Tiszaújváros - Leninvárosi Krónika, 1989 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1989-01-12 / 1-2. szám
Beszélgetés Simon Péterrel, a TVK üzemi pártbizottságának titkárával Мар [UNK] kell a helyi legsiat megoldani Simon Péter a novemberi vállalati párt-küldöttértekezletig a TVK műanyaggyárának vezetője volt. A küldöttértekezlet egytestületes pártbizottságot választott, titkárává pedig Simon Pétert. Az új év elején a politikai munka feladatairól, a mozgalmi tevékenység idei céljairól beszélgettünk vele. Milyennek ítéli a helyi politikai légkört? ti — A két pártkongresszus közötidőszak második felében vagyunk. Az elmúlt másfél év igen mozgalmas volt politikai eseményekben, elegendő csupán a Központi Bizottság 1987 júliusi gazdasági-társadalmi programjára, az 1988 kibontakozási májusi országos pártértekezletet előkészítő vitákra és magára a pártértekezletre. üzemi pártbizottságunk 1988 novemberi, végül a múlt heti városi küldöttértekezletre utalni. Ezen eseményekhez kapcsolódva, elvégeztük a XIII. kongresszus határozatai helyi végrehajtásának elemzését. A számvetés során megállapítottuk, hogy vállalatunk termelési, gazdálkodási tevékenysége, fejlesztései összhangban voltak és vannak a párt fő célkitűzéseivel, kollektívánk folyamatosan — nemzetközi mércével mérve is — kiemelkedő eredményeket ért el. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy pártbizottságunk, pártalapszervezeteink munkája is jó színvonalú volt, mert elvi, politikai irányítással biztosítottuk a szükséges politikai alapfeltételeket. Számvetésünket józan mértéktartás jellemezte, mert, bár vállalatunk és dolgozóink helyzete a népgazdasági tendenciáknál kedvezőbben alakul, megfogalmaztuk azt is, hogy önelégültségre semmi okunk. A további jó színvonalú termelés és gazdálkodás, az intenzív fejlődés fenntartására újabb intézkedéseket kell tennünk. Ez pártszervezeteinket, párttagjainkat is az eddigieknél nagyobb feladatok elé állítja, aktívabb, nagyobb hatású munkát követel tőlünk. Vállalatunk párttagsága és kollektívája megnyilvánulásaiból érződik, hogy dolgozóink egyre jobban megbecsülik munkahelyüket, továbbra is készek hozni a szükséges magas teljesítményeket. Politikai munkánkat azonban nemcsak saját fejlődési követelményeihez kell igazítanunk, hanem számolnunk kell az országban kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzettel és társadalmi hatásokkal, hangulattal, ami a párttag és párton kívüli dolgozók körében elbizonytalanodást okoz. — Milyen programmal indulnak az új évnek? — Politikai programunkat, céljainkat az előbb elmondottak határozzák meg, azokat érvényes határozataink tartalmazzák. Jelenlegi elsődleges feladatunk az, hogy a program végrehajtásához rendelkezésre álló hagyományos eszközeinket eredményesebben működtessük, a pártmozgalomban rejlő tartalékainkat feltárjuk és mozgósítsuk, kapcsolatrendszerünket erősítsük. Ugyanakkor meghatározó körülmény munkánkban az a tény, hogy a novemberi küldöttértekezlet új, egytestületes pártbizottságot választott. Sürgető feladatunk az új testület munkamódszerének, működési rendjének kialakítása. Ezt decemberi ülésünkön az elvek megvitatásával el is kezdtük, és februári ülésünkön — a pártalapszervezetek, párttagok véleményének hasznosításával — szándékozunk végleges formába önteni. Végül, de