újítási munkálatok befejeződtek s igy a cirkusz az április hó 29-ére kitűzött megnyitó előadásra teljesen készen áll. Amint az itt időző üzletvezetőtől értesülünk, sikerült Beketow igazgatónak a híres francia cirkusdirektort, Ciniselli urat, akinek a jelenleg Oroszországban uralkodó viszonyok miatt Szentpéterváron az előadásait be kellett szüntetni, első osztályú lóállományával az egész idényre Budapestre szerződtetni. (Az osztálysorsjáték) mai húzásán a következő nagyobb nyereményeket sorsolták ki: 25.000 koronát nyert: 68119. 20.000 koronát nyert: 82508. 10.000 koronát nyert: 48435. 5000 koronát nyertek: 25438 36053 96576. 2000 koronát nyertek: 2698 3845 4061 7130 7500 22793 23586 36300 47743 53227 54086 78537 79046 81363 82699 89914 89926 90775 99309 101844 102623. 1000 koronát nyertek: 3690 6596 11297 13700 13830 18174 29768 26460 30173 30361 31722 32349 36418 38463 29475 40224 44548 45016 46006 48286 48862 51421 52898 56607 56831 57052 58008 58254 64326 65365 66591 73102 74124 76582 80261 82668 94772 95886 96730 97452 100506 102421 102690 105169 107889 109231 109661. 500 koronát nyertek: 2501 2682 4396 9891 12822 15206 15420 16239 17472 17521 19965 21674 26529 30532 31373 34918 36405 40355 40796 43425 46507 46634 47352 47884 51884 52802 54588 56470 58240 59210 59967 66239 67861 69869 72143 72190 76113 76442 77320 78471 79322 84422 85130 86179 88908 90565 90635 91016 91159 91639 94060 95062 96712 99959 102942 107623. A többi kihúzott számok 200 koronát nyertek. A mai húzáson a legnagyobb, a 25.000 koronás főnyereményt kétnyolcad részben ismét Török A. és Társa (Budapest, VL, Teréz körút 46.) szerencsés vevői nyerték a 68119 számú sorsjegygyel. Vásároljon osztálysorsjegyet Lukács Vilmos bankházában Budapest, V., Fürdő utca 10. A közelgő permetezési idény alkalmából a 1. szőlőbirtokos közönség figyelmébe ajánljuk a dr. Aschenbrandt-féle bordós por használatát. A jelesebb kül- és belföldi szakférfiak, tízezer magyar szőlőbirtokos nyilatkozatai egyértelműig bizonyítják, hogy a bordói por a szőlő (és burgonya) peronosporájának legkitűnőbb, legjobban tapadó és ezért a legolcsóbb ellenszere. A magyaróvári gazdasági akadémia növénykórtani állomása négy évi kísérletezés után véleményét a következő szavakba foglalta össze: «Az összes eddig használatban levő permetező anyagok közt teljes részrehajtatlanul megadhatjuk az első helyet a bordós porból készült oldatnak. Kitűnő tapadóképessége biztosítja használhatóságát, biztos elterjedését ezen anyagnak, amelylyel az újabb permetező anyagok közül egy sem versenyezhet. Hozzátéve azt, hogy a bordós por oldatának elkészítéséhez szakértelem nem kell s így ez a legegyszerűbb munkásra is rábízható, amellett, hogy az oldat elkészítése csak néhány percet vesz igénybe: ezek oly előnyök, melyek főleg szeszélyes időjárás esetén megbecsülhetlen szolgálatot tesznek. x «Bob-hashajtó» a legkellemesebb (10 fillér.) _ _________Vasárnap, 1905. április 16. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET I / Mahler szimfóniája. Budapest, április 15. Van Budapesten egy lelkes műbarát: Feld Kálmán, a «Gresham» igazgatója, egy művest és zeneileg képzett férfiú, akinek az a legnagyobb passziója, ha zenekart dirigálhat. Sokat is áldoz erre a heves passzióra, mert van "saját zenekara, amelylyel intim körben hangversenyeket szokott rendezni a maga és jó ismerősei gyönyörűségére. Most azonban kilépett a nyilvánosság elé is egy jótékonycélú hangversenynyel, amelyet tegnap a fővárosi vigadó nagytermében az «Otthon» és az «Újságírók Egyesülete» javára adott és amelyben bemutatta