Csenger - Csengeri Hírmondó, 1995 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1995-01-01 / 1. szám

* " Jubilál a "­­ HÍRMONDÓ Aki figyelmesen megnézte újságunk fejlécét, észreve­hette, hogy a Csengeri Hír­mondó az idén a VI. évfolya­mába lépett. Egy ember éle­tében nem nagy idő öt év — a gyermek még csetlik-bot­­lik, s csak komolykodón em­legeti, hogy nemsokára nagy lesz —, egy intézmény álla­gában sem mondhatni jelen­tősnek. Egy újság az más. Már néhány lapszám után is lehet ellenszenves vagy fi­gyelemre méltó, lehet cik­kek, képek esetleges halma­za, vagy éppen kedvelt és várt olvasnivaló. Hogy végül is milyenek let­tünk, nem nekünk kell el­döntenünk. Az olvasó az, aki dönt: megveszem — nem ve­szem. Ilyen egyszerű az egész. Azok pedig, akik ki­adják, írják, szerkesztik, gondolkodjanak, mit csinál­tak rosszul, vagy mi az, ami kedvező fogadtatásra talált. Nem a divatnak engedünk, amikor ezt az évet azért egy kicsit mégis ünnepinek te­kintjük. Inkább arra hasz­náljuk fel, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat az ol­vasókkal. Szeretnénk, ha több olvasói vélemény, levél és egyéb írás jelenne meg lapunkban, szeretnénk, ha több szponzorunk akadna — egyszóval együtt szeretnénk egy friss lélegzetet venni, hogy az önök segítségével legyen olvasmányosabb, s ta­lán bővebb terjedelmű is a Csengeri Hírmondó. E gondolatok jegyében most elsőként két dolgot ajánlunk figyelmükbe. „Ne­kem is van egy történetem” címmel olvasóink írásait várjuk, melyek közül a köz­­érdeklődésre leginkább érde­meseket szívesen közölnénk. Másik javaslatunk: játsszon velünk! Sajtó- és kicsit vá­rostörténeti fotónkat a rend­szeres újságolvasók könnyű­szerrel megfejthetik. Ajánl­juk az ön figyelmébe is! Jó olvasást, eredményes fejtörést és gyümölcsöző együttműködést kíván V_______________ a Szerkesztőség Hírünk az országban A Református Tiszántúl, a ti­szántúli református egyházke­rület lapja legutóbbi száma ter­jedelmes beszámolót közöl ar­ról, hogy 1994. október 29—31. között a Debreceni Református Teológiai Akadémia hallgatói tartottak egyházi városunk református szolgálatot gyüleke­zetében. Bő kivonatban közli a lap dr. Gaál Botond professzor­nak, az akadémia dékánjának előadását, amelyet „A reformá­ció csengeri kisugárzása a múlt­ban és a jelenben” címmel tar­tott egyházközségünkben a re­formáció emlékünnepén. A cikk — amelynek előszavát Bartha Gyula tiszteletes állítot­ta össze — jól szolgálja váro­sunk vallási és művelődési ér­tékeinek ismertetését az ország­ban. Nyílt napok A gimnáziumban 9-én kezdő­dött az oktatás. Már az első hé­ten nyílt napokat tartottak, melyre a megye területéről ér­keztek diákok és kísérőik, akik órákat látogattak, és tájékozta­tást kaptak a gimnázium pro­filjáról, a német tagozatos osz­tályról, a pedagógiai szakkép­zésről és a cipőipari szakmun­kásképzésről. Jől bepillantást Videofelvételek­nyerhettek tanórán kívüli tevékenységekbe­n (iskolai ünnepségek, diákna­pok, farsang). Nagy volt az ér­deklődés, a megye különböző pontjairól érkeztek diákok. IQ -Imi lf ár fi pc sí Pcpniipri Hírmmilláról (T0Tö lo 1 nviiivv o bbciiycn niriiiuilUUl Ul A 2. OLDALON) CSENGEM HÍRMONDÓ CSENGER £S VÁROSKÖRNYÉKE KÖZÉLETI HAVILAPJA VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 15,— FT 1995. JANUÁR Betlehemi játék a város karácsonyfája alatt Az utolsó órában (ÍRÁSUNK A 3. OLDALON) A jelszó: SZERETET Igencsak mozgalmas hóna­pot zárt a Karitász helyi szervezete december hónap­ban. Az ünnepségsorozat de­cember 5-én Mikulás-napi ruhabörzével kezdődött, ahol 6 mázsa ruhanemű talált gaz­dára, melyért a rászorulók csupán jelképes összeget ad­tak, önkéntes alapon. 16-án az általános tagozatosannak iskolások felső jótékonysági gyermekdiscót melyen az 50 Ft-os rendeztek, belépő­jegyekből 12 000 Ft gyűlt össze. Ezt a bevételt a szere­tet ünnepére fordították. 