Helyiipar és Városgazdaság, 1975 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

világ prot.tárjai isriszutTt. A HEÍYIIPARI ÉS VÁROSGAZDASÁGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. JANUÁR KÖZÖS CSELEKVÉS HOLNAPÉRT Az óév búcsúztatásának kellemes emlékei még frissen élnek bennünk, de figyelmünket már az új év megsokszorozott ten­nivalói kötik le. Az a tudat, hogy a munkás milliók együttes akarata, a kongresszusi munkaverseny eredményeként sikeres évet tudhatunk magunk mögött, bizalommal, de nem önelé­gültséggel tölthet el mindannyiunkat. Munkásembereink, egész tagságunk becsületes, áldozatkész tevékenysége is hozzájárult szocializmust kiteljesítő feladataink megvalósításához. Ami azonban tavaly dicséretes, elismerésre méltó volt, az az idén, az események sodrásában, másként méretik meg. 1974- ben következetesen folytattuk a VI. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtását. Vezető testületeink ülésein széles körű vizsgálat alapján tekintettük át a hozzánk tartozó üze­mek munka- és szociális körülményeit. Sajátos helyzetünk ismeretében szabtuk meg szervezeteink tennivalóit a népe­sedéspolitikai munka segítésében, részvételünket a dolgozók állam­i és szakmai képzésének támogatásában. Irányelveket dolgoztunk ki az üzemi demokrácia fórumrendszerének to­vábbfejlesztésére. Rétegeink élet- és munkakörülményeinek állandó javítása változatlanul egyik legfontosabb feladatunk közé tartozott. Ennek tudatában, politikai súlyának megfele­lő határozatot hozott elnökségünk a nyugdíjasok körében vég­zendő szakszervezeti munkára, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási és szociális gondjainak enyhítésére. Megvitat­tuk a költségvetési üzemek bérhelyzetét, a többgyermekes családok életkörülményeinek alakulását. S ami az elm­últ­ idő­szak legjelentősebb eseménye volt: olyan társadalmi fontos­ságú, a munkásosztály vezető szerepét erősítő párthatározat született, melynek végrehajtásában szerveink a legteljesebb odaadással kell hogy munkálkodjanak,, Éppen úgy, mint a munkásműveltség, a közművelődés helyzetének javításában. Most amikor az új év­ új feladatait pontosítjuk a népgaz­daság és a magunk területén, szólnunk kell valamiről, ami­­ről eddig csak általánosságban vettünk tudomást: a külvilág hatásáról. A nyugati országok mélyülő válsága hazánkat is fokozottabb önellátásra, az importanyagokat pótló hazai ter­mékek gyártására kell, hogy ösztönözze. „Ésszerű takarékos­ság anyaggal, idővel, emberi munkával” — fogalmazódott meg az országgyűlés téli ülésszakán gazdasági munkánk jellege. S a megváltozott körülmények ismeretében készülünk mi is ja­nuári központi vezetőségi ülésünkre, ahol elfogadjuk válasz­tási programunkat, meghatározzuk a VII. kongresszusunkig szóló, tennivalóinkat Mások a körülmények, más módon kell hát értelmeznünk munkánkat is. Szót kell értenünk tagságunkkal megnyerve munkásainkat nagyszerű céljaink szolgálatáért. Csak velük együtt, gazdag tapasztalataik felhasználásával, alkotó kedvük ösztönzésével tudjuk megvalósítani elhatározott terveinket. