Helyiipar és Városgazdaság, 1964 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
TIWffB WB E& H SV©cE^Z^EM. *^i***i^^ biztonságos munkakörülmények egészséges emberek A munkásvédelmi hónap keretében kiállítást szervezett a IV. kerületi Házkezelési Igazgatóság. A kultúrteremben rendezett kiállítást Hollós elvtárs, a IV. kerületi tanács vb. elnökhelyettese nyitotta meg, megjelentek a fővárosi HKI vezetői is, akik elismerően nyilatkoztak a látottakról. A kiállítást a vállalat minden dolgozója megnézte, s ez bizonnyal növelte balesetelhárítási, egészségügyi, tűzrendészeti ismereteiket. A kiállítás sikeréhez hozzájárult az anyag összeválogatása. A többségében helyi körülményeket, hibákat tükröző képek alapján a dolgozók könnyebben megértették a reájuk vonatkozó előírások betartásának fontosságát. Fényképeken láthatták a helytelen, óvórendszabályellenes munkafogásokat, munkafolyamatokat. A kiállítás anyagában helyet kaptak az egészségvédelmet és balesetelhárítást szolgáló újítások is. »Keresd a hibát« címmel munkásvédelmi vetélkedést is rendeztünk. A dolgozók a kiállítás képein felismert szabályellenességeket pályázati lapokra írták fel. A legtöbb hibát felfedő dolgozókat a szakszervezeti bizottság tárgyjutalomban részesítette. A munkásvédelmi hónap befejezésekor a vállalat valamennyi dolgozójának részvételével Krämer elvtárs, az igazgatóság vezetője értékelte a hónap során elért eredményeket, megjelölve a további feladatokat. Ezután került sor azoknak a dolgozóknak a jutalmazására, akik a munkásvédelmi hónap során eredményes, áldozatkész munkájukkal kitűntek. Az ünnepséget munkásvédelmi és egészségügyi filmek vetítésével fejezték be. A kiállítás anyagát a Fővárosi Házkezelési Igazgatóság mint vándorkiállítást eljuttatta a többi kerületi házkezelési igazgatósághoz. Sántha Géza Kellemes, szép délután volt A december 9-i szép téli délutánon 180 heres, őszhajú munkából kiöregedett nyugdíjas gyülekezett a Széchenyi fürdő kultúrtermében a Fürdőigazgatóság pártszervezete, szakszervezete és igazgatósága meghívására. Öröm volt hallgatni Horváth szb titkár és Krajcsir igazgató meleg, szívből jövő szavait, melyekből az új társadalom megbecsülése, a fürdők dolgozóinak igaz szeretete csendült ki az öregek iránt. A Széchenyi fürdő zenekara és kultúrbrigádja több mint egy órás műsort adott, a fiatal dolgozók derűs hangulatot teremtve szolgálták fel a bő uzsonát és sört. Jólesett vidám beszélgetés közben a régi élményeket felidézni. Úgy véljük, hogy ez a szép délutáni összejövetel nemcsak ránk öregekre volt kellemes, jó hatással, hanem a vendégül látó dolgozókra is, mert láthatták, hogy a mi társadalmunk öregjei kiegyensúlyozott életet élhetnek. Warinisz Sándor nyugdíjas Előbbre léptünk az emberekről való gondoskodásban Az üzemi vezetők egyik legfőbb kötelessége az állandó gondoskodás az emberekről. Ez nem korlátozható a munkásvédelmi szemle napjára. Ennek a követelménynek a nap minden órájában eleget kell tenni. Vállalatunk vezetősége minden cselekedetében erre törekszik. Nagy segítséget kapunk ehhez azoktól a délgőzöktől, akik e nemes célért hajlandók áldozatot is vállalni. A vállalat 1960 óta nagyot fejlődött. A jelenlegi létszámunk mintegy háromszorosa az 1960 előttinek. Számos olyan dolgozó került az üzembe, — főleg a mezőgazdaságból — akik azelőtt jóformán üzemet sem láttak. „ A családod hazavár” Termelési feladatainkat megoldottuk, de nem volt közömbös számunkra, hogy milyen áron. Valamennyiünk jelszava csak egy lehetett: »Megteremteni a balesetmentes termelést«. Ennek nyomán feliratok és plakátok hirdették, s hirdetik ma is: »Családod hazavár!