Hajdúsámson - Sámsoni Hírlap, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-01 / 1. szám
97/január Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. /XII.27./ Korm. rendeletet a 225/1996. /XII.26./ Korm. rendelet módosította. A hatálybalépés időpontja 1997. január 1. A rendelet hatálya nem terjed ki többek között azokra a súlyos mozgáskorlátozott személyekre, akik életvitelszerűen ágyhoz kötött fekvőbetegek, és szállításuk csak mentő járművel biztosítható. A súlyos mozgáskorlátozottság tényét az orvosi szakvélemény igazolja. A közlekedési kedvezmények fajtái: a. ) személygépkocsi szerzési támogatás, b. ) személygépkocsi átalakítási támogatás, c. ) közlekedési támogatás, d. ) parkolási engedély. A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása. Az alapösszeg 7.000,Ft-ra emelkedett. A szerzési, a közlekedési, valamint a szerzési támogatás meghosszabbítása iránti kérelem változatlanul a tárgyév április 30. napjáig nyújtható be. A határidő elmulasztása JOGVESZTŐ! Az átalakítási támogatás és parkolási engedély iránti kérelem a tárgyévben bármikor benyújtható. A közlekedési támogatás iránti igény a közölt határidőt követően is benyújtható akkor, ha a súlyos mozgáskorlátozottság ténye tárgyévben következne be. A Polgármesteri Hivatal 1. sz. irodájában a kérelmek beadásához nyomtatvány rendelkezésükre áll. Megkérdeztük ... Megkérdeztük Nagy Lászlónét a helyi Postahivatal vezetőjét, tervez-e változtatásokat annak kapcsán, hogy nagyon megszaporodtak a lakossági befizetések. Mióta az áramszámlát is a postán kell befizetni nagyon lassan halad a sor és úgy tűnik, egy ablak erre a célra már nem elegendő. Számíthatunk a közeljövőben valamilyen változásra? ■ A TITÁSZ számlák intézése valóban nagyon megterhelte a Postát, előfordulnak munkatorlódások a befizetéseknél. Egy határidő napon akár 235 befizetés is érkezik. Ezeket azután fel kell dolgozni egy 10 jegyű kód alapján. A hajdúsámsoni Postán a Postaigazgatóság 1996. december 1-től kezdődően vállalta a TITÁSZ számlák kezelését. Az elmúlt egy hónap tapasztalata alapján és a következő hónapok forgalmának értékelése során reméljük, hogy lehetőséget kapunk a létszámbővítésre. Ettől függetlenül, munkaszervezési intézkedésekkel tervezem a munkahelyek bővítését, hogy az ügyfelek várakozási ideje csökkenjen. ■ Tehát a személyzet a kevés. Addig is nem jelentene megoldást, ha egy másik ablaknál is elhelyeznének egy bizonylatérvényesítő gépet? ■ Minden ablak már eddig is kellően terhelt. Az 1-es ablaknál történik a levél, csomag, értékküldemény, postafax felvétel, posta és pénzügyi bélyegek, gépi Totó-Lottó, sorsjegy árusítás és egyéb kereskedelmi áruk forgalmazása, Providencia biztosítás kötés, hivatali kézbesítés, nyugta, számlaadási kötelezettség teljesítése. A felsorolt szolgáltatások nélkül a foglalkoztatási norma még egy fő alkalmazását sem tenné lehetővé. A 2-es ablaknál lehet utalványokat, csekkeket, számlákat be- és kifizetni, OTP és Postabanki ügyeket intézni. Ez utóbbiak akár 100 tételt is kitehetnek naponta, mivel január hónapban a kamatok beírását is végezzük . Nem egyszerűbb lenne ezeket számítógépen kezelni, ahogyan például a debreceni hivatalokban ? ■ A kézzel írandó részek vesznek el sok időt. Sokan ma már banki átutalással kapják meg a fizetésüket - például a GÖCS dolgozók. Eszükben elég hosszadalmas az eljárás. A fizetési értesítés alapján előbb bevételezni kell, majd egy újabb lapon kiadni a kívánt összeget. Bár igyekszünk az adminisztrációs munkát hátravontan kezelni. A 