Balatonlelle - Lellei Újság, 2005 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
2 Lehel Újság 2005. JANUAR tanítókkal és az óvónőkkel közösen. Bizony voltak nézeteltérések is, hogy kire milyen feladatok háruljanak és ki mennyit vállaljon. Azt kellett szem előtt tartanunk, hogy a gyermek érdekei ne sérüljenek és ne szenvedjenek törést mikor az óvodából az iskolába átkerülnek. Nagyon fontosnak tartom, hogy pedagógusaink az óvoda nevelési programját is megismerjék az iskolai mellett. Az óvodapedagógusnak is az első, második évfolyamokra vonatkozó tematikát, követelményrendszert ismerni kell. Fárbás Tímea: Többször esett már szó a gyerekek személyiségfejlesztéséről, az egyéniség kialakításának fontosságáról, ami természetesen nagyon lényeges. Nekem viszont kifejezetten tetszett az óvoda nevelési programjában, hogy külön kihangsúlyozzák a közösségi szellem fontosságát és a jó közösségek kialakítását. Kovács Ágota: Nagyon sokrétű és összetett munka eredménye, mire egy közösség létrejön. Már az első naptól el kell kezdeni a szervezését, rögtön ahogy a gyerek bekerül az óvodába. Közösség formáló események nálunk a közös születésnapok, a közös programok, kirándulások. De én itt nagyon szeretném megemlíteni a szülőket is, hiszen a gyerekek velük együtt alkotnak egy közösséget, így együtt kell érezniük, hogy az óvoda nagy családjához tartoznak. A csoportokon belül pedig minden óvónőnek saját feladata, hogy a „mi” tudatot erősítse. Nem véletlenül választottam vezetői koncepciómul a már idézett Széchenyi sorokat. Fárbás Tímea: Egy kicsit elkalandoztunk ugyan, de természetesen az ön véleményére is kíváncsi lennék az óvoda és iskola együttműködését illetően is. Kovács Ágota: A már említett, decemberben elfogadott szervezeti és működési szabályzatunkba, melyet az igazgatónő is véleményezett és aláírt, már konkrétan bekerült egy erre vonatkozó anyag. Ez kiterjed pl. az óralátogatásokra is. Ilyenkor nem csak a pedagógusok jöhetnek az óvodába tájékozódni, hanem az óvónők is megnézhetik ugyanúgy az alsós tanítónők óráit. A gyerekek iskolára való felkészítése nem csak az utolsó évben történik, hiszen a közoktatási törvény sem szakaszolja az óvodai nevelést. Pontosan arról van szó, hogy a gyereknek, onnantól, hogy bekerül az óvodába egészen addig amíg iskolaéretté válik egy folyamatos fejlesztési perióduson kell átesnie. Nagyon fontosnak ítélem meg a tehetséggondozást is, ezért a jövőben az egyik csoportszobát át fogjuk alakítani kifejezetten erre a célra foglalkoztató teremmé, ahol minden eszköz egy helyen lesz a különböző érdeklődési körök kielégítésére. Ide be lehet majd menni pl. egy ének foglalkozást megtartani, illetve most vásároltunk egy homok-víz asztalt, melyen kísérleteket lehet majd végezni. Ez a terem tehát lehetőséget nyújt majd a tehetséggondozásra és a részképességek fejlesztésére. Ezt kiemelt feladatként kezeljük a 2005-ös évben. A célunk, hogy közel hasonló esélyt teremtsünk mindenki számára a sikeresség elérése érdekében. Másik fontos elvárás felénk, hogy a partnereinknek, elsősorban a szülőknek, megfeleljünk. Ennek érdekében most januárban teljes körű partner-igény felmérést fogunk végezni. Itt a felnőttek (szülők, iskola, fenntartó) mellett játékos formában a gyerekeket is meg fogjuk kérdezni, hogy érzik magukat óvodánkban. Fárbás Tímea: Az iskolában van hasonló