Ajka - Ajkai Századok, 2023 (16. évfolyam, 17. szám)
Tartalom
Ajkai Századok XVI. évfolyam 2023. december Padrag község, tojásdad alakú, 21-szer 28 mm-es pecsétnyomót készíttet, amelyen körben „PADRAG HELLÉG PETSÉTI” a felirat, belül leveles gally, ekecsoroszlya és (nyújtott) sarló stilizált rajza, alatta az 1823. évszám látható. 200 éve, 1823. január 1-jén született Kiskőrösön Petőfi Sándor, a lánglelkű költő, a magyar kultúra legismertebb alakja. A költőről szóló könyvtárnyi irodalom máig nem egységes abban, járt-e Petőfi Ajkán? Az igenlők szerint 1843-ban a húsvéti szünetet - vagy csak az ünnepeket, amely akkor április 16-17-re esett - Ajkán az Armpruszter (Puzdor) családnál tölti barátjánál, a pápai diák Puzdor Gyulánál. Ami tény, a költő 1843. április 10-étől - a május 14-i pozsonyi országgyűlésre menet - egy hónapig Pápán tartózkodik, s barátja, Domanovszky Endre tanítványánál Puzdor Gyulánál lakik és étkezik, így valószínűsíthető, hogy a húsvéti szünetre hazautazó Puzdor - aki csodálója a már ismert Petőfinek - elhívja magával Ajkára. (Elhunyt 26 és fél évesen a fehéregyházi csatában 1849. július 31 -én.) 200 éve, 1823. december 28-án hunyt el Zircen Dréta Antal János ciszterci szerzetes, apát. 1797- től 1803-ig Magyarpolány plébánosa, s 1803-tól zirci apátként ő a beréndi templom építtetője. Pázmándi Horváth Endre költő a Zirtz emlékezete (Buda, 1814.) című epikus költeményének jegyzetében így ír Dréta Antalról: „T. N. Veszprém Vármegyei Helységben, Berénden, olly Egyházat építtetett, mely akár nagyságára, akár külső, belső tsinosságára nézve, mindenben az Építőnek jó ízlését, és az Isteni tiszteletnek terjesztésében, nagylelkű bőkezűségét tünteti elő; ’s az említésre méltó templomok közé, nem ok nélkül számláltathatik. ” (Győrszentmártonban született 1762. július 22-én.) 200 éve, 1823-ban született Mencshelyen Antal István 1848-as honvéd tizedes. Életéről szinte semmit sem tudunk, de az ajkai régi temetőben őrzi nevét egy, az ajkaiak által gondozott, vörös márvány síremlék. Az alatta nyugvó személy feltehetően azonos az Öcs községben 1848. nov. 28-án besorozott, sorköteles, 166 cm magas, később Ajkára kerülő férfival, aki Ajkán hunyt el 1900. január 21-én. 150 éve, 1873. február 8-án az ajkai szénmedence bányászati joga új tulajdonoshoz kerül. A bécsi Kohlen Industrie Verein cég (Szénipari Egylet vásárolja meg, amely március 25-én megnyitja a cég tulajdonát képező, de a Magyar Nyugati Vasút kezelésében lévő 6995 méter hosszú szárny-vasútvonalat Ajka állomás Bódé és Felsőcsingervölgy között, amelyet 1872. júniusban kezdtek el építeni. Az anyag- és személyszállítás 1879-ben indul meg, 1889-től Ajka vasútállomás és Felsőcsingervölgy között közforgalmat is vállal. (A személyforgalom 1960. máj. 28- án megszűnik.) 1898. szeptember 25-én neves vendég, Lipót főherceg országjáró körútja során az Ajkai vasútállomásról a Csingervölgyi bányatársulat pályakocsiján is utazik. A vonatot Riethmüller Ármin (1834- 1911) bányaigazgató vezeti. A vonal mentén a Csingervölgyi bányászok bányászlámpával, s bányászjelvényekkel állnak sorfalat és éljenzik a főherceget. Szénszállítás Csingervölgyből a vasútállomásra 116