Siófok - SiópArt, 2023 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2023 / 4. szám
104 Indulásom másik fontos eleme a kórus volt, a Siófoki Kodály Zoltán Női Kar, aminek a vezetője Simon Kati volt, aki már az elején azt mondta, hogy „neked népdalos hangod van”. És a népdalfeldolgozások szólóit attól fogva rám osztotta. Ő adta kezembe Domokos Pál Péter és Rajeczky Benjamin kétkötetes művét a moldvai csángó népzenéről. Tőle kaptam meg az Együd Árpád-gyűjtéseket, amiket már magnetofonról is hallgathattam. Együd Árpád Siófokon is tanított, és a híres somogyi gyűjtéseit akkor kezdtem megismerni. Később az első lemezfelvételem is az 1986-os Táncháztalálkozó lemezen egy Együd Árpád által gyűjtött buzsáki népdal volt, úgy kezdődik: Zörög a cédrus a kertben... Siófok ezek szerint meghatározó volt a későbbi pályafutásod szempontjából. O A siófoki Perczel Mór Gimnáziumban angol tagozatos osztályba jártam, barátom és osztálytársam volt Antal Miklós - aki most abban a gimnáziumban tanít -, vele együtt jártunk a szegedi József Attila Tudományegyetemre. A gimnáziumban nagy hatással volt rám Bertalanná Kószó Rózsa magyartanárunk, aki szintén Szegeden végzett, és nagyon sokat mesélt a szegedi élményeiről. Kószó Rózsa tápéi lány volt, és aztán én egyetemistaként sokat jártam Tápéra népdalokat gyűjteni. Bálint Sándor gyűjtéseit pedig a szegedi múzeumban tanulmányoztam. Azt gondolnám, hogy Szegeden néprajz szakra jártál... O Pedig nem így volt. Magyar-orosz szakra iratkoztam be, akkor már és még nem volt néprajz szak Szegeden. Bálint Sándor - akinek éppen most zajlik a boldoggá avatása - akkoriban halt meg, amikor Szegedre kerültem. 1979 szeptemberében kezdtem az egyetemet, és Bálint Sándor, a vallásos néphagyományok nagy kutatója 1980 májusában halt meg.