Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2007 (16. évfolyam, 1-25. szám)

2007-02-15 / 6. szám

2007. február 15 / Város-Kép GÖDÖLLO ANNO - ES MA... Kedves Olvasóinknak szeretnénk bemutat­ni a régi Gödöllőt ábrázoló fotókat, illetve a képeken szereplő épületeket, városrésze­ket. Egyúttal kérjük Olvasóinkat, hogy akinek van olyan régi fényképe, amely közérdek­lődésre tarthat számot, juttassa el hozzánk postán, személyesen vagy e-mailben (go­­dollo@pannonmail.hu). Telefonon a 20/911-8643-as számon tudnak érdeklődni. Előre is köszönjük! A Felsőpark (Kastélypark) A XVIII. századi magyar főúri kastélyok kertépítészetére a legerősebb hatást a bécsi közvetítésű francia barokk kert­művészet gyakorolta, így volt ez Gödöllőn is, ahol egy Felső- és egy Alsókertet alakítottak ki. A Felsőkertbe a kas­tély szárnyai által határolt bensőséges hangulatú díszudvarból induló lép­csőkön lehetett kilépni. A kert két oldalán nyírott gesztenyefasor volt, melynek végében mitológiai témájú szobrok álltak. Ma már csak az egy­kori gesztenyefasor nyomvonala látható, végében az egykori szobor posztamensével. A kastélyt építtető I. Grassalkovich Antal a kerten kívül az északnyugati oldalon egy mesterséges dombot létesített, amelyre egy hatszögletű pavi­lont, az úgynevezett Királypavilont építtette. Itt a kor divatja szerint a ma­gyar uralkodók és hadvezérek arcképcsarnoka kapott helyet. A király­dombbal szemben szimmetrikusan egy L alaprajzú két helyiséges Lövöl­deház is épült, oszlopos, timpanonos nyugati oldalát szobor díszítette. II. Grassalkovich Antal korában, az 1780-as évektől kezdődően már érezhető egy változás a Felsőkert jellegét, illetően. A drága fenntartási költségeket igénylő franciakertet elkezdték átalakítani angol tájképi kert­té. Ennek kiteljesedése III. Grassalkovich Antal korában volt, miután a herceg kiutazott Angliába, hogy ott tanulmányozza a tájképi kerteket. Se­gítőtársa az igen művelt és botanikus hajlamokat mutató felesége herceg Esterházy Leopoldina volt. A kor divatja szerint különleges és ritka nö­vényfajokat ültettek, mint például a most is látható páfrányfenyőt. A kiegyezés után a Felsőpark elhanyagolt állapotban került a korona bir­tokába, de a szakavatott kezek csakhamar átalakították virágzó kertté. Itt minden Erzsébet királyné kényeztetésére szolgált, hiszen imádott népe minden kívánságát, gondolatát elleste, hogy Gödöllőn soha semmiben se szenvedjen hiányt. Az észak-északkeleti oldalon volt a király, a déli olda­lon a királyné kertje. A Felsőpark mindig is a helybéliek kedvenc sétálóhelye volt, melyet csak a királyi család gö­döllői tartózkodása idejére zártak le. 1918 végén, IV. Károly rövid királysága után a kastély néhány hónapig üresen állt. 1919 tavaszán, amikor a Tanácsköz­társaság itt alakította ki főhadiszállását, az épület és a katonai gyakorlatozásokra használt parkja rohamosan pusztult. Az újabb fénykort a kastély életében az 1920-tól kezdődő kormányzói időszak hozta el. Az 1944 őszéig tartó kormány­zói időszakban az államfő a nyári pihe­nés hetei mellett elsősorban vadászkasté­lyként használta a rezidenciát. A kastély parkját ekkor a királyi korszakbeli álla­potához képest nem nagyon változtatták. Kisebb beavatkozások között említhető a korábbi királyné kertjében megépített lé­goltalmi bunker, a díszudvarban létesített szökőkút, melyeket az utóbbi évek helyreállítási munkái során elbontottak. Még ma is látható a Felsőkertben az a családi úszómedence, amelyhez egy fából épült kis öltöző kabin tartozott. A második világháború újra véget vetett a békés időknek. A kastély és parkja 1945-től fokozatosan hany­ago­lódott. Az ezt követő évtizedek alatt a szovjet és magyar katonaság visszafordíthatatlan káro­kat okozott a parkban, a kastély épületében szociális otthon működött. Az 1980-as évek­re már tarthatatlanná váló helyzet miatt el­kezdődött a kastély épületének helyreállítá­sa, és 1994-től fokozatosan a kastélyparkot is rendbehozzák. Legutóbb 2004-ben a ki­rálydombi pavilont újították föl. Tavaly de­cemberben pedig egy ide vezető sétálóutat alakítottak ki. A Felsőparkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították. Köszönjük a Városi Múzeum segítségét! Meghívó A Vitézi Rend gödöllői és környékbeli vitézei vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója halálának 50 éves évfordulóján Istentisztelettel egybekötött megemlékezést tartanak 2007. február 24-én, 17 órakor a gödöllői református templomban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Igét hirdet: Balogh Tamás református lelkész Beszédet mond: vitéz békés Koós Ottó m. kir. százados ny. őrnagy Gödöllői Szolgálat­a A premontreiek Gödöllőn 70 éve önállóak A norbertrend vagy