« De ennél sokkal többre, társadalmi összefogásra és ellenőrzésre volt szükség. A nyíregyházi üzemek között talán elsőként életrehívtuk a munkásvédelmi őrségeket. Az őrök részére a szakszervezeti bizottság segítségével külön oktatást szerveztünk, s elkészítettük .A munkásvédelmi őr feladata« című útmutatót. A munkásvédelmi őr az adott üzemrészben a havi szemlék közötti időszakban a biztonsági megbízott funkcióját látja el, társadalmi munkában. Hozzátehetjük: nem is rosszul, mert a munkásvédelmi őrség megszervezését követő második hónapban a balesetek száma ötről kettőre, az 55 kiesett munkanap 14-re csökkent. A balesetek száma éves viszonylatban is csökkenő tendenciát mutat, ami sokoldalú szívós munka eredménye. Előfordult a forgácsoló részlegnél, hogy amikor a munkásvédelmi őr figyelmeztette dolgozótársát, hogy késköszörülésnél használjon védőszemüveget, az durván rátámadt: »mit hörögsz, te is ugyanolyan melós vagy mint én, így akarsz bevágódni?« S a védőszemüveget nem vette fel. A munkásvédelmi őr a történteket bevezette naplójába, amelynek nyomán a dolgozó »igazgatói figyelmeztetésben« részesült. Szigorú felelősségre vonás A dolgozó egészségvédelme érdekében a családtagok segítségét is igénybe vesszük. Amikor az egyik egészségre ártalmas üzemrészben a dolgozó felszólítás ellenére sem használta a védőfelszerelést, írtunk a feleségének, hogy legyen segítségünkre férje egészségének megóvásában. Azokkal szemben, akik durván megsértik a munkásvé-delmi előírásokat, a legszigorúbb fegyelmi felelősségrevonást alkalmazunk. Így jártunk el a TMK egyik villanyszerelőjével szemben is, aki viccből bekente dolgozótársának szerszámgépét zsírral, s amikor az észrevette, kergetőzni kezdtek, megbotlott, elesett és eltörött az ujja. Ez esetben fegyelmi felelősségre vonáson túl az anyagi kártérítés sem maradt el. Elismerés és jutalom A munkásvédelmi őrség tevékenységét, megszervezésük egyéves évfordulóján a szakszervezeti bizottsággal együttesen értékeltük. A vállalatvezetésnek, valamint dolgozótársaiknak nyújtott segítségük elismeréseként öt munkásvédelmi őrt 600, forint értékű tárgyjutalomban részesítettek. Az szb. munkásvédelmi bizottsága mellett jelenleg 17 munkásvédelmi őr működik. Üzemünkben nagy terjedelmű vasanyagokkal dolgozunk. Az elmúlt évek statisztikája azt mutatja, hogy balesetek szempontjából a legveszélyesebb időszak a csúszós ősz és a hideg tél. Ezért szerveztünk szeptember 1-től munkásvédelmi hónapot, amelyből a társadalmi szervek vezetőin túl valamennyi dolgozónk, aktivistánk kivette a részét. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy amikor az év végén ismét értékeljük a munkásvédelem helyzetét, arról számolhatunk be dolgozóinknak és felettes szerveinknek, hogy az emberekről való gondoskodásban ismét előbbre léptünk. Markovics Gyula igazgató (Nyíregyháza) A kongresszus felkéri a minisztériumi, főhatósági és a tanácsi, gazdasági vezetőket, hogy még következetesebben foglalkozzanak a biztonságos munkakörülmények megteremtésével, javításával, követeljék meg az üzemekben a törvények, rendeletek betartását, vonják felelősségre ezek megsértőit. A