Kunszentmárton - Kunszenti Hírek, 2011 (24. évfolyam, 1-21. szám)

2011-01-29 / 1. szám

2 Kunszentmártoni Hír­ Lap 1. szám, 2011. január 29. Képviselő-testületi ülések Amint arról az elmúlt esztendő utolsó lapszámában hírt adtunk, 2010. december 15-én tartotta évi utolsó soros ülését önkormányzatunk kép­­viselő-testülete. Első blokkban a víz- és csatorna-szolgáltatással kap­csolatos előterjesztések megtárgyalására és határozatok meghozatalára került sor. A testület a szolgáltatónak az önkormányzat részére 2011- ben fizetendő bérleti díj vonatkozásában módosította a Bácsvíz Zrt-vel megkötött bérleti szerződést. A cég azért tett javaslatot a bérleti díj ös­­­szegének mérséklésére, mert a rendkívül csapadékos 2010-ben jelen­tősen csökkent a szolgáltatott ivóvíz mennyisége - természetesen így a csatornahasználat is -, következésképpen a bevétel elmaradt a tervezet­től. Az új évben ezekkel a feltételekkel már ráfizetéses lenne a szolgálta­tás. A bérleti díj egyébként teljes mértékben vízi­ közműveink rekonst­rukciójára, fejlesztésére fordítódik. Jauernik István elnök a pénzügyi és gazdasági bizottság módosító javaslatát tolmácsolta: egyetértettek az indokkal és a bérleti díj csökkentésével, annak mértékét azonban csak kisebb, a víz- és csatorna szolgáltatás mértékének visszaesése arányában tartották támogathatónak. A BÁCSVÍZ Zrt. részéről Szigeti Tibor ve­zérigazgató-helyettes és Szigeti Tiborné gazdasági igazgató indokolta nagyon részletesen szakmailag a javaslatot. Dr. Czuczi Mihály polgár­­mester az ivóvízminőség-javító programban való részvétel megalapo­zottságát, valamint a vízműnél a munkahelyek megtartását is figye­lembe veendő szempontokként említette. Tárgyalási szünet elrendelése után kompromisszum született, a felek a bérleti díj 2011. évre fizetendő várható összegét nettó 34.415.800 Ft összegben állapították meg, erről született határozat. Lényeges hangsúlyozni: a lakosság, ill. a közületek által fizetendő díj 2011-ben nem változik, nem emelkedik. Ezt követően a képviselő-testület jóváhagyta, hogy a Tiszazugi Ivóvíz­­minőség-javító Önkormányzati Társulás pályázatot nyújtson be a Kör­nyezet és Energia Operatív Program keretében az ivóvízminőség-javí­tási pályázati konstrukció második fordulójára. Ez összességében közel 3 milliárd Ft-os beruházás, városunkra több mint 1,1 milliárd forintos fejlesztés. Az önkormányzatunk által fizetendő saját erő az uniós önerő alapból elnyerhető támogatással akár 77 millió Ft-ra is redukálható. Ez az önköltség a fent említett, a BÁCSVÍZ Zrt. által fizetett bérleti díjból biztosítható. Várhatóan 2012-ben indul el a konkrét kivitelezés, Csépán fürt új kutakból Kunszentmárton belterület, Kungyalu, Istvánháza és a volt Állami Gazdasági major terület egészséges ivóvízzel történő ellátása is megtörténik ezen beruházás keretében. Szigeti Tibor tájékoztatásul közölte, hogy az építési költségek közül 532 millió közvetlenül városunk vízellátó rendszerére fordítódik, az említett külterületi részek ellátásával együtt. A közös költségekhez 434 millióval járul hozzá a város, ez azt jelenti, hogy ezen a műszaki rendszeren belül legnagyobb tulajdonos lesz Kunszentmárton, és a 4 csépai kút közül 2 a kunszentmártoniaké lesz. Ez 5 évig társulati vagyon lesz, azt követően pedig annak arányá­ban, hogy ki milyen mértékig vett részt a beruházásban, konkrétan a település tulajdonába fog kerülni, ez jelentős vagyongyarapodást fog hozni a városnak. Dr. Czuczi Mihály polgármester köszönetet mon­dott a program kialakítása során a kemény tárgyalássorozatban való részvételért a BÁCSVÍZ Zrt-nek, a képviselőknek és a szakmai segítők­nek, hogy sikerült a beruházási összegből 100 millió Ft-ot lefaragni a város javára. Jauernik István is kiemelte, hogy a pénzügyi és gazdasági bizottság olyan módosító indítványt tett az előterjesztéshez, ami ponto­sítja, hogy ha a projekt az uniós önerő alapból nem kerül támogatásra, vagy bármilyen módon saját erőt biztosítani kell, Kunszentmárton csak a saját magára vonatkozó összegeket kell, hogy fizesse. E téma zárásaként a BÁCSVÍZ Zrt-hez kerüléssel feladat és dolgo­zó nélkül maradt, de a vagyonnal rendelkező Tiszazugi Vízmű Építő és Szolgáltató Kft. sorsáról rendelkeztek a képviselők, mégpedig úgy, hogy határoztak