Budapest XVIII. kerület - Városkép, 1998 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1998-01-01 / 1. szám

VÁROSKÉP KÖZÉLET ••Összefogás a roma gyermekekért Két óvodában és hat iskolában folyik 1996 óta olyan pedagógiai munka, amely a ci­gány gyermekek lemaradásának enyhítését célozza. Az iskolák és az óvodák erre külön programot dolgoztak ki, amit a minisztérium közvetlenül fogadott el. A mun­káról rendszeresen be kell számolni, a statisztikák, jelentések folyamatos készíté­se így sok időt emészt fel. Ennek fejében állami támogatásban részesül ez a neve­lési forma. A feladat nehéz, a papírmunka sok, az állami támogatás pedig még a túlóra díját sem fedezi. Érthető tehát az elkedvetlenedés. A gyermekeknek viszont szükségük van a segítségre, hiszen sok szegény sor­sú és alacsony iskolázottságú szülő nem tudja ösztönözni és támogatni olykor még gyermeke elemi iskoláztatását, óvodába járását sem. A veszély óriási: ha a gyermekek kimaradnak az iskolából, vagy épp, hogy csak elvégzik, esélyük sem marad a szakmatanulásra, ezáltal a munkába állásra, a tisztes életre. A szegénység, a számkivetettség bővített újratermelődésének megakadályo­zásáról van tehát szó. A felzárkóztató programra minden rászoruló roma kisgyermeknek elengedhe­tetlenül szüksége van. Az Oktatási, Közművelődési és Sport Bizottság ezért ha­tározott lépésre szánta rá magát. A pedagógusok munkájának ösztönzésére és megbecsülésére az állami támogatást megkétszerező önkormányzati normatívá­val kívánja a meglévő és újabb kerületi iskolákban, óvodákban megteremteni a munkához a feltételeket. Az önkormányzati pénzt az intézmények a túlórák finan­szírozására, a programban részt vevő pedagógusok premizálására fordíthatják. E szándék jegyében köszönte meg az óvónőknek, tanároknak, tanítóknak az elmúlt két évben végzett eredményes munkát a Cigány Kisebbségi Önkormány­zat 1997. december 17-én. Most, hogy sok helyről a szembenállás, a kirekesztés hírei érkeznek, meg­nyugtató volt azt hallani az ekkor lezajlott első szakmai tapasztalatcserén, hogy itt kerületünkben az együttműködés, a segítés légköre uralkodik kisebbség és többség között. Bízunk abban, hogy az új finanszírozási konstrukció további intézményeket inspirál a cigány gyermekek felzárkóztató programjába való bekapcsolódásra. Dr. Feitő István kisebbségi­ emberjogi tanácsnok NORMÁL és EXTRA DIÉITELTÍJ férfiruha szaküzlet Öltönyök, nadrágok, zakók, dzsekik, ingek stb. Termelői áron Elképzeléseiket hozott anyagból is megvalósítjuk. Nyitva: K - 14.00 - 18.00, Szó.: 9.00 - 12.00. Hétfőn zárva! TÖRÖK KÁROLY férfi szabó és szabász Telefon: 290-4876, XVIII., Szélmalom u. 86/a. Normál és kis méreteket is gyártunk. Ballagásra ruhák készítését kedvezménnyel vállaljuk. 10 Kondor Béla... Gálaműsorral emlékeztek Kondor Bélára, kép- és versteremtő művészre, ha­lálának 25. évfordulóján a nevét viselő országos versmondó verseny győztesei. A Kondor Béla Közösségi Ház, a Magyar Versmondók Egyesülete és a Mis­kolci Galéria által meghirdetett verseny legjobbjai december 14-én léptek fel a Miskolci Petró-házban. Gyarmati Béla Ment-e a Kondorok által előbbre a világ? Ha valakik által, hát általuk. Tragikus géniusz volt. Festő, grafikus, költő, muzsikus, fotóművész. Mindenhez értő, kí­váncsi, reneszánsz ember. Bármihez fogott a keze alól kikerülő munka igényes, hibátlan, izgalmas, vagyis tökéletes alkotás lett. Versei gyönyörűek, minden szempontból kiválóak, remekek. Szuggesztívek ezek a szövegek. Karcosak, mint a rajzai fátyolosak, mint festményei konstruktivisták, mint fotói és nagyon-nagyon kitárulkozók. Szeretettel emlékeztek meg Kondor Béláról halálának 25. évfordu­lója ürügyén Pestszentlőrinc-Pestszentl­mrén, azon a vidéken, ahol született, de szülőházát fölfalta a Havanna lakótelep, ahol művelődési ház viseli nevét, őrzi („míg jelt nem ír...") emlékét. Galkó Balázs készül Kossuth és Petőfi szobra A magyar történelem igen jelen­tős eseményének, az 1848-49-es Magyar Forradalom és Szabadság­­harc 150. évfordulójának megün­neplésére készülünk 1998. március 15-én! A kerület önkormányzata nemrégi­ben döntött arról, hogy elkészíttet egy emlékművet a 150 évvel ezelőtti ese­mény tiszteletére, melyet a Kossuth téren állítanak fel március derekán. A