nem utolsó sorban részt kell vennünk pártmozgalmunk szükségszerű megújítási folyamatában. — Konkrétan, milyen feladatokat jelent ez a megújítási folyamat? — Az előzőekben felsoroltak is ezt a célt szolgálják, de felvetődnek új követelmények is. A Központi Bizottság elemzése szerint a megújuláshoz vissza kell állítani a párt értelmiségi jellegét; a jelenlegi, túlnyomóan intézményi, vállalati pártszerveződésről át kell térni a területi szerveződésre; új alapokra kell helyezni a párt és a gazdaság viszonyát, ezzel összefüggésben a párt és a szakszervezet kapcsolatát; megfelelő viszonyt kell kialakítani az új társadalmi, alternatív szerveződésekkel. Ezek a követelmények ma még jobbára csak jelszószerűen fogalmazódnak meg, indítékuk ismert, tartalmuk és érvényesítésük módja már kevésbé. De nem is várhatunk semmiféle, részleteiben kidolgozott felső utasításra, nekünk magunknak kell a helyi feladatok, problémák, lehetőségek ismeretében a megoldást keresni. — Ez azt jelenti-e, hogy csökken a vállalati pártmunka tere, jelentősége? — A Központi Bizottság széles körű pártvitát kezdeményez az üzemi és a területi pártmunka jövőbeni feladatairól, az erre vonatkozó vitaanyagot a napokban kaptuk meg. Alapszervezeteink taggyűlésen nyilvánítanak véleményt, ezt összegezzük február 15-ig. Tehát a kérdés elemzése, vitái előtt vagyunk még, de véleményem szerint nincs szó arról, hogy az üzemi pártmunka háttérbe szorulna, inkább _arról, hogy párttagjainknak a jövőben be kell kapcsolódniuk lakóterületük pártmunkájába. __ Melyek az újjáválasztott üzemi pártbizottság működésének eddigi tapasztalatai? — Új pártbizottsági tagok, friss erők kerültek a testületbe. Első ülésünket decemberben tartottuk, a párttagság munkamódszerére vonatkozó javaslatot terjesztettük elő első olvasatban. A javaslatot, de még inkább az élénk és sokrétű vita maga új szemléletmódot, megközelítéseket tartalmazott. Egyértelműen megfogalmazódott az igény a párttagság és az alapszervezetek politizáló jellegének erősítésére, a közvetlenebb és gyorsabb információcserére, a nagyobb nyitottságra. Megkezdték munkájukat az új összetételű, állandó munkabizottságok is. Hamarosan megkezdődnek alapszervezeteinkben az elmúlt évi munkát értékelő beszámoló taggyűlések. Összefoglalva: véleményem szerint jó rajtot vett pártbizottságunk. — Milyen benyomásokat szerzett a városi küldöttértekezleten? — A küldöttértekezlet megfelelt a pártközvélemény várakozásának. A helyzetértékelést és a feladatmeghatározást igen élénk, nyílt légkörű vita követte, amit a szóbeli kiegészítés jól megalapozott. Az előzetes vélemények ismeretében tartottam attól, hogy a vitában esetleg túl nagy hangsúlyt kap — a többi rovására — a városi pártmunka, a várospolitika, benne a pártbizottság és a tanács kapcsolata. A küldöttek érettségét mutatja, hogy ez nem következett be. A hozzászólások nagy többsége jó színvonalú volt, nem voltak tiszteletkörök, érdemi politikai kérdésekről, ezek elemzéséről szóltak. A küldöttek magas politikai, erkölcsi mércét és teljesítménykövetelményt állítottak a pártbizottság megválasztott vezetői elé. V. K. Simon Péter Fotó: Kovács Endréné A versenymozgalmak legjobbjai A Tiszai Vegyi Kombinát gazdasági vezetése, nagyüzemi KISZ- bizottsága és FMKT-szervezete a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 