Csenger - Csengeri Hírmondó, 1993 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

I­­ Miért hívjuk tizediknek az utolsó hónapot? Az esztendő új: Krisztus után az 1903-ik. A hóna­pok nevei változatlanul is­­jlődnek. De tudjuk-e, min erednek ezek a ne­vek? Ma használatos hónapne­veink a római kalendá­riumból származnak, tudnunk kell azt is, hogy a­­ római új év március else­jén kezdődött. Mars hadisten hónapja volt az első. A szépség, a szerelem istennője, Aphro­dité adta a következő hó­nap, április nevét. Ezután a természet erőit megteste­sítő, halandó istennő, Maia nimfa hónapja, május állt a naptárban. Az ő emlékét követte a házasság, a női termékenység istennője, Juno hónapja: június. Ezután az „quintilis” állt, ötödik, a amelyet később Julius Caesarra emlékezve neveztek el jú­­liusnak. S a hatodik, a „sextilis” is új nevet ka­pott : Augustus császár tiszteletére hívták augusz­tusnak (e császár neve a Bibliába is bekerült: ural­kodása alatt született Jé­zus). A hetedik, nyolcadik, ki­lencedik, tizedik hónap — a számok latin nevéből — kapta a szeptember, októ­ber, november, december jelölést. Majd jött a tizenegyedik: január. Janus a kezdet és a vég, a teremtés kétarcú istene volt; két bejáratú templomát háború idején nyitva tartották Rómában, hogy a háborúból hazaté­rő katonák imádhassák és áldozhassanak neki (saj­nos, ritkán volt zárva). S végül a sort február zárta, az év végi engeszte­lő áldozatok ünnepségei­nek, a februáriaknak a tiszteletére. Később megváltozott a sorrend, s a naptári évet Janus hónapjával kezdték. Ezt alkalmazta a keresz­ténység is, s ez a naptár­számítás terjedt el az egész földön, hónapneveivel irá­nyítva és uralva a mellette és vele együtt továbbélő egyéb évszámításokat. Muraközi Emil V J ir uzen a gazdasag az almapenzi? ______________­­INFORMÁCIÓ A 3. OLDALON! CSENGER HÍRMONDÓ CSENGER ÉS VÁROSKÖRNYÉKE KÖZÉLETI HAVILAPJA IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 10.— FT 1993. JANUÁR Hit hoz majd az új esztendő? Megkérdeztük az itt élőket Az új évet mindig új reményekkel, tervekkel kezdjük. Nem veti papírra, de tervez a háziasszony, a boltos, költség­­vetésbe szövi megvalósítható álmait a közigazgatási szakember, olvasmányos sorozatot tervez olvasóinak az újságíró, és folytat­hatnánk valamennyiünkkel a sort. Alábbi összeállításunkban ezekből adunk közre ízelítőt. MINDENRE FIGYELÜNK, AMI FONTOS Apáti György polgármester. — Ez az esztendő sem lesz eseménytelen Csenger életében — kezdi összegzését Apáti György polgármester. — Rész­ben korábbi erőfeszítéseink megvalósítására számítunk 1993- ban, részben új folyamatokat indítunk be városunkban. To­vább folytatjuk a gáz- és az út­program megvalósítását az erre az évre megállapított ütemterv szerint, és a víztisztító berende­zés kivitelezése is befejeződik az idén. Felépül a tavaly átadott épü­letkomplexumhoz tartozó kony­ha és étterem, felújításra és bő­vítésre kerül a középiskola kol­légiuma. A jelenlegi ifjúsági sporttelep helyén sport- és sza­badidőközpont kialakítását ter­vezzük, s ez évben kezdődik meg városunkban a kábeltele­víziós rendszer kiépítése is. Nem utolsósorban említem, hogy kb. 150 új munkahely lé­tesítésére számítunk. Ehhez ön­­kormányzatunk kihasználatlan­ná vált iskolaépületek rendel­kezésre bocsátásával járult hozzá. Az általános iskolában folyó szakiskolai képzést egy minta­farm létesítésével kívánjuk se­gíteni. Ugyancsak ebben az évben kerül sor a polgármesteri hiva­tal felújítására. Ez alatt az idő alatt új helyeken, kissé zsúfolt