Kiskunmajsa - Új Kun-Majsa, 1988 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1988-07-01 / 1. szám
i. évfolyam 1. szám MEGJELENIK A HÓNAP ELSŐ PÉNTEKÉN Tisztelt A Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának műsorában 1988. május 9- én láthattuk, hallhattuk Rékasi Pali bácsit, Kiskunmajsa egykori kisbíróját, amint a főtéren megpergette dobverőit a kutyabőrös dobon, s a riport kedvéért felidézte, hogyan is csinálta valaha a dolgát. „Közhírré tétetik .. sok-sok helyi tudnivaló, esemény. Nem volt ez márakkor sem modern megoldás, mégis odafigyelt a kisbíróra a lakosság. Várták a híreket s hitelesnek is tartották azokat. Gondolom, ha bármi ok miatt késett, vagy elmaradt a tájékoztatás, hiányolták is. Ez a hiányérzet aztán állandósult. A hangosbemondó kevésnek bizonyult, a megyei országos lapok pedig nem vállalhatták a helyi tájékoztatás feladatait. Közhely — és persze igaz —, hogy a nagyvilág, az ország, a megyeszékhely kiemelkedő eseményeiről, szenzációiról az átlagos érdeklődésű állampolgár gyorsabban, pontosabban értesülhet, mint „saját” városa, faluja, üzeme dolgairól. Tudtuk mindannyian, hogy ez az állapot méltatlan egy igényes, törekvő, nemes célokért dolgozó, humánus változtatni társadalomhoz, próbál hát ezen jónéhány város és nagyközség, immár Kiskunmajsa és vonzáskörzete is. Széleskörű, jogos és régi igény hívta tehát életre az Új Kun-Majsa című helyi lapot. Nem gazdasági társulás, nem politikai szervezet a lap „gazdája”, hanem Csólyospálos, Jászszentlászló, Kiskunmajsa, Kömpöc és Szánk községek tanácsain keresztül az itt élő lakosság, mi 22 ezren. Településpolitikánk célja, hogy ez az újság minden igaz hírnek, érdemi vitának helyet és teret adjon, hogy életünk szép és kevésbé dicséretes jelenségeit őszintén a köz elé tárja, hogy annak véleménye manipuláció nélkül formálódhasson. Igen. A közvélemény nagyrabecsülése vezette a lapalapítókat, amikor ebben az anyagi gondokkal terhelt időszakban halaszthatatlannak tartották helyi nyilvánosság és tájékoztatás alapvető eszközét életre hívni. Megszívlelték Chamfort francia író figyelmeztetését, miszerint: „Három hatalom kormányozza az emberiséget: a vas, az arany és a közvélemény. Ha egy rendszer nem törődik harmadikkal, az első kettőt is elveszítheti!” A szándékunk tehát világos. Most mégis azt érzem, hogy ez még kevés. Aggódva várjuk a mihamarabbi jelzéseket: vajon az újság képes lesz-e meg Olvasó! felelni e szándéknak? Ha cselekvésre késztet, mozgósít, ha segít és használ, akkor jó befektetésnek, gyorsan megtérülő vállalkozásnak minősíthetjük majd. Majd, egyszer, az olvasótáborral együtt... Kedves Olvasó! Jó szívvel ajánlom önnek az Új Kun-Majsa című újságot. Kérem, tekintse sajátjának — hiszen önért és önnek íródik — és a helyi társadalom demokratikus fórumának, amely nem a hibák elkendőzését akarja szolgálni, hanem az érdekek és a felelősség érvényesítését közös ügyeinkben. Somogyi László Március 21- én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 69. évfordulója alkalmából avattatták fel Kossuth u. 2. szám alatti egykori lakóháza falán Sasvári Sándornak, az 1898—1921. között megjelent KUN-MAJSA című hetilap szerkesztőjének és kiadójának emléktábláját. Képünkön: Sasvári Sándor fia, Gyula koszorúz. (Tóth Sándor felv.) TEMPLOMREKONSTRUKCIÓC **’ Érintetlenül maradnak a faliképek