1988-ban is meghirdette a Ki minek mestere című szakmaipolitikai vetélkedősoozatot, valamint az elmúlt évben is lehetősége volt a vállalat fiatal szakembereinek az egy témában való elmélyülésre az Alkotó ifjúság pályázati rendszer keretében. A versenymozgalmak idei zárására, értékelésére december 19-én a Mobil ifjúsági klubban került sor, ahol munkájuk elismeréséül nyolcan vehették át a Szakma ifjú mestere kitüntetést, és ugyancsak nyolc fiatal a kiváló ifjú szakember elismerés tulajdonosa lehetett. A vetélkedősorozat első fordulóját májusban rendezték meg a szervezők, amelyen a műanyaggyártók mérték össze elméleti, gyakorlati, munkavédelemmel kapcsolatos és politikai tájékozottságukat, majd a következő hónapban a lakatosok következtek. Ezen a versenyen népes társaság gyűlt össze, és felkészültségükben sem vallottak szégyent. Alapos tudásról tettek tanúbizonyságot az októberben megrendezett irányítástechnikai műszerészvetélkedő résztvevői is, ennek a versenynek lebonyolításában egyébként a helyi szakmunkásképző is közreműködött. A vegyipari szakmunkások vetélkedője az idén csak városi szinten zajlott, de a Tiszai Vegyi Kombinátban rendezték meg a szervezők. A versenyen a kombinát három csapattal indult. — Vetélkedőinken az elmúlt évben 51-en vettek részt összesen — mondta Iványi Ferenc, a TVK FMKT-szervezetének titkára —, amely létszám egyébként jóval több korábbi évek versenymozgalmában résztvevők számánál. Ha azonban a jövőben nagyobb anyagi elismerést biztosítunk fiataljainknak, úgy gondolom, az eddiginél is népszerűbb lesz ez a munka. Amint megtudtuk, az Alkotó Ifjúság pályázat keretében kilenc alkotás született. Az FMKT titkára szerint főként a számítógép felhasználásával, alkalmazásával kapcsolatosak a munkák, amelyekre egyöntetűen az alaposság, a jó színvonal a jellemző. A szakmai zsűri a következő versenyzőknek ítélte oda a Szakma ifjú mestere címet: Székely János (gépészeti főo.), Oláh István (gépészeti főo), Dombi Miklós (gépészeti főo.), Bari Tibor (műanyaggyár), Simon Antal (villamos és műszer főv.), András (PPGY), Hermeczi Sirokai Zsolt (PPGY), Tóth Imre (PPGY). Kiváló ifjú szakember elismerést kapott: Szentgyörgyi Péter (műszaki tervezési főv.), Szilágyi Gyula (festékgyár), Tanyi János (festékgyár), Orosz Ottó (villamos és műszer főo.), Móré Árpád (villamos és műszer főo.), Krivda János (gépészeti főo.), Tarnavölgyi István (szervezési és számítástechnikai főo.), Bikesics Zoltán (szervezési és számítástechnikai főo). Alkotó Ifjúság pályadíjban tizenhárman részesültek, négyen pedig a versenyek szervezéséért kaptak elismerést. (M) , LENINVAROSI IRONIKA2. A TVK nagyüzemi bizottságától Propint a KISZ é Illésre A küldöttgyűlésre készülve, a megújulás szellemében a Tiszai Vegyi Kombinát nagyüzemi KISZ-bizottsága december 28-án megalkotta és elfogada keretprogram-tervezetét, melynek véglegesítésére, a viták, a kiegészítések, a részletes kidolgozás után a küldöttgyűlésen kerül majd sor. Ezt a programtervezetet szeretnék KISZ-tagjaik rendelkezésére bocsátani, ami tulajdonképpen egy felhívással kezdődik, mellyel a testület alapszervezeteihez, tagságához fordul. Az országos KISZ-értekezlet által elfogadott politikai platform és a vállalatnál meglevő helyi sajátosságok, hagyományok képezik az alapját ennek a