premontrei rend egy római katolikus szerzetesrend. A rendet Szent Norbert 1120-ban alapította a La­on melletti Prémontrében. Szt. Norbert nem sokkal később Mag­deburg érseke lett. 1126- ban, amikor megkapta a rend a pápai jóváhagyást, kilenc ház tartozott a rend­hez, majd ezt követően el­terjedt egész Nyugat-Eu­­rópában, így a XIV. szá­zad közepére már több mint 1300 férfi és 400 női közösség alakult meg. A XIX. század közepén a rend csaknem teljesen meg­szűnt, összesen nyolc ház maradt, azok is mind Ausztriában. A XX. század ele­jén már 20 rendházuk volt és 1000 pap­juk, majd 2005-ig a rend minden konti­nensen elterjedt közel 100 házzal. Ma­gyarországon a rendszerváltozás után két helyen telepedett vissza a premont­rei rend: Csornára és Gödöllőre. Két gimnáziumuk közül a egyik városunk­ban, a másik Szombathelyen működik. Az 1802-től tanítórendként működ­nek, s emellett plébániákat látnak el. A trianoni békediktátumot követően a ren­dek közül a legnagyobb veszteség őket érte, ekkor ugyanis a jászóvári premon­trei kanonokrend központjával, a jászói prépostsággal és intézményeivel Cseh­szlovákiához került. Trianon után Ta­kács Menyhért jászói prépost a gödöllői koronauradalomból kapott 90 holdnyi területén új rendházat és gimnáziumot épített, amely 1924-ben nyílt meg. A szerzetesrend 800 éves magyaror­szági történelmében az I. világháború utáni események juttatták fontos szerep­hez Gödöllőt. 1929-től kezdve saját no­­viciátussal és hittudományi főiskolával önállósult. Fontos évszám a rend törté­netében 1937, ekkor a Szentszék Gödöl­lőt önálló perjelséggé emelte. A fejlődés tovább folytatódott, egy évvel később gróf Teleki Pál javaslatára beindult a francia gim­názium. Az iskola éle­tét a II. világháború roppantotta meg, mert a szovjet hadsereg hadifogolytá­borrá alakította épületét. A háború után rosszra fordult a rend sorsa, a 24. tanév szóbeli érettségi vizsgája közben, 1948- ban az államosítás vetett véget 44 évre a tanításnak. Az épületbe pár év múlva az agrártudományi egyetem költözött be. A visszatérés lehetőségét Gödöllőn is a rendszerváltozás adta meg. Fényi Ottó premontrei perjel azonban - az iskola egykori tanára, majd az újraindítás utáni első igazgatója- nem kérte vissza a régi épületet. Megfontolta ugyanis, hogy amennyiben az egyetemnek ki kellene költöznie az épületből, talán a városból is távozna. A kárpótlás során kapott pénzt viszont, kiegészítve hazai és kül­földi támogatásokkal, azonnal közcé­lokra, az új iskola épületeinek fokoza­tos, igényes felépítésére használta fel. 1989-ben a Premontrei Rend gene­rális apátjának kezdeményezésére ismét visszaállt az önálló Gödöllői Premontrei Perjelség. A szétszóratás idején élő 55 testvérből már csak 12-en éltek, és a ti­tokban fogadalmat tett és felszentelt testvérekkel együtt 15 tagú konvent­­nek Fényi Ottó lett a kormányzó perje­le. Az újrainduló közösség kis rend­házat és kápolnát épített a régi terüle­tével határos utcában. Elvesztett kolos­torépületük helyett két kisebb épületet kaptak, melyekben 1992-ben megnyi­tották a nyolcosztályos Premontrei Gimnáziumot világi tanerőkkel. Az 1993-ban megáldott fácán sori új kápol­na a váci megyéspüspök rendeletére 1998-ban Premontrei Plébánia lett. A gimnázium 2000-ben útjára bocsátotta első érettségizett növendékeit. Emléktábla a kitüntetetteknek Díszpolgárainknak Emléktábla őrzi városunk díszpolgárainak nevét a Pol­gármesteri Hivatal felújított alsó szintjén, így az épület­be lépve mindenki megtud­hatja, kiket tartott méltónak a címre Gödöllő városának önkormányzata. Szomorú, hogy az elismerésben ré­szesültek közül többen már nincsenek közöttünk. Gödöllő városának önkormányza­ta 1986-ban Csiba József újság­írót tartotta méltónak a címre. 1996-ban Dr. Habsburg Ottó, a Pán-Európai Unió elnöke, egy év­vel később pedig Fényi Ottó per­rel vehette át az elismerést. 1998- ban Kirchhofer József testnevelő tanár, edző, majd egy év múlva dr. Mészáros István professzor, főállator­­vos, 2000-ben pedig Steiner László a LEAR vezérigazgatója kapta a kitün­tető címet. 2001 -ben dr. Vámos János főorvossal, a következő esztendőben pedig dr. Bodó Szilád főállatorvossal gyarapodott a gödöllői díszpolgárok száma. 2003-ban ketten is átvehették az elismerést. A képviselő testület ez évben két pedagógusnak, Winkler Nándornak, a Petőfi Sándor Általános Iskola egykori igazgató helyettesének és Heltai Miklósnak, a Török Ignác Gimnázium nyugalmazott igazgatójá­nak ítélte oda a címet. 2004-ben prof. dr. Fallenbüchl Zoltán a történelemtu­dományok doktora, 2005-ben pedig Szendrő Szabolcs hegymászó kapta az elismerést, legutóbb, 2006-ban pe­dig dr. Makra Csaba fogszakorvos lett Gödöllő városának díszpolgára. (M)

Next