Siklós és Siklósvidék, 1991 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1991-01-11 / 1. szám
Mosolyogj! A holnap rosszabb lesz a mánál! WLA * K (Murphy) SZABADELVŰ KÉTHETILAP ÁRA: 20 Ft IV. évfolyam 1. szám 1991. január 11. Egy felhívás célbaért Jó érzés tudni azt, ha valami megjelenik ebben az újságban, nem marad csupán pusztába kiáltott szó. Néhány számmal ezelőtt egy felhívást jelentettünk meg, melynek lényege az volt, hogy a gyűdi szociális otthon nehéz gazdasági helyzetben van, s ez óhatatlanul kihat az idős, beteg emberek ellátottságára. Gondoltak itt elsősorban a gondozottak ruházkodására, mely kopott és elhasználódott, valamint az ágyneműk állapotára, mivel a naponta ötszöri tisztacsere alaposan megviseli azokat. Folytatás a 4. oldalon. Optimista tragédia A bizonytalan biztos!? Ha nem történne valami szoatlan és meglepő a Pannonvmiklósi Gazdaságában, akkor bizonyára azt hihetnénk, hogy megszűnt, vagy legalábbis megváltozott. A korábbi évek pereskedései, vádaskodásai utáni csend az óvatlan szemlélőben azt a látszatot keltette, hogy minden rendben a termelők és a gazdaság házatáján, nyugodtan alhattak azok is, akiknek lejárt a szerződése, mert az előjog biztosítékot adott a jövőre nézve. Lassan eltelt a szüret időszaka, s a jövőre vonatkozó kérdésekre biztató válaszokat adtak az üzemnél, volt néhány vérmesebb vállalkozó, aki gépekbe, vegyszerekbe fektette a pénzét és hízott. Az optimista mosoly még akkor sem tűnt el arcukról, amikor december közepén a postaládájukból kivették a szőlészeti üzem levelét. Legfeljebb akkor tűnhetett el, s változhatott keserű fintorrá, amikor a tartalmát is megismerték. Folytatás a 3. oldalon. Egészséges várakozással Újévi remények Beremenden Heindl József polgármester úrral, többszöri egyeztetés után, január első napjaiban sikerült beszélgetnem a község előtt álló feladatokról, személyes elképzeléseiről. Az interjú szokványos januári kérdéssel indult: — Mit vársz az új évtől? — Hogy a terveink az a költségvetés, amit jövő héten terjesztünk a testület elé, teljesüljenek. Ez azt jelenti, hogy Beremend a tervezett szinten nem áll rosszul. Nem vagyunk forráshiányosak, meg tudjuk valósítani nagy vonalakban, amit megígértünk mind fejlesztési, mind nagyjavítás vonatkozásában. Erre csak annyit mondhatok: kívánom, hogy sikerüljön... — Nézd, a költségvetés kiadási oldalát már egy hónapja tervezni kezdtük. Az intézményeket szolgáltatói szinten önállósítottuk, a Gameszt megszüntettük, az intézmények vezetői önállóan határoznak a karbantartási, fenntartási üzemeltetési kérdésekben. Ők döntik el, hogy kivel akarnak dolgoztatni. A jegyzőséget is igyekeztünk „tisztába tenni”, hogy milyen létszámban, munkamegosztásban és hogyan dolgozzunk. A költségvetésnek ez volt az első tárgyalási pontja, ezen már túl vagyunk. A jövő héten már nemcsak a béroldal, hanem a dologi, működtetési kiadásokat is a képviselők elé terjesztjük. Mivel a parlament elfogadta a bevételi oldalt is, ezért mondhatom, hogy úgy néz ki: nekünk nem lesz olyan gondunk, hogy fizetésképtelenek leszünk. Nyilvánvaló, hogy spórolni kell a nagyobb fejlesztések érdekében, nem pazarolhatunk, hiszen nagyon sok problémát kell megoldani, s egy ilyen kis községnek a költségvetéséből nehéz dolog a súlyos milliókat kigazdálkodni. Folytatás a 2. oldalon. Változatlan áron, kéthetente Nem titkoljuk, legalább olyan szorongva vártuk az új esztendőt, mint megannyi embertársunk, hisz minket sem kerül el az a bizonytalansági érzés, mely napjaink Magyarországát jellemzi. S hogy mégis bízunk, s ennek reményében vállalkozunk arra, hogy a tavalyi évben is oly sokat változott lapot, a Siklóst és Siklósvidéket ettől az évtől kezdve kéthetente megjelentessük. Reményeinket erősítette annak a közösségnek az elhivatottsága, mely pusztán „szerelemből” (mint ahogy a megyei lap jellemezte a szerkesztőséget) írja, szerkeszti velünk együtt a lapot, s az olvasóinknak érdeklődése, szeretete, melyet nap mint nap tapasztalunk a siklósi utcákat járva. Nem akarunk mások lenni, mint lelkes amatőrök, akik színvonalas lapot tudnak kéthetente megjelentetni, felvállalva az olvasók tájékoztatását, informálását a városban és a városkörnyéken. Úgy hisszük, hogy napjainkra is igaz, vállalható amit az indulásunkkor a zászlónkra tűztünk: az olvasók szolgálatát. Ez az