programtervezetnek, melyben a megújulási törekvések szellemében a teljesség igénye nélkül azokat a főbb irányvonalakat vázolták fel, melyek a KISZ TVK nagyüzemi KISZ- bizottság jövőbeni munkáját és feladatait képezik majd. A programtervezet vitaanyagként szolgál az alapszervezeteknek és a tagságnak, ehhez kérik a véleményeket, az építő jellegű javaslatokat, hogy a nagyüzemi KISZ-bizottság küldöttgyűlése elé kerülő végleges program tükrözze a tagság elvárásait, igényeit. Kérik, hogy ezt a programtervezetet a beszámoló taggyűléseken vitassák meg a tagok, az észrevételeket, javaslatokat a nagyüzemi KISZ-bizottságra juttassák el. Képviseleti program (tervezet) A szervezeti élet területén. A KISZ politikai platformjában foglaltakkal egyetértünk, az abban megfogalmazott (mind tartalmi, mind szerkezeti) törekvéseket magunkénak valljuk. A vállalat sajátos felépítéséből és az eddig már jól bevált gyakorlatból adódóan, a Tiszai Vegyi Kombinát területén az úgynevezett hagyományos szerveződési formát tartjuk a legcélszerűbbnek és leghatékonyabbnak. A továbbiakban is az alapszervezetek — mint legkisebb sejtek — képezik KISZ-szervezetünk alapját. Az alapszervezetek, KISZ-tagjaink éljenek a kezdeményezés, a problémafelvetés lehetőségével, fogalmazódjanak meg az elvárások az ő szintjükön. Az alapszervezetek és a nagyüzemi KISZ-bizottság között továbbra is szükségesnek tartjuk a taggyűlések rendszeresebbé tételét (negyedévenként legalább egy alkalommal). A közbenső KISZ-bizottságok feladat- és jogkörét bővíteni kívánjuk, ezzel lehetőséget teremtünk számukra abban, hogy a területüket érintő kérdésekben önállóan döntsenek. A nagyüzemi KISZ-bizottság önállóan működjön, munkája színvonalának javítása céljából hozzon létre állandó munkabizottságokat, indokolt esetben — egy-egy téma kapcsán — szakértői bizottságokat. A nagyüzemi KISZ-bizottság „kapcsolódási pontként” a KISZ Leninvárosi Városi Bizottságát választja, melynek felügyeleti-koordináló szerepét elfogadja. A gazdasági építőmunka terén: Azokat a fiatalokat képviseljük, akik mind a vállalat gazdasági célkitűzéseinek megvalósításában, mind az ifjúsági szervezet munkájában a legjobb tudásuk szerint, becsülettel dolgoznak. Képviseljük: a mindenkori valós teljesítményeken alapuló bérezés minél szélesebb kiterjesztését, amelyben ne játsszon szerepet az életkor; a vállalat érdekében kifejtett túlmunkák teljes körű anyagi és erkölcsi megbecsülését; a kommunista műszakokból befolyó pénzösszegeket a vállalati szakszervezeti bizottsággal együttműködve az elkövetkezendő időszakban vállalati célok támogatására fordítjuk; a továbbiakban is fenntartjuk szerződéses közösségi célú munkaa vállalások lehetőségét mind a fizikai, mind a szellemi munka terén; az FMKT-szervezetben dolgozó műszaki szakemberek szellemi kapacitásának minél hatékonyabb kihasználása érdekében vállalatvezetéssel közösen ki lehet a dolgozni egy új formát, amely forma egyben nagyobb lehetőséget biztosít az ifjúsági versenymozgalmak területén is. A politikai munka terén: Nagyüzemi KISZ-bizottságunk stratégiai szövetségben dolgozzon a TVK üzemi pártbizottságával, alapszervezeteink a partner pártalapszervezetekkel. Önállóan, közvetlen irányítás nélkül. Elfogadjuk a párt politikáját, de annak alakításában — mint a párt ifjúsági szervezete — részt kívánunk