a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló végelszámolási eljárás megindításáról. A társaság végelszámolójául Kiss György ügy­vezetőt bízták meg. Költségvetési koncepciót alkotott meg a képviselő-testület a 2011. évre. Amint azt a CON-TÚR Iroda, az önkormányzat könyvvizsgáló cége szakvéleményében leírta, az előterjesztés a koncepciót a kormány által beterjesztett törvényjavaslatban foglaltakra alapozta. Az első részé­ben a kormány gazdaságpolitikájának fő vonásait és céljait vázolja fel. Kiemelt cél a kormányzati szektor méretének és hiányának csökkenté­se, valamint a közpénzek hatékonyabb felhasználása. A második rész a helyi költségvetés összeállításának szempontjait mutatja be. A bevételek tervezése a központi források csökkenésével, a helyi bevételek szinten tartásával számol. A saját bevételeket növelő intézkedéseknek a lakos­ság és a helyi vállalkozások már meglévő leterhelése szab gátat. A kiadá­sok tervezésének alapja a képviselő-testület által már meghozott dönté­sek számba vétele, illetve a végrehajtáshoz szükséges források kijelölése. A nem kötelezően ellátandó feladatok finanszírozására csak a központi támogatások nyújthatnak fedezetet. Mindezek tükrében a koncepció a 2011-es költségvetés elkészítésének irányelveiként megfogalmazza, hogy az előzetes számítások szerint az önkormányzat közel 180 millió Ft nagyságrenddel növelné a meglévő 289 millió Ft-os hitelállományát, amennyiben a működését, feladatellátását változatlan formában végez­né. A pénzügyi fenntarthatóság érdekében azonban ez nem megold­ható, pénzintézet ezt a rendszert már nem finanszírozza. A koncepció leszögezi: a költségvetési rendeletet úgy kell összeállítani, hogy a bevéte­lek és a kiadások egyensúlyban legyenek, a hitelfelvétel csak az előző évi hitel visszafizetésére nyújtson fedezetet. Ennek megfelelően a határozati javaslat a költségvetés készítéshez az alábbi irányelveket és intézkedések elrendelését fogalmazza meg: Általános érvényű alapelvek: 1. A tárgyévi, finanszírozási műveletek nélküli bevételeket és kiadá­sokat egymással egyensúlyban kell megtervezni. 2. A költségvetési rendeletben a működési hiány összege nem halad­hatja meg az év végén realizálódott összeget, maximum 300.000 eFt-ot. 3. Új fejlesztési projekt indításával az önkormányzat a költségvetés tervezésekor nem számol. 4. Az intézményi költségvetési főösszegek jóváhagyása során azonos elvek alapján kell eljárni a kötelező feladatok ellátásához biztosított for­rás meghatározásakor, illetve más elvek érvényesülhetnek a nem köte­lező feladatokhoz biztosított önkormányzati támogatás megállapítása során. A bevételek növelése érdekében: 1. A kintlévőségek behajtására kiemelt figyelmet kell fordítani. 2. Dönteni kell a magánszemélyek kommunális adójának minden ingatlanra történő kivetéséről. 3. A közétkeztetést felülvizsgáló munkacsoport javaslata csak olyan feladatellátási forma lehet, mely az önkormányzatnak többletterhet nem jelent. A kiadások csökkentése érdekében: 1. A képviselő-testület létszámstopot rendel el, a határozat elfogadá­sát követően bármilyen jogviszony, munkaviszony létesítésére irányuló szerződés, kinevezés, kötelezettségvállalás csak a jegyző és a polgármes­ter együttes engedélyével köthető, hosszabbítható meg és csak kizárólag abban az esetben, ha a feladat­ellátás veszélyeztetve van. 2. Valamennyi intézményvezető vizsgálja felül, hogy van-e olyan munkavállaló, aki nyugdíjra vagy egyéb ellátásra jogosulttá válik 2011- ben. 3. Meg kell vizsgálni, hogy a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program révén mely munkakörök válthatóak ki támogatott munkavállalók alkal­mazásával. 4. Meg kell vizsgálni, hogy az intézmények, illetve az önkormányzat kezelésében lévő ingatlanok karbantartása hatékonyabban oldható-e meg egy városi karbantartási csoport felállításával, amely nem eredmé­nyez létszámbővítést. 5. Minden intézményvezetőnek a 2011. évre adott költségvetési javaslatát át kell dolgoznia: irányelv, hogy a 2010. évi önkormányzati támogatás összege önkormányzat összesen 10 %-kal csökkentett mér­tékben kerüljön tervezésre. Amennyiben a jelenlegi intézményhálózat finanszírozásával ez a megtakarítási arány nem érhető el, úgy meg kell vizsgálni, hogy a feladatellátás átszervezése, feladat elhagyása vagy az

Next