A nagyközség méreteiben és régiségében legjelentősebb épülete a római katolikus templom. Történetében egyidős a török hódoltság után újratelepült Kiskunmajsával. A község 1743-as újratelepítését követően hamarosan hozzáláttak az építéséhez, majd 1793-ban elhatározták a megnagyobbítását. A templom átépítési munkálatai Kábel Károly kecskeméti építész mester tervei szerint 1805-ben kezdődtek el, méghozzá úgy, hogy a meglévő épület lett az új templom szentély része és ehhez építettek hozzá. A templomot utoljára 1946-ban egy hazánkba menekült lengyel festőházaspár, Malczyk Károly és Pavlik Milada festette ki. Az ő kezük munkája a különböző bibliai jeleneteket ábrázoló falikép. Ezek viszonylag jó állapotban vannak ma is, de az oldalfalak megcsúnyultak. Az olajfestékkel mázolt részekből nagy darabokban vált le a festékréteg. Az egyházközség képviselőtestülete Perczel Dénes nemzetközi hírű budapesti építészmérnököt bízta meg a rekonstrukciós tervek elkészítésével, aki már több hasonló munkát végzett hazánkban. Például a kecskeméti piarista templom és rendház restaurálását. A tervdokumentáció 1987-ben készült el, csaknem hárommillió forint előzetes Szerencsére költségvetéssel, a munkálatokat több évre ütemezték, így az egyházközségnek sem kellett az említett összeget egy éven belül előteremtenie. Kiskunmajsa vallásos lakossága szívügyének tekinti a felújítást, már eddig is jelentős summa gyűlt össze. Az elmúlt év végére teljes egészében elkészült a villanyhálózat felújítása. A Démász szegedi igazgatósága rendelkezésünkre bocsátotta a korszerű világításhoz szükséges energiamennyiséget, így lehetőség nyílt arra, hogy az oszlopfőkre szerelt halogén reflektorok segítségével világítsuk meg a mennyezetet. Az ott látható bibliai témájú festmények eddig még soha nem látott szépségükben tűnnek elő. Két új, iparművész tervezte csillárt is felszerelünk még az év vége előtt. 1988 jelentős eredménye volt, hogy a május 29-i bérmálásra elkészült az átépített — szintjében jelentősen megemelt — szentély padozatának bolgár fehér kő és fekete márvány díszburkolata. A bérmálást végző főpásztor, Marosi Izidor püspök, elismeréssel szólt a megszépült szentélyről. Azt mondta, hogy egy székesegyháznak is becsületére válna... A felújítás korántsem fejeződött be. Még ebben az évben elkészül a templom belső festése is. Többen aggódnak, mi lesz a lengyel festő házaspár faliképeivel? Mindenki megnyugtatására közölhetem, hogy a képek érintetlenül maradnak. Csak a megcsúnyult oldalfalak festéséről van szó. Színviláguk illeszkedni fog a mennyezeti képekhez. A munkák az Országos Műemlék Felügyelőség ellenőrzése mellett folynak. A városi jogú nagyközségi tanács és a lakosság óriási erőfeszítéseket tesz Kiskunmajsa városias jellegének kialakításáért. Ennek a törekvésnek része a templom belső felújítása is. Farkas László esperes plébános KISKUNMAJSA, 1988. JÚLIUS 1. KÖRKÉRDÉSÜNK: Mi van napirenden? Egyetlen „bemelegítő” kérdést intéztünk az öt lapgazdához, mindegyikhez ugyanazt: mi a fő téma 1988 közepén a településen, mivel kell most foglalkoznia, minden mást megelőzve, a tanácsi szervezet vezetőinek? Íme a válaszok: Csólyospálos: mű utak ^ Siska János vb-titkár: — Két úttal van sok dolgunk. Az egyik a Tanácsköztársaság utcán épül, másfél kilométer hosszan, a temetőig. Megérkezett az összes