Kossuth Lajost és Petőfi Sándort ábrá­zoló emlékművet Pauer Gyula akadé­mikus, szobrászművész készíti el grá­nitból. A közadakozással megvalósí­tandó szoborhoz még várják a felaján­lásokat. Bővebb felvilágosítás kérhető: Bodor Palkó Páltól, telefon: 290-2503. Felhívás A polgármesteri hivatal tájékoztatja a ke­rületben élőket, hogy nemrégiben elhullott veszettróka-tetemet találtak a Frangepán u. -Tünde u. sarkától az erdőbe vezető műúton, kb. 80 m-re, jobbra. A hivatal kéri azokat, akik érintkezés­be léptek a rókával, saját érdekükben, egészségügyi vizsgálat céljából jelent­kezzenek az ÁNTSZ kerületi rendelőjé­ben az Üllői út 408. sz. alatt, telefon: 291-1116. Lakásfenntartók Klubja A helyi Társasházak és Lakás­­fenntartó Szövetkezetek Képviselő­inek Klubja következő találkozóját február 5-én, csütörtökön 18 óra­kor tartja az Üllői út 386. sz. alatt. A klubot vezeti: Sándor László. „Dunának, Oltnak egy a hangja...” Tusnádfürdői utazás, ‘97. nov. 8-12. Nem lehet egy ilyen utazást racionálisan, ered­mény centrikusan kezelni. Minden mozzanat, állo­más történelmünk, irodalmunk, múltunk részeit ele­veníti fel. Arad, Déva, Szeben, Sepsiszentgyörgy, Brassó, Csíkország mind-mind jelent valami többet, jelentőségteljesebbet egy-egy helységnévnél. Egy egész napon át tartott az odavezető út, pedig nem nagyot kerültünk. Ez a távolság, amely a mo­dern közlekedési eszközzel, a légkondicionált autó­busszal is 17 órát tartott, jelzi azokat a méreteket, amelyekben elődeinknek gondolkodniok kellett. Ady Endre 1908-ban írta a Magyar Jakobinus Dala című versét, amelyben zseniális éleslátással körvonalaz­za a Kárpátmedence népeinek helyzetét, állapotát és a kitörés lehetséges irányát. A bajok igazi okának tartotta az itt élő népek széthúzását, a megoldásnak pedig az összefogást ajánlotta. Azóta a történelem kereke nagyokat fordult, bár érdekes módon mi min­dig, folyamatosan a kerék alsó részén tartózkodtunk. Azok a körülmények, amelyek akkor még a nemze­tek közötti összefogással orvosolhatóak lettek volna, ma már új államok megalakulásával egészen meg­változtak. Ma már elsősorban a magyarság nemzeti létének - határon belüli és határon kívüli­­ megőrzé­se lehet a perspektivikus cél. Hosszú utazásunk vé­gén (Csíkországban), az Olt völgyében tiszta ma­gyar lakta falvakat és városokat találtunk. Érdekes, és feltűnő volt a busz ablakából szemlélni és meg­ítélni a különbséget az addig látott porták, kertek rendje, tisztasága és a itteni rend és tisztaság között. Ha szegényes is, de takaros házak, rendben so­rakozó farakások, a téli tüzelővel. Érdekes, hogy ve­teményes kert nem tartozik a házakhoz. Inkább szo­rosan egymás mellé tömörülnek, mintha összeka­paszkodnának. Ez az észak-dél irányú völgy egé­szen sajátságos klímával, meteorológiai viszonyok­kal rendelkezik. Ha a rádió reggeli összefoglaló je­lentését hallgatjuk, szembetűnő, hogy sokszor mennyire eltérő adatokat közöl Csíkszeredára vo­natkozóan, mint a többi erdélyi városra. Az Olt völ­gyében sorakoznak a jellegzetes borvíz források. Ezek messze földön híres ásvány- és gyógyvizek. Tusnádfürdő is erre támaszkodva vált ismét fürdőhellyé. Gyönyörű vidék! Magas, medvéklakó erdőkkel borított hegyek között a zúgó folyó köti ös­­­sze a falvakat és városokat. A hegyekben ilyen látvá­nyosságok, mint a Szent Anna tó, vagy a Békás szo­ros és a Gyilkos tó. Szívet-lelket melegítő, hogy min­denütt magyarul beszélnek. Vasúton való megköze­lítése talán a legegyszerűbb: Budapestről közvetlen vonat visz végig a völgyön. A testvérvárosi kapcsolat tartalommal való kitöltéséhez nagyon sokféle lehetőség kínálkozik már az első benyomások alap­ján is. A nagyon fontos gazdasági (vállalkozói) együttműködésen kívül mielőbb el kell érni lakossá­gunk széles körű kapcsolattartási lehetőségét is. Di­ák és felnőtt üdülések, táborozások, gyógyfürdők használata, látogatások, egyéni kapcsolatok létesí­tése és szélesítése, stb. Az együttműködés ma még meg sem ismert formái csak akkor alakulhatnak ki, ha egyáltalán elkezdődnek. Ady szavaival: Mikor fo­gunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot. A képviselő-testület már döntött. A kapuk kinyíltak, az „építkezés” elkezdődhet. Keszthelyi István önkormányzati képviselő

Next