gyakorlat? Petrovics Jenőné: Már tizenöt éve elkezdtük, mostanra gyakorlattá vált, hogy reprezentatív felméréseket végzünk osztályokon belül. Ezek alapján le tudjuk szűrni a válaszokat különböző kérdésekben, melyeket aztán továbbítunk a szülők és a pedagógusok felé. Fárbás Tímea: Ezek a felmérések szerepet játszanak pl. abban, hogy milyen szakkörök működnek az iskolában? Petrovics Jenőné: Hogyne, egyrészt ettől függ, másrészt attól, hogy mennyi pénzt kapunk a fenntartótól egy-egy szakkör indításához, mert igény az lenne, de sajnos a lehetőségek végesek. A működő szakköreinknek nagy a kihasználtsága. Itt a tanulói felmérésekre építünk. A gyerekekkel ismertetjük év elején a szakkörök listáját és jelezhetik melyik érdekli őket. Ezek mellett van egy egyéb kategória, ahová beírhatják kívánságaikat, így került előtérbe 10-12 éve a számítástechnika oktatása is. Emellett a nyelvtanulásra, valamint a továbbtanuláshoz szükséges két legfontosabb szakkörre az anyanyelvi és matematika szakkörre mutatkozik folyamatosan nagy igény. Az óvoda és iskola együttműködésére jellemző, hogy az óvodában is kiemelt feladatként kezelik az anyanyelvet, a matematikát és a környezetismeretet. Az iskola kapcsolódott egy nemzetközi projekthez. Fontos megismerni, hogy hol élünk, és hogy tanulóink identitását is megalapozzuk. Jó hogy ez nálunk már az óvodában elkezdődik, így része az egységes nevelési folyamatnak. Fárbás Tímea: Már nagyon sok szó esett a különböző programokról, a házirendről. Biztosan van akiket kíváncsivá tett beszélgetésük, hogy konkrétan mik ezek. Van arra lehetősége a szülőknek, hogy ezeket valahol megnézzék? Egyáltalán nyilvánosak-e ezek a dokumentumok? Petrovics Jenőné: Sőt, törvény írja elő, hogy a szülőket tájékoztatni kell, mind a nevelési programról, mind a házirendről. Nálunk az a gyakorlat, hogy minden új tanév első szülői értekezletén az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket. Emellett a házirend az aulában és minden teremben ki van függesztve. A nevelési programunkat pedig bárki elkérheti és áttanulmányozhatja. Mindig évre lebontva mondják el az osztályfőnökök a követelményeket a szülőknek. Kovács Ágota: Az óvodában úgy gondoltuk, hogy segítséget nyújthat a szülőknek ha kivonatolt formában a legfontosabb tudnivalókat már a beiratkozáskor kézbe kaphatják, ezért rövid tájékoztatót készítettünk részükre. A házirend nálunk is ki van függesztve. Ebben egyébként az is megtalálható, hogy az alapvető dokumentumokat hol nézhetik meg, hogyan férhetnek hozzá. Erre a lehetőségre hirdető tábláinkon is felhívjuk a figyelmüket. Azt pedig említettem már korábban is, hogy az óvodai nevelési programot, illetve házirendet a szülői munkaközösség és az óvoda nevelőtestülete is elfogadta, decemberi ülésén pedig a fenntartó önkormányzat hagyta jóvá. Fárbás Tímea: Azt hiszem még órákig tudnánk beszélgetni, hiszen nagyon sok olyan dolog van mindkét intézménynél ami olvasóinkat érdekelheti. Szerintem lesz még ennek az interjúnak folytatása, ha máskor is megtisztelnek azzal, hogy időt szakítanak egy közös eszmecserére. Addig azonban kívánom Önöknek, kollégáiknak, hogy munkájukhoz minden támogatást megkapjanak a jövőben is mind az önkormányzat, mind pedig a szülők részéről, a két intézmény együttműködése pedig legyen mindig ilyen példaértékű. Köszönöm az interjút. Fárbás Tímea