Ajka - Ajkai Századok, 2023 (16. évfolyam, 17. szám)
Tartalom
Ajkai Századok XVI. évfolyam 2023. december „A szoborral együtt került felszínre egy sárgásszürke homokkő, oltár. Az oltárt egy korábbi oltárból alakították át, így felső része szélesebb, mint az alapja. Formái szép betűkkel vésett felirata: HERCVLI P. SEX. ACVRIvs DEXTER Széles koronázó párkány alatt, melyet a középen csúcs, a két sarkon pedig egész laposan faragott sarok akroterion díszít, sűrűn profitált tag következik, ez alatt a hármas léccel keretezett feliratos mező, majd ismét profitált bázis. Az oltár alján kőlapba való elhelyezésre szolgáló csap. Az oltár magassága 108,5 cm, kapiteljének mérete 56x39 cm. Az oltár feliratával teljes kiegészítést nyert az a sírkő, melynek leírását Darnay- Dornyay Béla adta még 1944-ben. A töredékes kövön a férfi nevéből csak a Dexter cognomen volt olvasható. A sírkő sajnos hiányos, 107x73x14 cm nagyságú. A kétoldalt levélindákkal kerített feliratos mezőben a felirat a következő: DEXTER A/ SIBIECOI IVLIA EPR ISCE A/ A feliratos mezőt levélindás dísz veszi körül, sovány, lapos, szív alakú levelekkel, melyeknek közepén vékony gerinc vonul. A sírkövet Dexter és felesége, Iulia Prisca, még életükben készítették maguknak, de felhasználására nem került sor, amint azt az évjelzés után az üresen maradt felületek mutatják. A feliratos mező alatt egy 57.5x30 cm-es táblában laposan faragott reliefet látunk. Két stilizált fa között egy pikkelypáncélba öltözött férfi áll. Hajviselete rövid katonafrizura. Jobbjában balra, baljában az áldozati állat vérének felfogására szolgáló bronzüstöt tart. A képmező balszélén a férfi felé tekintő, lépő szarvas. A jobboldali fa tövében kis faragott oltár, a fa másik oldalán sírlámpaszerű alkotmány, ugyancsak két ilyen áll a baloldali fa tövében is. (Darnay- Dornyay Béla a képet másként értelmezi: A férfi viseletét barbár kelta ruházatnak tartja, holott katonai jellege félreismerhetetlen.) Az ajkai Commodus Hercules szentély kultusz szobra az (időszámítás után - a szerk.) 197-es évet követő időszakban készülhetett, a század fordulóján. A korábbiakban láttuk, az analógiák alapján, hogy a szobor a hellénizmusban gyökerező alkotás. A hozzátartozó oltár ugyanezt bizonyítja: Hercules nevét jelző nélkül használja, holott a provinciális kultuszokban az Augustus Augusti jelző sohasem maradhat el neve mellől. Az oltár állítója Publius Sextus Acurius Dexter neve alapján déli eredetű. Magánszemélyek neveként legsűrűbben Dalmáciában szerepel a Dexter név. Feltehetjük, hogy az oltárt és a szobrot állító Dexter szintén dalmáciai eredetű és esetleg Marcus vagy Commodus dunai háborúiban került provinciánkba. Magyarázatot nyernek ezzel az emlékanyagban megnyilvánuló hellénisztikus jegyek is. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kőtár 112