Ajka - Ajkai Szó, 2006 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2006-02-24 / 8. szám
IV VÁROSHÁZA Az avar- és hulladékégetés szabályaiVáltozó szociális szabályok Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete az avar és kerti hulladék égetéséről, valamint a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól. Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIk. törvény 48. §. (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az avar- és kerti hulladékok égetésének, valamint a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkenésének, ezáltal a környezet és levegő minőségének megőrzése és védelme, valamint az emberek egészsége és életminősége megóvásának érdekében az alábbi rendeletet alkotja. 1. § A rendelet célja A rendelet célja az avar és kerti hulladékok égetésének szabályozása, valamint a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentése, ezáltal a környezet és a levegő minőségének megőrzése és védelme, valamint az emberek egészségének és életminőségének javítása. 2. § A rendelet hatálya A rendelet hatálya Ajka város közigazgatási területén minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre egyaránt kiterjed. 3. § Értelmező rendelkezések a rendelet alkalmazásában: (1) Avar és kerti hulladék: a kert használata során keletkező és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány (avar, falomb, nyesedék, egyéb növényi részek). (2) Hasznosítás: kerti hulladék komposztálása (3) Tárolóedény: kukatartály, konténer, egyéb tartály, papír vagy műanyag zsák (4) Légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja, vagy károsíthatja az anyagi javakat. (5) Elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - a kibocsátások csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál. (6) Bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető. (7) Légszennyezettség: a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését. 4. § Kerti hulladék kezelése, gyűjtése (1) A kerti hulladékot elsősorban helyszíni komposztálással kell hasznosítani. (2) Amennyiben a kerti hulladékot komposztálással a helyszínen nem lehet vagy nem kívánják hasznosítani, úgy március 15-től április 15-ig és október 15-től november 15-ig a kerti hulladék égetése megengedett az 5 §.-ban előírtak szerint. E két hónapon kívül a 4 §. (3) és (4) bek. szerint kell eljárni. (3) A szervezett háztartási hulladékgyűjtésbe bekapcsolt területeken az avar és kerti hulladékot - a hulladékgyűjtési közszolgáltatás keretében - a közszolgáltató által erre a célra díj ellenében rendelkezésre bocsátott hulladékgyűjtő zsákba szabad elhelyezni, melyet a szolgáltató elszállít. (4) A háztartási hulladék szállításába be nem kapcsolt területeken a kerti hulladék kezeléséről a tulajdonos, illetve az ingatlant használó köteles gondoskodni, de (5) A hulladékgyűjtő edényelhelyezhető hulladék mennyiségére és minőségére vonatkozóan a mindenkor érvényes hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet előírása az irányadó. 5. § A kerti hulladék égetése (1) A kerti hulladékok égetése csak március 15-től április 15-ig és október 15-től november 15-ig tartó időszakban hétköznapokon 10.00 órától 20.00 óráig, szombaton délelőtt 10.00 órától 12.00 óráig és délután 15.00 órától 17.00 óráig engedélyezett, megfelelő légköri viszonyok mellett jelen rendeletben szabályozott módon. Ünnepnapokon és vasárnap az égetés szigorúan tilos. (2) A kerti hulladékot nyílt téren megfelelően kialakított helyen, felügyelet mellett úgy szabad égetni, hogy a környezetre káros hatással ne járjon, tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, a vagyoni és személyi biztonságot ne veszélyeztesse. Amennyiben az égetéssel járó hatásokat (füst, bűz, pernye, hőterhelés) felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést be kell fejezni. Nedves kerti hulladék égetése tilos. (3) Az égetendő avar és kerti hulladék egyéb (ipari eredetű hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) hulladékot nem tartalmazhat. (4) A kerti hulladékok égetésének helyszínén olyan eszközöket, illetve felszerelést kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. (5) Egyéb biztonságtechnikai vagy tűzvédelmi szabályok előírásai vagy tartós szárazság miatt elrendelt általános tűzrakási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést. 6. § A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok (1) A háztartási tüzelőberendezések és azok tartozékainak rendeltetésszerű használatáról, azok időszakosan esedékes ellenőrzési, illetve karbantartási munkáinak elvégzéséről a berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni a légszennyező anyagok káros mértékű kibocsátásának csökkentése érdekében. (2) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni. (3) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. 