Ajka - Ajkai Századok, 2023 (16. évfolyam, 17. szám)

Tartalom

Ajkai Századok XVI. évfolyam 2023. december HERCULES SZENTÉLY PANNÓNIÁBAN Ajkán 1950 márciusában a vasútvonal mentén földmunkálatok közben római kori kőemlékek ke­rültek felszínre. A területileg illetékes Veszprémi Múzeumból dr. Mészáros Gyula, a múzeum régé­szeti tárának őre, a helyszínre utazott és megállapította, hogy a lelőhely azonos azzal, ahol 1942-ben egy elhagyott homokbányában egy csonka töredékes sírkő került elő. Miután a követ kiemelték és az útból eltávolították, az alatta lévő keverékes talaj alapján a terület gondosabb kikutatása szükségesnek látszott. E­közben került elő az oltár lelőhelye alatt és környékén egy ruhátlan férfi szobor nyolc töre­dékes darabban. A töredékek a jelenlegi felszíntől három méter mélységig tartottak és a következő sorrendben kerültek elő: „ egy porhanyó sárga homokkőből faragott talapzat, talp, jobbkar könyökrésze, lábszártöredékek, azután Hercules széttört dorongjának darabjai, majd egy hátán fekvő ruhanélküli alak szépen faragott torzója (végtagok és fej nélkül). Végül a jobb váll alatt, arcélével lefelé maga a fej." (B. Thomas Edit) A terület veszélyeztetettsége és az eddig előkerült pompás leletek szükségessé tették a környező területek feltárását is. Ennek eredményeként semmi olyan épületnyom vagy maradvány nem került elő, aminek az alapján a kőemlékeket magába foglaló szentély helyére következtetni lehetne. A terepbejárás és kérdezősködés a környéken sem hozott közeli római épületmaradványokra utaló adatokat. Hercules 107,5 cm nagyságú szobra nyolc töredékes darabból lett összeállítva azonban ebben A lelet a Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kőtárában található 110

Next