Egyházgellei Hírmondó, 2008
2008-03-01
2008. március Egyházgelle önkormányzatának lapja Ingyenes kiadvány Önkormányzatunk életében is halad az idő - jóformán le sem zártuk az elmúlt évet, készülni, tervezni kellett a következőt. Költségvetést készíteni, számba venni a feladatokat. A költségvetéssel kapcsolatban mindenkinek vannak ötletei, mire kellene, lehetne még pénzt költeni. És ezek általában nem is rossz ötletek. De nehéz úgy igazán szakértőnek lenni, ha az ember nem ismeri a falu főbb mutatóit, fontosabb bevételeit, kiadásait. Szeretném, ha azok, akiket érdekel a falu költségvetése, s jobbító ötleteik vannak, a segítségünkre lennének további ötletek együttes kidolgozásában. Hogy is néz ki tehát egy átlagosnak tűnő falu költségvetése, mint amilyen a miénk? Kezdjük az alapoknál! Minden önkormányzatnak számtalan feladatot kell ellátnia, amelyek bizony meglehetősen költségesek. Fent kell tartanunk olyan intézményeket, mint az óvodáink, az iskolai étkezde, a napköziotthon, a polgármesteri hivatal, a művelődési házak, vagy a könyvtár és segítenünk kell az iskolát. Működtetnünk kell az összes községi tulajdonban levő épületet. Ez jelenti az épületek karbantartását, a rezsiszámlák és költségek biztosítását, az ott dolgozók béreinek kifizetését és számtalan más költséget. A falu köztereit, az utakat, utcákat, járdákat, parkokat, a temetőket rendben kell tartanunk. Meg kell oldanunk a kommunális hulladék begyűjtését és elszállítását, a közvilágítást. Támogatnunk kell mindazokat, akik a többieknél rászorultabbak. Ezek olyan költségek, amelyektől nem tekinthetünk el, amelyekre mindenképpen elő kell teremtenünk a pénzt. De vannak másfajta kötelezettségeink, amelyeknek szintén szívesen teszünk eleget: a község területén működő társadalmi szervezetek, polgári társulások, kultúrcsoportok támogatása, az idős, beteg emberek segítése, az itt élők sportolási lehetőségeinek bővítése. Csak a legfontosabbakat említem, ezeken kívül még sok fontos, megoldandó feladatra igyekszünk előkeríteni a megfelelő összegeket. Miért fontos mindez? Mert biztosítanunk kell, hogy a gyermekeink tanulhassanak. El kell érnünk, hogy minden falubeli család emberhez méltó életet élhessen. Vigyáznunk kell a szüleink, nagyszüleink korosztályára, akiknek sokat köszönhetünk. Harmonikus, rendezett környezetben kell felnevelnünk a következő nemzedéket. Amikor falunk költségvetéséről gondolkodunk, mindig a közösségről gondolkodunk. Az itt élő családokról, gyerekekről és idősekről, férfiakról és asszonyokról, nehéz sorsúakról és jobb adottságok közé születettekről. Minden fillér, ami közös pénztárcánkból kikerül, közös háztartásunkba kerül be. Közel 12 millió korona évente. Rengeteg pénz. Ennek az összegnek itt, a mi falunk költségvetésében csupán 70 százalékát fedezi valamilyen módon az állam. Az összeg fennmaradó részét, közel ötmillió koronát nekünk magunknak kell előteremtenünk, kigazdálkodnunk. Nem könnyű feladat. De meg kell oldanunk valahogy, mert kötelezettségeink közül egyik sem olyan, hogy vállunkat megvonva azt mondhassuk: erre nem jutott pénz. Min múlik, hogy költségeink mekkora hányadát fizeti az állam? Elsősorban azon, hogy hány lakosa van a községnek. Továbbá, hogy hány gyerek jár iskolába - az ő taníttatásukat az állam fedezi, viszont az étkeztetésüket a község biztosítja. A lakosok száma szerint kapunk fejpénzt a fizikai személyek jövedelemadójából. Ebből a pénzből fedezzük a község általános működtetésére fordított kiadások nagy részét. Általánosságban azonban elmondható, hogy a különböző kiadásoknak csak egy-egy részét fedezi az állam - a többit ránk bízza. Ezért aztán kénytelenek vagyunk helyi adókat kivetni - például az ingatlanadót. A lakosokon kívül megadóztatjuk a helyi cégeket, vállalkozásokat is. Ezért is fontos, hogy újabb és újabb vállalkozások telepedjenek meg a község területén ezek a cégek, különösen, ha nagyobbak, számos költségét fedezik a „civil” lakosságnak. A község gazdálkodhat a saját bevételével: például építési telkeket adunk el, vagy bérbeadjuk épületeinket, lakásainkat. És vannak apróbb bevételek az intézményi térítési díjakból és különböző illetékekből is. Aztán természetesen van lehetőség pályázatok útján való pénzszerzésre is. Az évek során nagyon sok pályázatot írtunk és többet el is nyertünk. Legjelentősebb az iskolánk felújítására elnyert pályázat volt. A legújabb pedig egy többfunkciós műfüves sportpálya megépítésére benyújtott pályázat volt, aminek a megépítésére a tavasz folyamán kerül sor. Pályázatotokat készítettünk további községi épületek felújítására, közutaink, közterületeink felújítására, de kisebb rendezvények támogatására is. A 2008-as évben szeretnénk ezen alapelvek szerint alakítani a község gazdálkodását, ellátni az alapvető hatásköröket és lehetőségek szerint fejlesztéseket véghezvinni. Szándékunkban áll újabb építkezési telkeket kialakítani és megépíteni hozzájuk az infrastruktúrát. Fontos lesz a község fejlesztési tervének elfogadása, stratégiai elképzelések megfogalmazása. Megvalósításra kerül egy olyan beruházás, amelyre a község életében nem volt még példa. A Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság megépítteti a község egész területén a csatornahálózatot és befejezi a vízhálózat építését is. Ez a beruházás óriási befolyással lesz a község életére, minden rossz és jó oldalával együtt. Sorolhatnám még a terveinket - de ennyiből is látszik, számos előremutató, a mindennapi életünket megkönnyítő, szebbé tevő elhatározás született. Ehhez kérjük a község lakosainak segítségét is! Nincs semmi, ami akkora lendületet adhatna egy falu vezetésének, egy falu munkásainak, mint az ott élő emberek együttműködése, támogatása, jó szava. Ravasz Béla Egyházgelle község polgármestere Kötelezettségeinkről