a budapesti közönségnek Mahler Gusztáv sokat emlegetett harmadik szimfóniáját. Nagy személyzetet kellett erre a célra mozgósítani, mert Mahler is azok közé a zeneszerzők tartozik, akik mint Berlioz, újabban pedig Strauss Richárd — roppant nagy zenei apparátussal dolgoznak. Harangjátékkal és mindenféle ütő meg csörgő hangszerrel gyarapított nagy zenekar, magánénekesnő, női kar és fiuk kara szükséges a 111. szimfónia előadásához. A zenekar és az énekkarok a magyar kir. Opera személyzetéből kerültek ki, magánénekesnőnek pedig Behr Teréz, berlini dalénekesnőt hívták meg. Mahlert ismeri már közönségünk, mint vaskezű operaigazgatót és geniális karmestert. Amikor ő a magyar kir. opera élén állott, a filharmonikusok előadták egyik művét is, az első szimfóniát, ez azonban nem aratott sikert. Sokkal jelentékenyebb és igazán nagyszabású alkotása a harmadik szimfónia. Erősen kidomborodott, hatalmas és intranzigens művészi egyéniségnek megnyilatkozása ez a mű. Akik Mahlert ismerik, azok tudják, hogy az életben sem törődik azzal, várjon az, amit tesz vagy nem tesz, tetszik-e az embereknek. Éppoly kevéssé törődik a közönség ítéletével mint zeneszerző, hanem megy a maga útján, nem hallgatva másra, mint művészi meggyőződésére. Ebben is hasonlít ő Berliozhoz, akit — úgy látszik — mesterének vall és mindenben követ. Csakhogy Berlioz szertelenségeit, bizarrságait és extravaganciáit még fokozottabb mértékben találjuk meg Mahler zenéjében; viszont azonban megtaláljuk benne azt a geniális vonást, a kidolgozásnak azt a raffinált virtuozitását és a zenekarnak azt a ragyogó színpompáját is, amely Berlioz muzsikáját jellemzi. Unikum ez a szimfónia már terjedelménél fogva is, mert hat tételből áll és előadása majdnem két órát vesz igénybe. Az első tétel egymaga közel háromnegyed óráig tart, tehát oly hosszú, mint egy rendes szimfónia a maga egészében. És amilyen hosszú ez a tétel, épp oly komplikált és zavaros. Az ember nem bír vele tisztába jönni, hogy a szerző tulajdonképpen mit akar. Az egész tételen csinos, ámbár inkább operettbe illő induló vonul végig, de minduntalan belevész a zenekarnak fantasztikusan kavargó forgatagába, amelyben valóságos orgiát ül a kakofónia. Ennek kellemes ellentéte a második tétel, amelyben egy finom menüett érdekes bacanállal van összeházasítva. Tetszetős a harmadik tétel is. Ebben nagy szerepet játszik a termen kívül elhelyezett postakürt, amely egy érzelmes nótát fut, a hegedűk tremolo-kíséretével. Igazi színpadi effektus, mely a «Säckingeni trombitás»-ra emlékeztet. A negyedig tételben Nietsche egyik költeményét zenésítette meg Mahler. Behr Teréz szépen énekelte: «Oh,Mensch gib Acht! Was spricht die tiefe Mitternacht !...» De mi hiába vigyáztunk, nem bírtuk megérteni, mert a művésznő németül énekelt, és nem bírtuk megérteni azt sem, hogy mi a fészkes fülemilének kellett ennek a kis dalnak az eléneklésére Berlinből német énekesnőt hozatni ? Budapesten nem találtak volna erre a célra magyar művésznőt? Valóban ez még Mahler disszonanciáinál is bántóbb disszonancia volt. «Bún-ham ! Bim-bam!» — hangzik egyszerre a karzatról, ahol a fiuk kara van elhelyezve. Egyidejűleg megcsendülnek lenn a harangok, a női kar pedig egyszerű, népies, bibliai dalt énekel hozzá. Ez az ötödik tétel. A hatodikban a zenekar ismét egyedül lép fel és egy nagyon szép, meleg és hatásosan fokozott Adagioval fejezi be a szimfóniát. A közönség vegyes érzelmekkel hallgatta az újdonságot. Bámulta a kidolgozásban nyilvánuló nagy tudást, gyönyörködött a műnek egyes igazán szép részleteiben, da nem hunyt szemet annak