Harka - Harkai Hírmondó, 2004 (3. évfolyam, 1-7. szám)

2004-01-01 / 1. szám

III. évfolyam 1. szám 2004. január - február Lázár Fanni, Jedi István, Gál József, Haris Krisztina, Kiss Adrienn: Téli sport a harkai Alpokban Egy szép januári szombaton a Diákönkormányzat szervezésével általános iskolánk tanulói túrát tettek a Naphegyre. A hosszú utat gyalog, szánkóval tették meg. A szánkók mellett érdekes szerkezetek is voltak: kerék nélküli gördeszka, kutyaszán sítalpon. A gyerekek élvezettel szánkóztak le a dombtetőről, újra meg újra. A levegőben repült pár hógolyó is, gyermekkacajok is felhangzottak. Valaki hóembert is épített. A dombtetőn meleg teát lehetett kortyolgatni, sőt ott még nassolni való is akadt. A szállópálya ideális volt, a DÖK jól választott, amikor a Haris család telkére szervezte a túrát! Szerencsére semmilyen baleset nem történt, pedig bizony több esés - kelés tette változatossá az örömteli szánkózást. A kilátás festői volt, bár az Istenszékét köd borította. Igazi téli idő volt. Több mint két óra szánkózás után a diákok és szüleik hazaindultak. Mire hazaért a társaság, mindenki nagyon elfáradt, de a vélemény egyöntetű volt: MEGÉRTE!! Otthon rengeteget meséltünk erről a varázslatos délelőttről, amit szeretnénk a közeljövőben megismételni. (Reméljük, hogy ehhez lesz még hó!) A szánkózáson 37 gyerek és 11 szülő vett részt. A DÖK ezzel a programmal nemcsak a résztvevő gyerekeket mozgatta meg, hanem családjuk és baráti körük azon tagjait is, akik valamiért kimaradtak ebből a közös téli szórakozásból. A sok élmény meghallgatása után ugyanis, ők is meghódították a Naphegyet. Vasárnap délelőtt és délután is, több csoportban szinte megismétlődött minden tinikkel, kamaszokkal, felnőttekkel. Gratulálunk az ötlet gazdájának és azoknak, akik megszervezték, kivitelezték a „ harkai Alpokban ezt a téli sportot”. (szerk.) Dr. Hargitai László: HŰSÉG NAPJA 2003 Borongós, hűvös őszi hangulatú napra ébredtünk 2003. december 14-én. Esett az eső, s szinte csak arra a rövid időre szünetelt, amíg megemlékezésünket tartottuk. Díszvendégünk Dr.Szájer József országgyűlési képviselő, az ország­­gyűlés alelnöke volt, aki ünnepi beszédében méltatta az 1921 december 14 - i népszavazásban résztvevő települések lakosságának elkötelezettségét Magyarország mellett. Párhuzamot vont az akkori szavazók és a jelenkori döntések­ben résztvevők felelőssége között, amikor egyéni vagy kisebbségi érdekeket félretéve kell országos ügyekben dönteni, megérezve a döntések távlati hatásait. A megemlékezés ünnepi hangulatát emelték az alkalomhoz válogatott szavalatok. Vecsey Ádám tanuló Sajó Sándor: Magyarnak lenni, Gál József tanuló Radnóti Miklós: Nem tudhatom... , Gyurasits József tanuló Kölcsey Ferenc: Emléklapra, Szabó Károly képviselő erre az alkalomra írt saját versét adta elő. Szabó Károly, versének mentes papírra nyomtatott változatát átadta Dr.Szájer József úrnak. Íme a vers: Szabó Károly: A hűség emlékműve Márványba vésve, itt a térkép. Darab kő csak ridegen annak, aki hazát nem ismer, vagy csak szegény idegen. Nekünk: örökség, ősi jussunk, hazánk, házunk, mindenünk. A vérünk ontjuk érte, ha kell, vagy imához térdelünk. Etelközi gyulák és harkák jurtáinak lett helyük a zöld mező, a bő folyó, de mit ér, ha nincs Istenünk. Vértől ázó századokon át maradtunk meg magyarnak. Védtük magunkat s óvtuk azt is, kik hús-lelkünkbe martak. Áldoztunk érted, Európa, magyar vitézt, könnyeket, s hálául jött üdvözleted, a trianoni köszönet. Betű nélkül a térkép szabad, s a gondolat eljátszik - eljuthatunk így Vlahitán át egészen Szentegyházig. Mi nem vádolunk, csak békülünk, jövőnk s a múltunk miatt. Úgy leszünk majd tovább a nemzet, s így európaiak. Szeretettel Harka község országgyűlési képviselőjének, Dr.Szájer Józsefnek Harka, 2003. december 14. HARKAI HÍRMONDÓ 2. oldal

Next