egyetlen függelmi viszony, amit el tudunk fogadni, amit igazán magunkénak érzünk. Szót kell ejteni a lap áráról is, hiszen körülöttünk egyre zsugorodnak a biztos pontok. Úgy gondoljuk, hogy amíg nem kényszerítenek bennünket rá a körülmények, nem emeljük a lap árát. Boldogabb új esztendőt! Kedves hölgyeim, tisztelt uraim - sorstársaim! Elmúlt a szilveszter, bekszöntött az új esztendő. Úgy illene, hogy kitörő lelkesedéssel köszöntsem mindannyiukat, és méltatva búcsúztassam 1990-et. Kívánok tehát mindenkinek az új esztendőre erőt, egészséget a nehézségek átvészelésére türelmet, megértést és kitartást. Csak a megszokás kedvéért tettem így! Nem érzem - remélem ezzel magamra maradok - a lelkesedést, a derűlátást, inkább csak a várakozás érzése uralkodik el rajtam. Mindnyájan tudjuk, hogy embert és világunkat keményen próbára tevő esztendő elé nézünk. Ismerjük országunk gondjait, érezzük terheiket, gyakorta értetlenek vagyunk a történéseket illetően. Hisszük a jövőt, ezért tűrjük el az egyre növekvő gondjainkat, viseljük el nehezedő ,mindennapjainkat. Bízom a demokráciában, az alapvető törvényszerűségekben talán még a népmesei igazságokban is. Nem lehet és nem következhet be, hogy a negyven év gyarlósága tovább kísértsen. Nem mehet és tartósan nem maradhat fenn, a múlt vámszedőinek szerecsen mosdatása. Földet foglalnak a kistermelő - miért! Nem értik, ha ők a törvénytisztelők nem vehetik vissza az ősi rögöt, másoknak miért szabad? A földtörvény hiánya miatt a vállalkozás mögé rejtőzött érdekcsoportok gyufaárba váltják meg soha nem volt földjeiket?! Nem tudom kinek jó így? A lehetőséget és az azonos gazdálkodás feltételeit kell biztosítani minden magyarnak. Mutassa meg ki-ki mihez ért, mire képes! Kerüljön mindenki a megfelelő helyre, be kell látni, tudomásul kell venni ki mit bír. Nem lehet köd, semmiféle függöny, mindenki a sajátját vigyázza és óvja. A megoldás csak a józan ésszel német alapossággal, angol hidegvérrel és egy kis magyar csibészséggel ötvözött életszemlélet adhat. Az úton elindultunk, hátratekintgetésnek, egymásra mutogatásnak, visszalépésnek helye nincs, csak előretekintve, emelt fővel, tisztességes eszközöket alkalmazva haladhatunk a jobbnak hitt jövő felé. Az elmúlt esztendő sok meglepetéssel és nehézséggel szolgált. Mit várhtunk az új esztendőtől? Mit várhat egy magyar átlagpolgár, mire számítson Siklós lakossága? Folytatás a 4. oldalon. Szemtől - szembe Siklós város polgármesterével — Két hét híján három hónapja töltöd be a polgármesteri funkciót. Hogy élted meg ezt az időszakot? — Zaklatottan. Meg kellett ismernem azokat a körülményeket, melyek között dolgoznom kellett. Gondolok itt a képviselőtestületre, a Polgármesteri Hivatal apparátusára, hiszen a többségről csak néhány perces, futó ismeretség révén alkothattam képet. A zaklatottság másik oka volt, hogy a szakma részéről egyfajta értetlenség irányult meg a kettős, a polgármesteri és a főállatorvosi funkció egyidejű ellátásával kapcsolatban. Ez azért volt rossz, mert csak így tudom elképzelni a jövőt és semmiképpen nem akarok lemondani a hivatásom folytatásáról. Aapvető elvi feltételem, hogy ne legyek kiszolgáltatott az apparátussal szemben csak azért, mert kizárólag onnan kapom a kenyerem. — Azért az eltelt időszaknak elégnek kellett lenni ahhoz, hogy felmérd, hogy mit vállaltál? — Az egészbe belecseppentem, s most már ki merem mondani: nem tudtam, hogy mit vállaltam. Nem tudatos rá készülés eredménye volt az én jelöltségem, hanem a körülmények és a helyzet adta, hogy Siklóson polgármester lehettem. Most is azt állítom, hogy addig csinálom ezt a mesterséget, amíg az az én elképzeléseimmel, erkölcsi tartásommal egyeznek azok a dolgok, amelyeket itt elvárnak tőlem. Ha ennek nem lesz meg a lehetősége, a körülmények és a helyzet úgy alakul, akkor fel kell állnom a polgármesteri székből. — Kimondatlanul is éreztetted, hogy ezek a bizonyos szakmai problémák megszűntek. — Nagyon bízom benne. Gyakorlatilag most nekem kell bizonyítani, hogy megmutassam azt, hogy el tudom látni feladataimat, mindkét fél megelégedésére. Ebben úgy érzem partnerek mind a hivatali, mind a szakmai kollegáim. Megoldódott a kerületi főállatorvosi bér kérdése is, az eddigi bruttó 22 ezer forintos fizetés helyett csak bruttó tízezer forint a javadalmazásom. Folytatás a 2. oldalon.