gyöngéivel szemben sem, Feld Kálmánnak azonban, aki nagyon ügyes dirigensnek bizonyult, valamint a közreműködőknek is zajos elismeréssel adózott. a. k. * Premiere a Népszínházban. Ziehrer operettje, a bécsi «Fremdenführer» ma este kerül, először színre «7777» cím alatt, Budapestre átdolgozva, mint itteni zenés «lokalposse.» E darab, valóságos pesti utcává vedlett át az átdolgozásban. Színhelye a Népszínház, a Rémi-szálloda, a Hazám-kávéház, szóval a Kerepesi-ut és Nagy-körut keresztezése s az élethűséghez csak az hiányzik, hogy Vidor igazgató rókamájas bundájában és cilinderében nem sétálgatott a nagykalapu Barna Izsó kamagygya, s a kis hátsó ajtón nem Petráss Sárika, Bárdy Gabi, Vidorné s a színészek járnak ki, hanem más alakok., Felmerült tegnap a főpróbán azon eszme, hogy legalább egy előadáson a teljes élethűség elérése céljából az operettben nem játszó személyzet is működjék közre mint statiszta, ezt azonban az igazgató, mint nem szolid eszközre vallót, érett megfontolás után elveti. Egyébként hogy mi van az egész operettben röviden elmondható. A fiatal báró Bánki hazakerül Budapestre, miután vidéken öt hónapigdominózott és unatkozott azon nagynénivel, kitől dug örökséget remél. Itt barátaival fogad, hogy nemcsak nem unja meg a csinos valcerben is magasztalt Budapestet, de saját keresményéből egy hétig meg is képes élni. E célból beáll hordárnak (a 7777. számúnak) s egy illavai fegyházporkolábnak Budapestre jött családját kalauzolja pénzért. A porkoláb azért jött a fővárosba, mert lányát férjhez adván, egy ismeretlen jóltevő hölgy, ki a lakzi költségét fizeti és saját vidéki birtokán úgy az exporkolábot, mint a leendő férjet alkalmazza — ezt úgy kívánja. Ez ismeretlen hölgy azonban nem más, mint saját rég elszakadt leánya a ki olasz név alatt hires énekesnővé lett s most a budapesti Népszínházban szerepel s a Rémi Hűvösvendéglőben lakik. A báró a kalauzolásban rábukkan az énekesnőre, kinek régen udvarolt s most menyasszonyává teszi, miután ez szakit egy Tagala nevű afrikai királylyal, egy othellói féltékenységü barommal, kitől nem volt nyugalma eddig sem. Az énekesnő szobalánya egy zenész-káplárnak lesz a felesége, kivel eddig is lelkes valcer-énekléseket végezett. Három felvonásban három házasság teljesen elég, különösen ha ahhoz néhány, ollózott bár, de meghallgatható keringő járul. A kalauzoló bárót Szirmai adja, az énekesnőt Székely Irén, szobalányát Komlóssy Emma, a káplárt Kassai, a porkolábot Kovács, a vad zulukaffert Kiss Mihály (igen mulatságosan), a kis menyasszonyt Hajrmath Ilona, vőlegényét Raskó s végül egy huszárkadéti nadrágot Abelovszky Margit tölt be kellő eleganciával. Lesz villanyosvasút, frakker, bicikli, színpadi zápor, katonabanda, stb. ennyi talán csak elég lesz egy helyi bohózattól ? V. s. * A Nemzeti Színháznak tegnap este teljesen józsefvárosi és villanyos vasúti színezete volt, amenynyiben Hűvös Kornél darabjának előadására megjelentek a Józsefváros miniszter-képviselője, továbbá a főpolgármester, polgármester, a tanács némelyrésze s a törzsfőnökök a régi klikkekből. A földszintet és karzatot részben a B. V. V. T. alkalmazottjai foglalták el, hogy Hűvös igazgató családjának az irodalmi ..eseményét diadalra segítsék. Sikerült is három ízben kitapsolniok .A gyermeke szerzőjét s ez és Hegyesi Mari asszony pompás játéka az egyetlen felemlítendő dolog Hűvös Kornél darabjának előadásából. A másik kis újdonság Erdélyi Zoltán a Oroszlánbőnre még kevesebb szót érdemel. A vélt grófi ruha által mágnáskodni kezdő irodatiszt alakja, Gál jobb sorsra érdemes erőlködései dacára