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny lendületének megtartásával, a szocialista brigádok versenyszellemének erősí­tésével, az üzemi belső tartalékok feltárásával járulhatunk hoz­zá alkotóan népgazdasági terveink megvalósulásához. Mindehhez elengedhetetlen a „kiművelt fők” tömegeinek kezemunkája, öntudatos hozzáállása A művelt munkás a ma valóságának igénye. Az általános iskolai végzettség, a szak­mai képzettség nélkülözhetetlen a tudományos-technikai forradalom korában. Ehhez nekünk minden feltételt biztosítani kell, legfőképpen, hogy az érintettek ismerjék fel a tudás hatal­mát, a megismerés örömét, s tudjanak lemondani, ha kell ál­dozni is ezért. Amikor elnökségünk nevében tisztelettel szólunk dolgozóink elmúlt évi erőfeszítéseiről, köszönetet mondunk áldozatkész tisztségviselőinknek, fáradhatatlan társadalmi munkájukért. Néhány héttel ezelőtt éppen a bizalmiak tízezres táborának képviselői tanácskoztak és fogalmazták meg tagságunk és szem­jeink sokoldalú kapcsolatának új formáit, módszereit. Az új évben kísérletképpen megszervezzük a munkásküldöttek, a bizalmiak, főbizalmiak tanácskozását, szorgalmazzuk az üze­mi jogsegélyszolgálat megszervezését. Az eddiginél hatéko­nyabban kívánunk részt venni a középtávú tervezésben. En­nek érdekében központi és középszerveink mellett működő tervbizottságokat hozunk létre, részt veszünk a szociális ter­vek készítésében is. 1975- ben felelősségteljes, de megtisztelő kötelesség előtt ál­lunk: számot kell adnunk tagságunknak az érdekükben és képviseletükben végzett 4 éves munkáról. VII. kongresszu­sunkon a párt XI. és a szakszervezetek XXIII. kongresszusa útmutatásai alapján határozzuk meg majd a következő idő­szak tennivalóit, az egyre fokozódó társadalmi igények figye­lembe vételével, közös cselekvéssel — a holnapért. Legyen ez a gondolata ez évi munkánknak, s ehhez, a mindenkitől nagyobb igényes­séget, felelősségérzetet kívánó tevékenységhez, elnökségünk nevében, mindannyiuknak egészséges optimizmust, töretlen alkotókedvet és mindenekfelett jó egészséget kívánok az új évben. JANUÁR 17-ÉN összeül a KV A Központi Vezetőség január 17-én összeül. Napirendre kerül a SZOT üléséről szóló tájékoztató, az idei gazdasági év feladatai, szakszervezeti vezető szerveink 1975. évi újjáválasztásának hatá­rozattervezete, a KV és az elnökség 1. félévi munkaterve, az 1975. évi költségvetés és a két KV ülés kö­zött végzett munka. f/UcSA­Q­UNKNA­K­­ÍF/SZTLEQV/LELŐ/NKNEK Sikerekben @azdaq. h­­p Boldog Quj üvet BZ/van H Je­­er A FÁKLYA BRIGÁD KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK SIKERE Terjed a „Munkád mellé add a neved” mozgalom A csatlakozó brigádok vezetőinek találkozója Néhány hónapja, hogy megismerte az ország a Fővárosi Patyolat Vállalat „Fáklya” szocialista brigádjának — a kongresszusi munka­verseny során indított — kezdeményezését és felhívását, amely gyors visszhangra talált a szocialista brigádok körében. Az üzemi kollektí­vák csatlakozásukkal meggyorsították a mozgalom elterjedését, a szolgáltatást igénybevevők körében pedig a népszerűségét. Alig fél­éves múlttal a hátuk mögött tapasztalacserére gyűltek össze — szak­­szervezetünk székházában — a csatlakozó brigádok képviselői. A ta­nácskozás megszervezésével lehetőséget kívántunk adni, hogy a „Fáklya” szocialista brigád, kezdeményezését és gyakorlati munká­ját jobban megismerjék és közvetlen véleménycserére, üzemlátoga­tásra is sor kerülhessen. Szakszervezetünk titkára, Péter István köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, és méltatta a munka­verseny-mozgalom jelentőségét. Ismertette a legfontosabb felada­tokat, melyek sikeres teljesítése befolyásolhatja a IV. ötéves terv­­eredményes befejezését, az V. öt­éves terv indításának jó előké­szítését. Felhívta a résztvevők fi­gyelmét a kongresszusi munka­verseny