7. § Szabadtéri tűzgyújtás szabályai (1) Háztartási és egyéb szilárd hulladékot, illetve más jogszabály szerint veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat nyílt téren, vagy háztartási tüzelőtberendezésben elégetni tilos! (2) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladékot - háztartási tüzelőberendezésben történő elégetés kivételével - meggyújtják, vagy - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad. (3) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles - a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében - az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztán tartásáról gondoskodni. (4) Szabadban (vagy nyílt téren) a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén - vagy ha arra már szükség nincs - a tüzet azonnal el kell oltani. 8. § Az eljárásra jogosult szerv A szabálysértés tetten ért elkövetőivel szemben a jegyzői által feljogosított köztisztviselő, közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. 9. § Szabálysértési rendelkezések (1) Szabálysértést követ e el, és 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet: a. ) 4. § (2); (3); (4) bekezdésében a kerti hulladék gyűjtésére, elhelyezésére, b. ) 5. § (1) bekezdésében a kerti hulladékok égetésének engedélyezett időpontjára; c. ) 6. § (1) (2) bekezdésében a tüzeletberendezések rendeltetésszerű használatára vonatkozóan megállapított rendelkezéseket megszegi. (2) Ajka Város Önkormányzata jegyzője környezetvédelmi hatósági hatáskörében eljárva a rendelet 7. §-ában foglalt szabályok megszegőivel szemben kötelezést ad ki és a határoratban előírt kötelezettség megszegése esetén a 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet 8. sz. melléklete szerinti bírságot szab ki és hatósági intézkedést kezdeményez. 10. §. Átmeneti és záró rendelkezések (1) Ezen rendelet 2006. március 1. napján lép hatályba. (2) A rendeletben meghatározott előírások betartására a kihirdetéstől számított 61 hónap türelmi idő áll rendelkezésre. A kihirdetés napja: 2006. február 16. Taps a tavalyi év legjobbjainak Városunk sportolói számos nagy versenyen állhattak a dobogó valamelyik fokára, országos, nemzetközi hírnévre tettek szert eredményeikkel. Többen közülük válogatottként a magyar nemzeti színeket is képviselték, ezzel Ajka városának komoly elismerést szereztek. Kimagasló eredményeiket, fanatikus, lelkiismeretes munkájukat a régi hagyományoknak megfelelően ismerte el Ajka város képviselő-testülete, s a Kaszinóban rendezett sportbál keretében adták át 2005 legjobb sportolóinak, csapatainak az értékes díjakat, ajkai képzőművészek által felajánlott alkotásokat. Utassy István sportbizottsági elnök rövid köszöntője után Schwartz Béla polgármester beszélt arról, hogy városunk sportja mennyiségben és minőségben sokat fejlődött, a nehézségek ellenére a tavalyi év is szép eredményeket hozott. Köszönetét fejezte ki azoknak a versenyzőknek, edzőknek, sportvezetőknek, akik munkájukkal hozzájárultak a sikerek kivívásához, a város érdekében sokat tettek, öregbítették Ajka hírnevét. Kiváló munkájukat, eredményeiket városunk lakosságának és többi sportolójának példaképévé állította, követésre, elismerésre méltónak tartotta. A protokolláris ünnepség után a jutalmazás és az elismerések átadása következett. Ajka város legjobb férfi sportolója ismét az ifjúsági Európa-bajnok úszó, Kis Gergő (Rája ’94) lett. A második helyezést szintén úszó, Nagy Péter (Rája ’94) szerezte meg. A harmadik legjobb Városi László, az Ajka Kristály NB I-es tekézője. Legjobb női sportoló Nagy Réka úszó (Rája ‘94), a második díjat Szőke Alexandra cselgáncsozó (F. T. Diák Judo Klub) kapta. A legjobb csapatnak járó elismerést az