Egyházgellei Hírmondó, 2003

2003-02-01

Obecnd kniznica 93d 34 notice­n/t/ t­ » , ti •• i __* . / i i tgyriazgelle önkormanyzatának lapja Az élet apró örömeiről „Az élet nem mérfölkövekből, hanem percekből áll." Rose Kennedy Régi fényképek válogatása közben anekdotáztunk a tavaly nyári falu­nap előtt, amikor felmerült az ötlet, videofilmet kellene forgatni Egyházgelléről. Arról, hogy milyen is a falu 2002-ben. Nem másoknak, magunknak. A gyerekeinknek, az unokáinknak. Hiszen olyan keveset tudnak rólunk. Talán jóval keve­sebbet, mint mi tudtunk a fa­lunk történetéről az ő ko­rukban. Egyfajta kor­dokumentum is le­hetne ez a video­film, hiszen va­lamikor vaskos krónikája is volt a falunak, benne jeles események, nagy napok, olyan történések, amik egykoron fon­tosak voltak, sokat je­lentettek valakinek, vala­kiknek. A krónikának nyoma ve­szett, s vele együtt mindannak, amit nekünk benne üzenetül hagytak. Ta­lán ezért fordult meg a fejünkben az ötlet, egy modernebb korban moder­nebb technikával üzenjünk mi is... Az talán megmarad, talán nem ve­szik el... A film elkészült. Elsősor­ban azok figyelmébe ajánljuk ebben az 1800 lelket számláló kis faluban, akik itt élnek, dolgoznak, s vigyáz­zák azt, amit elődeiktől kaptak örö­kül, a szülőföldjüket. Azokhoz is szól ez az összeállítás, akiket bár gyökereik ide kötnek, az élet másfe­lé sodort. Sok mindenre lehetünk büszkék ebben a faluban. Múltra és jelenre egyaránt. A több, mint 750 éves templomra, a két büszke torony üzenetére, hogy ha eldöntenek, talpra kell állni, ha elesettet látsz, fel kell segíteni. Az idősebb lakosok kitartására, szívós­ságára, munkabírására, hogy bár jöt­tek háborúk, ínséges időszakok, volt erejük ahhoz, hogy kitartsanak, épít­sék, fejlesszék ezt a falut, hogy az­tán az édes anyanyelvvel együtt örökbe adják azt gyermekeiknek, az éltető föld szeretetével és a mások iránti tisztelettel együtt. A helyi ön­­kormányzat célja, hogy a fiatalokat megtartsa, maradásra bírja. Aki látja ezt a filmet, adja tovább, hogy vagyunk, élünk, s tesszük mindezt jókedvvel, kitartással és odaadással, mert ma­gunkénak valljuk ezt a kis települést, s mi­ért ne vigyáznánk arra, ami a mi­énk. A fenti idé­­­­zet igazságá­nál maradva, s nem a mér­földköveket, hanem a boldog perceket szerettük volna megörökíteni. Akit érdekel a videoka­zetta, a helyi községházán megvásárolhatja. Talán sikerül vele üzennünk egy felnövekvő generáci­ónak. Azt, hogy voltunk, éltünk, s arról, ahogyan éltünk. Mindebben bízik Ravasz Béla polgármester

Next