venni azzal együtt, hogy az ifjúság széles rétegét érintő kérdésekben eltérő véleményt is képviselhessünk. KISZ-alapszervezeteink a kiemelkedő mozgalmi és gazdasági munkát végző fiatalok ajánlásával segítsék a pártutánpótlás biztosítását. A szabadidős tevékenység terén: A mozgalmi munka hatékonyságának és megfelelő szintentartásának érdekében továbbra is fenntartjuk KISZ-szervezetünknél politizálás és a szabadidős tevékenység egészséges arányát. A fiatalok szakmai-politikai és általános műveltségét gyarapító vetélkedők és az egészséges életmódra nevelő sportvetélkedők szervezésénél nagyobb teret biztosítunk az alulról jövő kezdeményezéseknek, igényeknek. A sport- és kulturális tevékenységünk színvonalának megtartása érdekében továbbra is fenntartjuk — sőt bővítjük — a szakszervezeti bizottsággal kialakult jó kapcsolatunkat. Az érdekvédelem terén: len A nagyüzemi KISZ-bizottság jóhelyzetben fontosnak tartja, hogy az ifjúság egészét érintő kérdésekben a TVK-ban dolgozó fiatalok összességét képviselje a vállalatvezetésben, a vállalati négyszögben. Ilyen kérdésnek tartjuk: a pályakezdő fiatalok beilleszkedését, megfelelő munkával való ellátásukat és teljesítményük függvényében anyagi, erkölcsi elismerésüket; a fiatalok munkáját is reálisan elismerő bérezési forma kialakítását; a szociális körülményeik lehetőségeinkhez mért javítását; a vállalatnál dolgozók, ezen belül is a fiatalok első lakáshoz jutásának segítését. Fokozott mértékben képviseljük a fiatalokon belül azokat, akik elfogadják programunkat, s vállalják a KISZ- tagságot. Elsősorban ezen fiatalok támogatását és érdekvédelmét tartjuk a feladatunknak. Ezen belül is a mozgalmunkban a mozgalomért tenni akarókat képviseljük, akikkel együtt dolgozunk eredményeink kivívásáért. Szükségünk van olyan fiatalokra, akik hajlandók együtt dolgozni velünk. A különböző szintű négyszögekben a vállalatihoz hasonlóan, a mögöttünk állók létszámának arányában töltsük be helyünket. A vállalat egységeknél dolgozó fiatalokat képviselő KISZ-vezetőinknek biztosítjuk a jó munkához szükséges érdekvédelmet ott, ahol erre szükség van. A más szervezetekkel való kapcsolat terén: A vállalati szakszervezeti bizottsággal közösen lépünk fel a két szervezet tagságát együttesen érintő problémák megoldásában. Jelen időszakban vállalatunknál az egyedüli — ténylegesen működő — ifjúsági szervezet a KISZ. Amennyiben más ifjúsági szervezet, szerveződések alakulnak a vállalatnál, velük — az ifjúság érdekeinek védelmében — párbeszédet alakítunk ki. A SZIT közeljövőben történő tényleges megalakulása esetén szükségesnek tartjuk az együttműködést, hiszen e szervezet is a vállalat ifjúságát köteles képviselni. ——.................................... Rendőrségi felhívás December 7-én este a PK 65-23 forgalmi rendszámú fehér Skoda a Sajószöged és Hejőbába közötti elágazásnál az egyik jelzőtáblának ütközött, s mivel annyira megrongálódott, hogy továbbmenni rajta nem lehetett, tulajdonosai este 11 óra után lezárva a helyszínen hagyták. A 8-ára virradó éjszaka azonban ismeretlen tettesek a kocsit feltörték és kirabolták. A városi rendőrkapitányság illetékesei ezért kérik a lakosságot, hogy amennyiben valaki akkortájt helyszínen járt, s gyanús dolgokat észlelt, jelentse azt be a 07-es, vagy a 11-233-as telefonszámon. 1989. JANUÁR 12.