Ajka Kristály NB I-be feljutott tekecsapata, a második díjat az FC Ajka NB II-be feljutott labdarúgócsapata vehette át. A harmadik helyre a Le Bellier KK Ajka NB 11-ben ezüstérmes férficsapatát sorolták. Hárman részesültek különdíjban: Berkes Katalin, a Molnár Gábor iskola atlétája sorozatos kiváló eredményeiért; Ékes Józsefné, a magyar transzplantáltak válogatottjának egyik legjobbja, világjátékokon elért arany-és ezüstérmeiért; Fazakas Tamás, cselgáncs, szenior Eb-n szerzett ezüstérméért. A díjakat, okleveleket Schwartz Béla polgármester, Utassy István, az önkormányzat ifjúsági és sportbizottságának elnöke és Tornavölgyi István vezeti 5 főtanácsos adta át. A hivatalos rész utáni hajnalig tartó bál következett . Együtt rophatták a táncot a labdarúgók, férfi- és női kézilabdazók, női röplabdázók, cselgáncsozók, úszók, sportvezetők, edzők. Az ünnepség és a sportbál résztvevői 2006. február 24. A 32/2003. (XI. 11.) önkormányzati rendelet módosítása A társadalmi mozgások, változások rendre arra kényszerítik a törvényalkotókat, hogy jogszabályaikat hozzáigazítsák az élethez. Ez történik „kicsiben", önkormányzati szinten is: ha változik a törvény, akkor módosítani kell a helyi rendeleteken is. Tekintettel arra, hogy a rendelet a megfelelő helyeken elérhető és olvasható, mi csak azokat az okokat ismertetjük az irodavezető asszony beszámolójának segítségével, amely a képviselőket is arra indította, hogy elfogadják a módosítást. A szerk.) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt hatályba lépése óta évente akár többször is módosította a parlament. A 2005. évi módosítás - melyről a 2005. évi CLXX. törvény rendelkezik - majd több ütemben lép hatályba. 2006. január 1. napjától a pénzbeli ellátások, a szociális szolgáltatások valamint az intézményi jogviszony keretében a térítési díjak körében történtek változások. A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele az együttműködési kötelezettség, ezt az önkormányzat rendeletben szabályozza. A szociális törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint a nem foglalkoztatott személy 15 napon belül köteles az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni. E rendelkezés indokolja a helyi rendelet fentiekhez igazítását. A szociális törvény szabályozása szerint a települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, mely esetekben nem teljesíti az ápolást végző személy a kötelezettségét, valamint szabályozhatja a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait, e kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében. Tapasztalatunk az, hogy az ápolási díjra - szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás - jogosultak teljesítik kötelezettségüket, ezért indokolatlan lenne önkormányzati rendeletben szabályozni a kötelezettség ellenőrzését. A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások között rendeletünkben is célszerű külön megjeleníteni az emelt szintű idősek otthonát, ennek indoka, hogy más a finanszírozása, mint az idősek otthonának. A szociális étkeztetés szabályai jelentősen megváltoztak. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. A jogszabály által felsoroltak közé indokolt felvenni a nyugdíjminimum (2006. évben 25 800 Ft) 300%-a alatti jövedelemszinten élőket, valamint a nyugdíjminimum 350%-a alatti jövedelemszinten élő egyedül élőket és a diétás étkeztetésre szorulókat. E jövedelemszint meghatározása nem érint széles rétegeket. A szociális rászorultság fogalma eddig a személyes gondoskodási formákra vonatkozóan nem került pontosan meghatározásra a törvényben, ami problémát okozott a jogosultak körének értelmezésében. A törvény kifejezett felhatalmazást ad az önkormányzatoknak az étkeztetési jogosultsági feltételeinek szabályozására, meghatározza egyúttal az ellátottak érdekében azokat a kereteket, amelynél szigorúbb feltételeket az önkormányzat nem határozhat meg. Ez a megoldás az önkormányzati hatáskörben lévő pénzbeli illetve természetben ellátások körében évek óta hatékonyan működik, és tekintettel arra, hogy az étkezésben, mint ellátási formában a személyes gondoskodás mellett a természetbeni ellátási jelleg is hangsúlyos, alkalmas a jogosulti kör konkretizálására vonatkozó szándék megvalósítására. A fenti módosításban