kormányhatározatnak megfelelően készült ötéves munkásvédelmi távlati terv végrehajtásának biztosítására az üzemek készítsenek éves intézkedési terveket, melyben a műszaki, technológiai intézkedések mellett szerepeljenek a szakszervezeti bizottság feladatai is. Az intézkedési terv elkészítésénél fokozott mértékben támaszkodjanak a helyi erőforrásokra és kezdemnyezésre, a társadalmi munka felhasználására. (Szakszervezetünk IV. kongresszusának határozatából). Biztató eredmények Zala megyében Az elmúlt évben nem volt olyan országos szintű munkásvédelmi tanácskozás, amelyen ne szóltak volna a Zala megyei üzemek, vállalatok elismerést érdemlő fejlődéséről. Különösen a »munkásvédelmi negyedév« eredményezett jelentős javulást a munkakörülményekben. Az eredmények értékét növelte, hogy mindezt elsősorban a helyi erőforrásokból, a dolgozók társadalmi munkájával érték el. A fejlődés az idén is folytatódott. A tervteljesítés mellett jutott erő és idő a nehéz fizikai munkák megszüntetésére és a munkabiztonság fokozására is. Vagy talán éppen ez össztönözte a vezetőket. Valószínű, mert a munkásvédelmi intézkedéseik együttjártak a termelés növekedésével. Nézzük az egerszegi példákat. Legszembetűnőbb a fejlődés a Cserépkályhagyártó Vállalatnál, ahol gépesítették az anyagszállítást a föld-előkészítő és a formázó műhely között. A kemencéknél hidraulikus tolószerkezetet alkalmaztak, amit — mint munkásvédelmi újítást — egy tapasztalatcsere alkalmával fedeztek fel egy hasonló profilú tanácsi vállalatnál. Mindkét gépesítés egyúttal növelte a termelékenységet. Az előbbi eltüntetett évi 1300 óra állásidőt a formázóknál, a kemencéknél pedig 20 percre csökkent a 30 perces tolási idő. Két és félmillió forintos »ÖCSI« hitelből saját építőrészleggel, kétszintes üzemcsarnokot építenek, mely 100 dolgozónak teremt munkaalkalmat, s a szociális létesítményekre is megvan már a fedezet. A Bútoripari Vállalatnál jelentősen könnyített a munkafeltételeken könyvjóváírásra beszerzett hidraulikus enyvezőprés, amely az enyvezési időt 24 óráról 6 percre csökkentette és megszüntette a nehéz fizikai munkát igénylő kéziprések használatát. Az esetek egy részében a balesetek csökkentésének előfeltétele nem anyagi természetű. Ezt bizonyítja a Bánya- és Építőipari BS. gutorföldi telepe, ahol korábban sok volt a kézsérülés, amihez a zugban mért ital adta az »alapot«. Ezt a »veszélyforrást« megszüntették, kiszélesítették a vezetők fegyelmi jogkörét, de egyúttal velük szemben is növelték a követelményeket. Az intézkedések eredményeként 50 százalékkal csökkent a balesetek száma. Egyébként ők is felvettek 500 000,a forint OCSI hitelt gépek beszerzésére, amit további 3 millió forinttal kívánnak növelni. Nagykanizsán a Zala megyei Bútor- és Faipari Vállalat központi telephelyeket kapott, amelynek építéséhez 2,2 millió forintot adott a tanács. A Vasipari Vállalatnál 600 000,5 forintot fordítottak a csiszolóműhely elszávóberendezésére és folytatták a központi telephelyek építését. A Finommechanikai Válalat is megkezdte a kijelölt központi telephely építését. Most az akkumulátor javító üzemet korszerűsítik, ugyanis itt és a reszelővágásnál az ólomártalom miatt több megbetegedés történt a korábbi elégtelen technikai feltételek miatt. A jelenlegi átalakítás megfelel a korszerű követelményeknek, de a higiéniai előírások szigorú betartása nélkül ez sem