3-as ablaknál történik a hírlapszolgálat ellátásán kívül a küldemények feldolgozása, az újság és televízió számlák ügyintézése - mely utóbbival elég sok most a probléma, hiszen az új törvényhez még nincs végrehajtási határozat - valamint a kézbesítői leszámoltatás. A feladatok maradéktalan elvégzése érdekében az érdekelt dolgozó munkaideje korábban kezdődik, mint ahogyan a Posta nyit. A 4-es ablak a Főpénztár, ahol a napi pénzforgalom összesítő munkálatai folynak. A problémákat mi is érzékeljük, folyamatban van az egyes munkahelyek tevékenységének részletes áttekintése és a lehetséges terhelés átcsoportosítása. Addig is amíg elérjük a személyzet létszámának emelését, ügyfeleink szíves megértését és türelmét kérjük. Tárná Hajdú Judit ♦ ♦ Tudja Ön azt...? ... hogy a magyar mesei világkép szerint hol hullámzott az Óperenciás-tenger? A kalandozó magyarok a 890-es években érték el az Enns folyót (ma Ausztria területén található), s vették át ekkor jogos örökségüket az avaroktól, akiknek határa a bajorokkal korábban itt húzódott. A magyar sereg elfoglalta az Ennsen túli földet, azaz az Óperenciát. A bajorok ellensúlyozásként azonnal megkezdték Ennsburg várának építését, majd hadat indítottak a magyarok ellen. A magyarok ekkor a magyar határt visszavették a sankt pölteni térségig. A történeti adatok alapján nyilvánvaló, hogy az "oberEnns"-ia (német Ennsen túli) azaz Óperencia fogalom és területnév ebben az időszakban kellett, hogy kialakuljon. Jelentése pedig: Ennsen túli országok, területek, melyeket a magyarok külföldnek tekintettek. Ennek fényében az Óperenciás-tenger csakis az Atlanti-óceán lehet, maga a világtenger, amely ezt a földrészt mossa. A hadjáratok során a magyar harcosok tömegei látták az Atlanti-óceánt az Ibériai-félszigeten, Galliában és más helyeken. Sajnálatos viszont, hogy egyes kutatók tavacskákat keresgélnek az Enns vidékén, melyekben "felfedezik" az Óperenciás-tengert nehogy a magyarok világképe túlterjedhessen ezen a folyón. Ajánlatos volna az Enns, az Óperenciás-tenger és Hetedhét ország címszavakat felvenni a magyar történeti lexikonokba, hogy a nemzet tudományos választ kaphasson e kérdéskörre. ... hogy hol terült el Hetedhét ország? A “hetedhét” és “hét ország" valójában Magyarország, mely a 10. században az Enns folyóig terjedt (ezek a kifejezések ugyanis teljesen hiányoznak a nemzetközi mesemotívumok sorából). A hét ország, hetedhét ország nem jelenthet mást, mint a hét magyar törzset. A “hetedhét országon is túl ” mesefordulat jelentése: a hét törzsön túl. Történelmi írott források teszik hitelessé az állítást: a hét törzs élén is külön fejedelmek álltak, s Árpád főfejedelmi, azaz központi hatalmi funkciót töltött be. A hetedhét ország tehát olyan Magyarországot jelent, amely a tudatban és az emlékezetben az egykori hét magyarból, hét országból ötvöződött és a honfoglalás után áttevődött a Kárpát-medencébe, sőt az Enns folyóig nyúlt. ... hogy a mesevilágban hol tornyosultak az üveghegyek? A fenti gondolatsort követve, miszerint a hetedhét ország képzete megszülethetett már az Etelközi magyar törzsszövetségi hazában, az üveghegy kifejezés is a Keleti-Kárpátok jeges ormaira vonatkozhat. A honfoglalással a kárpátmedencei haza nyugati határa az Ennsig terjedt, ezért mondhatjuk, hogy az üveghegyek azonosak az Alpok hó és jég borította csúcsaival. E három példából láthatjuk, hogy a legrégebbi meséink kezdő formulája nem puszta kitalálás, hanem történelmileg és logikailag igazolható. Farkas Róbert oki. teológus-joghallgató