benne van az is, hogy a nyugdíjminimum 350%-a feletti jövedelemszinten élők a jövőben már nem nyerhetnek felvételt. A szociális rászorultság szabályozásával együtt szükséges a személyi térítési díjak módosítása is. A módosítás alapján az idősek otthonán belül demens csoportot kell kialakítani az ellátotti igények, továbbá a finanszírozás változása miatt. Az idősek otthonán belül külön gondozási csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a Demencia Centrum demencia körébe tartozó középsúlyos, vagy súlyos kórképet állapított meg. Helyi rendeletünket áprilisra a rendszeres szociális segély, júliusra a rendszeres szociális munka, a lakásfenntartási támogatás és a közgyógyellátás lépcsőzetesen bevezetésre kerülő változása miatt kell majd módosítanunk. A közgyógyellátásra való jogosultságról 2006. július 1. napjától a jegyző dönt. Nagyobb változtatásra kerül sor majd az év végén is, mert a törvényi szabályozás szerint 2007. január 1. napjától a rendszeres pénzbeli ellátások (rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, normatív ápolási díj) jegyzői hatáskörbe kerülnek. Bujnáné Somlyó Valéria irodavezető A Somló csalafintaságai Milyen bort tart meg magának a somlói gazda? Melyik az a bor, amit nem reklámoz, legfeljebb csak „a sor végén" megemlít? Eláruljuk: az olaszrizlinget! De még a bor nevével is „sumákol” egy kicsit, mert úgy tesz, mintha nem tudná, hogy az olaszrizling ampelográfiája elárulja, hogy az bizony francia. Champagne-ból érkezett olyan századokban, amikor Hunnia földjén minden, ami külföldről jött, az csakis olasz lehetett. Szó, mi szó, a somlói olaszrizling kegyetlen bor! Aki még soha nem ivott belőle, azt igyekszik is távol tartani magától, mint az erényére büszke szűz lány. Jellegzetes keserűmandula íze a gyakorlatlan borvendéget érzéki csalódásba kergeti: hol keserűnek, hol meg savanyúnak mutatja magát első kóstolásra. Édesnek soha! Kizárólag az őszinte érdeklődőt engedi közel magához, csak neki mutatja meg igazi csodáját. Ekkor viszont az iménti szűzből olyan dús szeretővé válik, hogy annak jellemzésére csakis illetlen szavakat használhatnánk. De nem csak ez az egyetlen titka a Somlónak. Millió van, amelyekre vigyáz. Ezért a messziről, mondjuk a 8-as számú főútról, vagy a budapest-szombathelyi vasútról látható „Isten kalapja” a legkülönlegesebb arcát, az északit, a Doba felőlit el is rejti a „csak gyüttmentek” elől, így nem is sejthető, hogy a Somló az első olyan magyar hegy, amelynek hidegebbik oldalára is fölmásztak a gazdák szőlőt termeszteni! No, az itteni borok ám az igazi csodák! A vár, a kilátó persze csábít egy kis hegymenetre, ám a fölfelé vezető útnak a többség a déli, Somlóvásárhely felé néző oldalról vág neki. Egészséges, tüdőt tisztító út, annyi szent. Idősebbeknek ettől függetlenül a Doba felől induló Szent Márton bombat javasoljuk, mert ők egészen a Küképig felautózhatnak és onnan aszfalton ballaghatnak a tetőre. Amikor pincék, présházak mellett haladnak el a vándorok, a diófák hősében álló asztalokon itt is, ott is kancsót, üveget, mellettük pedig úgynevezett kóstolópoharakat találhatnak. A kancsókban furmint, juhfark, hárslevelű, tramini, chardonnay csillog, néha-néha olaszrizling is, de ez nagyon ritka. Azért állnak ott az árnyékosban, hogy bárki vándor töltsön egy kortyot, csak úgy, barátságból. Ez kötelesség is: minden Somlót látogatónak illik tudnia, hogy a bor a meleget nem tűri, tehát ha nem fogyasztunk belőle, hanem otthagyjuk az asztalon aszalódni, azzal a somlói gazda keserves munkáját nézzük le. Márpedig ezt a hegy szelleme hamar megbünteti, nem érdemes megvárni a büntetés személyes megtapasztalását! De vigyázz, vándor! Csak módjával! Ha szomjas is vagy, akkor se húzz decinél többet, inkább készíts magadnak egy hosszúlépést. Máskülönben a te lépésed lesz gyorsan nagyon rövid, ráadásul kacskaringós! Hazánk legkisebb történelmi borvidékének annyi a csodája, hogy sokkal jobb ezek közül minél többet megismerned, semmint hogy a józanság kellemes élményétől megfosztottan idő előtt fejezd be a sétádat! A hegy nem túl magas, 435 méter.Jó sétát, jó kóstolást! Az ajkai kistérségben sok helyen tűnik fel a látóhatáron a Somló jellegzetes sziluettje. Képünkön a hegy látképe Somlójenő felől * *