20-án délelőtt az énekkaros gyerekek az öregek nába látogattak, ahol ottho­édes­séggel kedveskedtek minden időskorúnak. Ugyanezen napon este került sor az im­a már hagyománynak számító karácsonyi hangversenyre, melyen Mátészalka II. szá­mú iskolájának, a helyi gim­náziumnak és az általános iskolának az énekkarainak színvonalas, szívet melenge­tő műsorainak tapsolhattunk. Másnap, 21-én délelőtt az ün­nepségsorozat zárásaként „szeretetnapot” rendeztek, melyre az általános iskola minden növendékét, továbbá mozgássérült meghívtak. A gyerekeket is közelgő ün­nepről, a szeretetről hallhat­tunk verseket, dalokat, gyö­nyörködhettünk az ügyes lábúak táncprodukcióiban. Közben a gyerekek által ké­szített 2000 db szendvicset, és a szülői munkaközösségek süteményeit kínálgatták meglepett nézők között, me­­­lyet nagy tetszéssel fogadtak. Hogy mindez megvalósul­hatott, a Karitász köszöne­tét fejezi ki a megyei görög és római katolikus Karitász vezetőinek, Szokira János atyának és Gégény Béla igaz­gatónak a kiosztásra ke­rülő munkáért, élelmisze­rért, Hajdú György vállalko­zónak a ruhák kedvezményes kiállításáért, Czire Ambrus szamosbécsi, Vass Ist­ván csengeri vállalkozónak, a Csengeri Szövetkezetnek, Mezőgazdasági a helybeli görög és római katolikus egyháznak, a szülői munka­­közösségnek, az általános is­kola vezetőségének, a közös­ségi iskolának, a diákönkor­mányzatnak és mindenkinek, aki munkájával elősegítette, hogy a szeretetnap létrejö­hessen. Mi pedig, akik anyagi és szellemi élvezői voltunk a rendezvényeknek, szeretnénk köszönetet mon­dani Jeles Antalnénak, Karitász helyi vezetőjének, a énekkarvezetőnek, pedagó­gusnak és szervezőnek, aki kitartó munkával, időt és fá­radtságot nem kímélve, mindezt létrehozta. M. K. Megalakult az új önkormányzat Erdőbirtokossági társulat alakult A termőföldárverésen és rész­aránytulajdonban szerzett er­dők tulajdonosai megalakítot­ták a Csengeri Erdőbirtokossági Társulatot. Központja: Csen­ger, Határőr út 16. szám. Tele­fon: 341-539. A társulat 3 fős elnökséget és 3 fős felügyelő­bizottságot választott. Elnök: Kiss Attila. A taglétszám: 33 fő. A társulat tevékenységi köre: erdőgazdálkodás, erdőgazdálko­dási szolgáltatás, növényterme­lési kisegítő szolgáltatás, ka­vics-, homok- és agyagbányá­szat, tüzelő­­kiskereskedelem, és építőanyag­saját ingat­lan hasznosítása, vadgazdálko­dási szolgáltatás. Ezúton kérem a csengersimai, szamosbecsi, szamostatárfalvai, szamosangyalosi, csengeri és csengerújfalui erdőtulajdonoso­kat — akik eddig még nem tették meg —, személyesen ke­ressenek meg egyeztetés céljá­ból még a cégbírósági bejegy­zés előtt. Az erdő korlátozott tulajdon — általában osztatlan közös. Ez annyit jelent, hogy a területen álló fa a tulajdonosé, de nem rendelkezik vele szabadon, nem akkor vágja ki, amikor akarja. Az erdőfelügyelőség en­gedélyéhez van kötve. Senkinek nincs joga engedély nélküli fa­­kitermelésre! Társulatunk ha­tározottan fellép a fatolvajok ellen, mindent megtesz tulajdo­na megvédése érdekében. Kéri e sorokkal is a rendőrség és minden törvénytisztelő állam­polgár segítségét. Várjuk azoknak a földtulaj­donosoknak jelentkezését, akik gyengébb területen jutottak földhöz, és tervezik, hogy erdőt telepítenek, akár állami támo­gatással, akár önerőből. Meg­győződésem, hogy Csengerben és környékén több olyan terü­let van, amelyik szántóföldi kultúra termesztésére nem, vagy alig, erdősítésre viszont kivá­lóan alkalmas. Tájesztétikai szempontból sem mindegy, hogy sínylődő kukoricát, ugart, vagy szépen fejlődő erdőket látunk környezetünkben! Kiss Attila Ünnepélyes pillanatok a Csenger Város önkormányzata alakuló üléséről. Az első képen az eskütétel egyik pillanatát örökítettük meg, második felvételünkön dr. Nóta József korelnök adja át jelképesen a város kulcsát Apáti György polgármesternek. A képviselők zárt ülésen Kecskeméti Bélát alpolgármesternek, Balla Zoltánt a pénzügyi ellenőrző bizottság elnökének válasz­tották meg. A többi bizottság tisztségviselőit és tagjait a napok­ban választják, illetve delegálják

Next