Ajka - Ajkai Századok, 2023 (16. évfolyam, 17. szám)

Tartalom

Ajkai Századok XVI. évfolyam 2023. december Padrag község, tojásdad alakú, 21-szer 28 mm-es pecsétnyomót készíttet, amelyen körben „PAD­­RAG HELLÉG PETSÉTI” a felirat, belül leveles gally, ekecsoroszlya és (nyújtott) sarló stilizált rajza, alatta az 1823. évszám látható. 200 éve, 1823. január 1-jén született Kiskőrösön Petőfi Sándor, a lánglelkű költő, a magyar kul­túra legismertebb alakja. A költőről szóló könyvtárnyi irodalom máig nem egysé­ges abban, járt-e Petőfi Ajkán? Az igenlők szerint 1843-ban a húsvéti szünetet - vagy csak az ünnepeket, amely akkor április 16-17-re esett - Ajkán az Armpruszter (Puzdor) családnál tölti barátjánál, a pápai diák Puzdor Gyulánál. Ami tény, a költő 1843. április 10-étől - a május 14-i pozsonyi országgyűlésre menet - egy hónapig Pápán tartózkodik, s barátja, Domanovszky Endre tanítványánál Puzdor Gyulánál lakik és étkezik, így valószínűsíthető, hogy a húsvéti szünetre hazautazó Puzdor - aki csodálója a már ismert Petőfinek - elhívja magával Ajkára. (Elhunyt 26 és fél évesen a fehéregyházi csatában 1849. július 31 -én.) 200 éve, 1823. december 28-án hunyt el Zircen Dréta Antal János ciszterci szerzetes, apát. 1797- től 1803-ig Magyarpolány plébánosa, s 1803-tól zirci apátként ő a beréndi templom építtetője. Pázmándi Horváth Endre költő a Zirtz emlékezete (Buda, 1814.) című epikus költeményének jegyzetében így ír Dréta Antalról: „T. N. Veszprém Várme­gyei Helységben, Berénden, olly Egyházat építtetett, mely akár nagyságára, akár külső, belső tsinosságára nézve, mindenben az Építőnek jó ízlését, és az Isteni tisz­teletnek terjesztésében, nagylelkű bőkezűségét tünteti elő; ’s az említésre méltó templomok közé, nem ok nélkül számláltathatik. ” (Győrszentmártonban született 1762. július 22-én.) 200 éve, 1823-ban született Mencshelyen Antal István 1848-as honvéd tizedes. Életéről szinte semmit sem tudunk, de az ajkai régi temetőben őrzi nevét egy, az ajkaiak által gondozott, vörös­ márvány síremlék. Az alatta nyugvó személy feltehe­tően azonos az Öcs községben 1848. nov. 28-án besorozott, sorköteles, 166 cm ma­gas, később Ajkára kerülő férfival, aki Ajkán hunyt el 1900. január 21-én. 150 éve, 1873. február 8-án az ajkai szénmedence bányászati joga új tulajdonoshoz kerül. A bécsi Kohlen Industrie Verein cég (Szénipari Egylet vásárolja meg, amely március 25-én megnyitja a cég tulajdonát ké­pező, de a Magyar Nyugati Vasút kezelésében lévő 6995 mé­ter hosszú szárny-vasútvonalat Ajka állomás Bódé és Felső­­csingervölgy között, amelyet 1872. júniusban kezdtek el épí­teni. Az anyag- és személyszállítás 1879-ben indul meg, 1889-től Ajka vasútállomás és Felsőcsingervölgy között közforgalmat is vállal. (A személyforgalom 1960. máj. 28- án megszűnik.) 1898. szeptember 25-én neves vendég, Lipót főherceg országjáró körútja során az Ajkai vasútállo­másról a Csingervölgyi bányatársulat pályakocsiján is utazik. A vonatot Riethmüller Ármin (1834- 1911) bányaigazgató vezeti. A vonal mentén a Csingervölgyi bányászok bányászlámpával, s bányász­jelvényekkel állnak sorfalat és éljenzik a főherceget. Szénszállítás Csingervölgyből a vasútállomásra 116

Next