körülmények között fogják a hivatal munkatársai intézni lakosság ügyeit — ehhez ezúton a is kérem a polgáraink megérté­sét és türelmét. Az idén tovább folytatjuk erő­feszítéseinket az Ukrajna, Ro­mánia és Magyarország határ menti települései szövetségé­nek létrehozására. Ugyanezen térség gazdasági életének élén­kítését szolgálhatná, ha sikerül terveink szerint egy vállalko­zói központot tető alá hozni Csengerben. Önkormányzatunk természe­tesen változatlanul kiemelt fi­gyelmet fog szentelni a társa­dalmi folyamatok városunkban zajló ügyeinek — így például a földárverések — megfelelő koordinálására, az intézmények működésének biztosítására, és mindenre, ami településünk életében fontos. ELLENSÚLYOZNI AZ ÁREMELÉST Pótor Sándor, az ABC veze­tője: — Szeretnénk minden szépet és jót ígérni, de amit a kedves vevők a leghamarabb észre fognak venni, az semmi jót nem ígér: áremelést. Ezt ellen­súlyozni kívánjuk azzal, hogy egyes termékeket, főleg napi cikkeket továbbra is diszkont­áron kínálunk. Pl.: liszt, cukor, cola, sör stb. Az élelmiszerek választékát bővíteni fogjuk, ke­ressük az új piacokat, hogy mi­nél olcsóbban tudjuk beszerez­ni, s továbbítani azokat. A gyártó cégek (esetleg kóstolóval árubemutatóit egybekötöt­­ten) ezután is tárt karokkal fo­gadjuk. Terveink között szerepel zöldségesstand és a büfé átala­­­kítása. Az utóbbinál a lényeg, hogy a vásárlók közelebb kerüljenek a többségében előre kicsomagolt áruhoz, s ezáltal könnyebbé és gyorsabbá váljék a bevásárlás. A büfé átalakítására még konkrét elképzelés nincs, de egy reggeliző, tejivó, esetleg csomagolórészlegben gondolko­dunk, de mindenképpen a la­kosság szolgálatában. (Folytatás a 3. oldalon) Karácsonyt ünnepeltük Az általános iskola énekkara adott hangversenyt karácsony­­kor a református templomban. • Karácsony estéjén Újfehértóról érkezett betlehemesek jár­ták a város utcáit. W_____________________________________________________________/ Csoda a szomszédban Gyógyvíz Komlódtótfaluban Kisebbfajta csodának is ne­vezhető az, ami 1992. november végén Komlódtótfalun történt. özv. Tóth Sándorné portáján egy használaton kívüli régi ásott kútból gőzfelhő gomoly­­gott, hozzá kénes, büdös szag párosult. Persze, nem a pokol bejárata tárult fel. A kútból meleg víz tört fel, a sebtiben előkerített szobahőmérő higany­szála 52 ° C-ot mutatott. A tele­fonértesítésre odasiető Csorvási Gábor polgármester Csengerbe vitt a csodás vízből egy palack­nyit. Itt kiderült, hogy 70 ?C-os vízről van szó. Sajnos, ahogy az mifélénk lenni szokott, a megyei szak­emberek csak jó három hét múlva jöttek ki megvizsgálni a dolgot — addig viszont él­­víz sokat hűlt. Mint Siket Vilmos, a Vízkuta­tó Rt. igazgatója mondotta, eh­hez hasonló esetre nem is em­lékszik, és őszintén szólva nem is nagyon hitt a tótfalui meleg vízben. Mindenesetre tudomá­nyos vizsgálatra mintákat vet­tek a vízből, melyet három kü­lönböző helyen elemeznek. Ha bebizonyosodik, hogy kéntartal­mú gyógyvízről van szó, akkor még az idén feltétlenül megfúr­ják a kutat. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy a határ túloldalán lévő hí­res szamosdarai gyógyfürdőt fúrták újra, és valószínűleg en­nek hatására indult meg a föld mélyén valami. Egyébként sem lenne semmi csoda, ha Tótfalu­ban kéntartalmú gyógyvizet ta­lálnának, hiszen a légvonalban alig 4 kilométerre lévő Óvári­ban a század elején még gyógy­fürdő üzemelt. Még álomnak is szép volna, ha beigazolódnának a feltétele­zések, mert úgy Tótfalu előtt soha nem remélt lehetőségek nyílnának. Fábián

Next