anyag, az építők után telefonálgatunk, mert májusra ígérték a munkakezdést. Két és félmillióba kerül, a lakosság kívánságára a tehóból és a fejlesztési alapból fizetjük. A másik a Csólyost Kömpöccel összekötő, öt és fél kilométeres műút, amihez augusztusban lát hozzá a szegedi Közúti Igazgatóság halasi üzemmérnöksége, mint beruházó és kivitelező. A költségek kétharmadát, mintegy 21 milliót a MÉM és a KM adja, a többit a két tanács és a helybeli cégek fedezik. Az előbbi aszfaltnak még az idén, az utóbbinak ’89 szeptemberében kell elkészülnie. Jászszentlászló: kölcsönpénz Papp József tanácselnök: — Hogy mi foglalkoztat? A pénznélküliség meg az áfa. Sokkal nyitottabb kapukat találtunk eddig a felsőbb szerveknél. Mostanában valahogy beszűkültek a lehetőségek. Ettől függetlenül ebben az évben is belekaptunk sűrűjébe, talán még többet is markoltunk, mint máskor. Utakat építünk, meg iskolát, ingatlant vásároltunk az öregek napközijéhez, egészségházat alakítunk ki, elkészült a tűzoltószertár, felújítjuk a tanácsházát. Hirtelen összeszaladtak a kiadások és meg is szorultunk a minap, mert a DUTÉP számlázott és fizetni kellett. A téesztől kértünk egy kis kölcsönt két hétre, mi is adtunk már nekik, sőt más tanácsoknak is. Hiába, késve jönnek a beígért támogatások és rendszertelenül is. Azért hosszabb távon nem lesz itt baj. Kiskunmajsa: iskola Nagy Csaba tanácselnök: — Épül a helységtörténet éjjeli egyik legnagyobb beruházása, a 16 tantermes általános iskola Fürst S. utcában: az első a szinttel július 31-ig végez a DUTÉP. Egyébként, ha igaz, rekordidő, egy év és öt hónap alatt készül el, a jövő évi iskolakezdésre. Ezzel egyidőben folyik a tágabb környezet rendezése. Egy mélyfekvésű területről van szó, ahol a tervek szerint új városrész nő majd ki a földből. A halasi útig a meglévő több mint száz családi ház mellé további ötszázat emelnek. Lesz itt később, a VIII. ötéves tervidőszakban mindenféle kereskedelmi és vendéglátó egység, valamint sportlétesítmény is. Állandóan napirenden van továbbá a szennyvízcsatorna mű társulat szervezése és a kábeltévé hálózatának tervezése. Ezekről bővebben egy másik alkalommal. Kömpöc: szeméttelep Beregszászi Istvánná vbtitkár: — Belefogtunk a szeméttelep bekerítésébe. Június közepén kezdődött: a csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezet gépei összedózerolták a hulladékot, a gyúlékony részét elégettük. Július elején telepítik az oszlopokat és rakják fel helybeliek, a drótfonatot a elsősorban fiatalok, társadalmi munkában. Ezt hangoljuk össze itt a tanácson. Szánk: igazgatóválasztás Forczek Ernő tanácsi vb-tag, községi népfrontelnök. — 1987 novemberében felmondott az ÁMK igazgatója, Újfaludy László, aki egyben az általános iskola igazgatója is volt. A tantestület akkor szavazott, de senki sem kapott elegendő voksot, így a tanács a tanév végéig Csontos Erzsébet közművelődési igazgatóhelyettest bízta meg az intézet irányításával. Közben pályázatot írtak ki az állás betöltésére. A legközelebbi, július 8-i tanácsülésen valószínűleg eldől: a három pályázó közül ki nyer. A tantestület előzetesen Csertő István mellett állt ki, ő korábban is itt tanított, jelenleg a kiskunmajsai pártbizottság munkatársa. Az ügy egész évben élénken foglalkoztatta a lakosságot, következésképp a tanácsot is. .. Kutasi Ferenc ta 199S JUL * 1