hoz megfelelő eredményt. Ez pedig a dolgozóknak is érdekük, mert az áthelyezés más munkakörbe legtöbbször keresetcsökkenéssel jár. Mégsem mondhatjuk, hogy megértenék vezetőjük indokolt szigorúságát. Az eredményekben nagy szerepe van a megyei tanács ipari osztályának. Erről még annyit, hogy január 1-től a beruházást átveszik a tervosztálytól, s ezáltal jobban érvényesülnek a gazdasági, munkásvédelmi követelmények. Az eddigi eredmények mellett van még tennivaló a megyében, mert a szociális körülmények javítása még mindig elmarad a termelés bővítése mögött. Megoldásra vár a többi között a csempék ólommázas zománcozásának problémája is. Az új intézkedési tervekben e feladatok az első helyre kerülnek és a tapasztalatok bizonyítják, hogy a terveket valóra is váltják. Király Mihály Újításokkal javítjuk a munkabiztonságot Vállalatunk munkásvédelmi intézkedési tervében fő feladatként szerepel az anyagmozgatás, és a nehéz fizikai munkák gépesítése. A legtöbb probléma a lakatosipari részlegben volt. Az első eredmény Szakóczy és Lénárt elvtársak nevéhez fűződik, akik brigádjukkal ötletes, könnyen kezelhető »kandelláber emelő és szállító szerkezetet« szerkesztették, amely meggyorsítja a termelést, megszünteti a nehéz fizikai munkát és csökkenti a baleseti veszélyeket is. Vállalatunk minden részlegében állandóan visszatérő téma a közlekedési utak biztosítása. A régi, szűk műhelyekben a termelés növekedésével párhuzamosan nő a zsúfoltság, ami a baleseti veszélyek egyik forrása. Ennek megszüntetését segíti elő Mayer részlegvezető újítása, az úgynevezett »csőbak tároló«. Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásában a lakatos részleg kollektívája jár elöl jó példával. Az elmúlt időben ennél a részlegnél született a legtöbb munkásvédelmi újítás és ésszerűsítés, melynek többségét elfogadták és megvalósították. Igaz, ehhez a vállalatvezetés minden műszaki és anyagi feltételt biztosít és felkarol minden olyan kezdeményezést, amely a munkabiztonságot, egészségvédelmet szolgálja. A jó kapcsolatot bizonyítja az is, hogy a jövő év feladatait legutóbb egy jól sikerült értekezleten beszélték meg a vállalat vezetői, újítók, kiváló dolgozók és szocialista brigádvezetőik. Amilyen helyes a munkásvédelmi szemlélet a lakatosrészlegnél, olyan közömbösség és érdektelenség van az asztalosrészlegben. Két hónappal ezelőtt például a biztonsági szemle alkalmával több hiányosságot állapított meg a bizottság (idegen súly a szalagfűrészen, feltöredezett közlekedési út, stb). A határidő lejárt ugyan, mégsem szüntették meg a baleseti veszélyforrásokat. Úgy látszik az építésvezető, illetőleg a részlegvezető nem érez elegendő felelősséget a dolgozók biztonságos munkájáért, testi épségéért. Az érdektelenség gyakori következménye a baleset, amelyért a mulasztást elkövető vezetőt felelősségre vonják. A sérült rövidebb-hoszszabb ideig betegállományba kerül, veszít keresetéből, károsodik családja és a népgazdaság is. Nem lelletne mindezt megelőzni, elkerülni? A válasz kézenfekvő: lehet és kell is. Ehhez azonban az szükséges hogy az illetékes vezetők jobban átérezzék felelősségüket, időben végrehajtsák a szemle-jegyzőkönyv utasításait és betartsák a munkásvédelmi előírásokat. Ritter Mihály, stb. munkásvédelmi felügyelő* Fővárosi 2. sz. Javítóipari Vállalat Szapóczy és Lénárt elvtársak újítása: »Kandelláber kiszállító emelőszerkezet«