Dunapataj - Pataji Hírlap, 2017 (24. évfolyam, 95-97. szám)

2017-12-01 / 97. szám

12 (Folytatás all. oldalról) Az 1940. június 2-i Kodály látoga­tás emlékére a zeneszerző később több gyermekkari darabot ajándéko­zott a polgári iskola énekkarának: 36 db „Lengyel László”, 68 db „Isten ko­vácsa”, 50 db „Villő”, 72 db „A süket sógor”, 39 db „Gergelyjárás”, 33 db „Cigánysirató”, 50 db „Újesztendőt köszöntő” kotta gyarapította az isko­lát - 100 pengő akkori értékben (Évkönyv 1940/41. 15. oldal.) A pataji énekes lelkesedést és a kez­dődő zenepedagógiai munkát Kodály 1940. június 2-i látogatása után, Ti­hanyi Nándor és Szabó Emília távozá­sát követően is számos csapás érte. Jól fogalmazta meg a helyzetet Tikász Mihály visszaemlékezésében: „E szé­pen induló munka folytatását a hábo­rú megállította.” (Kodály tanár úrra emlékezünk: Az ének-zene tanítása. XXV. évfolyam 1982/3. 101. oldal.) Domonkos Kálmán 17 évnyi polgári iskolai igazgatói munka után 1941- ben elhunyt, Simon Ernő és Tikász Mihály is katonai szolgálatot teljesített. Tikász Mihály, a pataji ének-zeneta­­nítás kulcsfigurája 1944-1947-ig hadi­fogságban volt. A dunapataji ének­zene oktatás következő felívelő szaka­sza a második világháború után né­hány évet váratott magára. Az átala­kult iskolarendszerben, már az általá­nos iskolában kezdte meg ezt a nagy ívű munkát 1948-ban Tikász Mihály, akihez később több kiváló pedagógus is csatlakozott. Ők vitték sikerre a ko­­dályi gondolatot Dunapatajon, amely­nek egyik csúcspontja Kodály Zoltán harmadik látogatása volt a később ró­la elnevezett művelődési ház avatásán. Kodály Zoltán látogatásaival, az itt folyó ének-zenei munkával olyan szel­lemi áramlatot kapott Dunapataj, amely jóformán a település egész 20. századi kulturális életét befolyásolta, meghatározta. Ahogy tanulmányom elején már jeleztem, ez a szellemi táp­lálék olyan horderejű volt, hogy még jut a 21. századra is. Schill Tamás múzeum vezető, néprajzos muzeológus, Pataji Múzeum - Dunapataj Rövidítések, feloldások KZEA - Kodály Zoltán Emlékmúze­um és Archívum PM archívum - a Pataji Múzeum ar­chívuma (Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény) Értesítő - A Dunapataji M. Kir. Álla­mi Polgári Fiú- és Leányiskola Értesí­tője az 1937/38-as kiadványig Évkönyv - A Dunapataji M. Kir. Ál­lami Polgári Fiú- és Leányiskola Év­könyve az 1938/39-es kiadványtól Pataji Forrás 2. A Pataji Hírlap melléklete TIKÁSZ MIHÁLY kántortanító, ének-zenetanár, zenepedagógus vázlatos életrajza 1914. február 26-án született Belényesen (Bihar megye, ma Ro­mánia területe) 1924-28 polgári isko­lát végzett Berettyóújfa­lun 1933 Nyíregyházi Taní­tóképző Intézetben ta­nítói oklevelet szerzett 1934 dunapataji refor­mátus segédtanító lett 1938 elvette Kovács Jusztinát, akitől három gyermeke született 1939 katonáskodásá­nak kezdete 1940 Kodály Zoltán első dunapataji látogatásának egyik kulcsfigurája volt 1944-1947 orosz hadifogságban volt 1948 az iskolák államosításával új lendülettel kezdett a munkához. Ve­gyes kart, kamarazenekart szervezett, ünnepségeken szerepeltek 1953-1956-ig a Szegedi Pedagógiai Főiskola ének szakán kitüntetéses ta­nári oklevelet szerzett 1953-ban felvette a kapcsolatot a kecskeméti ének-zenei általános isko­lával, Nemesszeghy Lajosnéval 1954 a dunapataji általános iskola hi­vatalosan is ének-zenei általános is­kola lett. Tikász Mihálynak ebben el­évülhetetlen érdemei voltak. 1955 zeneelmélet és szolfézstanári, illetve zongoraoktatói működési en­gedélyt szerzett 1956. október 26-tól 1957. március 6-ig a dunapataji általános iskola igazgatója volt 1957 hangszeroktatói vizsgát tett he­gedűből és zongorából Kecskeméten 1957 júniusában Mélykútra való el­helyezése ellen több mint száz alá­írással kelt levéllel tiltakoztak a patajiak 1962 Kodály Zoltán második pataji látogatásakor bemutató órát tartott és hangversenyt rendezett a Tanár úr jelenlétében 1966 Kodály Zoltán harmadik pataji látogatása 1974-ben nyugdíjba vonult, újból kántori feladatot vállalt 1998. február 21-én Kalocsán hunyt el, Dunapatajon a refor­mátus temetőben he­lyezték végső nyuga­lomra - A Magyar Kodály Társaság alapító és tiszteletbeli tagja - Az oktatásügy kiváló dolgozója (1974, Mű­velődésügyi Miniszté­riumi kitüntetés)­­ Dunapataji népdalgyűjtéséből né­hány darab maradt meg (1966 no­vemberében gyűjtött az akkor 44 éves Pavelkó Istvánné Vén Gizellától és lányától, al1 éves Pavelkó Gizel­lától). E népdalok alapjául szolgáltak Gombás Pál Pataji bokréta című kó­rusművéhez.­­ Nevét a Tikász Mihály Kamarakó­rus őrzi, amelynek vezetője, egykori tanítványa, Ujváriné Nikolovics Mária írásai, kéziratos munkái (a teljesség igénye nélkül) 1. A zenei élet alakulása községünk­ben. Kézirat, hely és évszám nélkül, 5 oldalas gépelt, töredékben megma­radt anyag. Másolat, eredetije isme­retlen helyen. 2. A dunapataji ének-zenei általános iskola rövid vázlatos története. Kéz­irat, Dunapataj, 1968., 5 gépelt ol­dal (közölve: Pataji Hírlap 2012 janu­ári szám 12-13. oldal) 3. Ünnepi óravázlatok a Kodály­­évfordulóra. A szakosított tantervű általános iskolák 7. és 8. osztálya számára. Az ének-zene tanítása. XV. évfolyam, 1972/6. 266-268. oldal 4. Kodály tanár úrra emlékezünk. Az ének-zene tanítása. XXV. évfolyam, 1982/3. 100-103. oldal (Kodály Zoltán dunapataji beszédével együtt.) 5. Tájékoztató az ének-zenei ált. is­kola és zeneiskola céljáról. Kézirat, 1992., 2 gépelt oldal Pataji Forrás 2. A Pataji Hírlap - Dunapataj Nagyközség kulturális és közéleti lapja 2017. december XXIV. évfolyam 3. szám (97. szám) - MELLÉKLETE Szerkeszti: Schill Tamás Kiadja: Dunapataji Polgármesteri Hivatal ISSN 2064-4604 Nyomdai munka: Kalopress Kft. Kalocsa, Negyvennyolcasok tere 2. fsz. 5., Telefon: 78/462-071

Next