lendületének további fo­kozására, a hármas jelszó tartal­mi gazdagítására. A tanácskozás résztvevőit Sza­lai Attila, a Fővárosi Patyolat Vállalat szb termelésfelelőse tájé­koztatta a „Fáklya” szocialista brigád kezdeményezéséről. A felelősségvállaló nyilatkoza­tot a brigád által elkészített min­den tételben elhelyezik, mivel a megbízók határidőre kész, gondos munkát várnak tőlük. Kezdeményezésük kedvező fogad­­tatásra talált a vállalat többi bri­gádjainál és a megbízók körében is. A jó közhangulat megteremté­sét a köszönő leveleken kívül több újságcikk is­ igazolta és mé­lyítette. . . )­­ " . Ma már 11 szocialista brigád vál­lal garanciát munkájáért, sőt két előkészítő brigád is csatlakozott kongresszusi felajánlásában a mozgalomhoz. A csatlakozók kö­zött van a „Mező Imre” gépkocsi­szerelő brigád. Munkájukkal bi­zonyították,­ hogy a textiltisztítás mellett a gépkocsi javító szolgál­tatás területén is lehet alkalmazni e kezdeményezést. Kiterjesztése a szolgáltatások mind több területé­re egyre indokoltabb. A személyes felelősséggel vég­zett munka az ismeretek állandó bővítését is igényli, formálja a közösségek belső kapcsolatait, sőt új kapcsolatokat is teremtett. A Május 1. Ruhagyár, a Férfi Fe­hérneműgyár és más ruhazati üzemek szocialista brigádjait is­­felkeresték, hogy az általuk gyár­tott ruhadarabok tisztítási ta­pasztalatait és kezelésük módját megbeszéljék. A brigádtalálkozók hatására a gyártó üzemeknél is tettek intézkedéseket a termékek jobb tisztíthatósága érdekében. A „Fáklya” szocialista brigád vezetője, Bodor Erzsébet elmond­ta, hogy az ő 15 fős kollektívájuk miként él és dolgozik az üzemben. Mindig megtalálják a lehetőséget, hogy foglalkozzanak saját brigád­juk gondjaival és problémáival, a velük szemben felmerült követel­ményekkel. Nem riadnak vissza a kritikától sem. Több alkalommal megbírálták a rosszul dolgozókat. A kollektív szellem és annak ne­velő hatása nyom­án jutottak el odáig, hogy felismerve a vállalat legalapvetőbb gondjait, védnök­séget vállaljanak a többi szocia­lista brigád felett. A csatlakozó szocialista brigá­dok képviselői közül 10 brigádve­zető számolt be arról, hol tarta­nak célkitűzéseik megvalósításá­ban, milyen gondokkal és prob­lémákkal küzdenek. A Miskolci Patyolat Vállalat­ gyorstisztító szalonjának szocialista brigádve­zetője. Béres Imre elmondta, hogy a csatlakozás nem volt könnyű. Elég sokat vitatkoztak azon, hogy munkájuk mellé adják-e a nevü­ket. Végül is mindenkit sikerült meggyőzniük. Vállalásukról a he­lyi újság és rádió tájékoztatta a lakosságot. Az eddig elért ered­mények biztatóak. Céljuk: jobb munkával, kulturáltabb kiszolgá­lással a lakosság igényeinek mi­nél jobb kielégítése. A tanácskozás befejezéseként a részt vevők látogatást tettek a „Fáklya” szocialista brigád mun­kahelyén, Palcz Kálmán Lapzártakor érkezett. A Fáklya brigád soron kívül meg­kapta az arany fokozatú szocialista brigád kitüntetést, a Fővárosi Tanács ipari főosztálya pedig tízezer forint jutalomban részesítette a kollektívát. Szívből gratulálunk elismerésükhöz! Jubiláló kórusunk kitüntetettjei A­­15 éves fennállását ünneplő Liszt Ferenc férfikórusunk december 15-én, a Fővárosi Tanács dísztermében minősítő ünnepi hangversenyt adott. Előtte való nap jubileumi köz­gyűlésen szakszervezeti és miniszteri kitüntetéseket adtak át a kórus több tagjának. Képünkön a kitüntetettek cso­portja. A jubilánsokról szóló cikkünk a 2. oldalon.

Next