Törökszentmiklós - Törökszentmiklós és Vidéke, 1992 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
1992 ÁPRILIS TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS VIDÉKE Ünnepi képek Zenés ébresztővel virradt ránk március 15-e, legnagyobb nemzeti ünnepünk. A zászlódíszbe öltözött város programjai délután a katolikus temetőben kezdődtek. Az 1848/49-es szabadságharac emlékművénél Szegő János polgármester úr tartott megemlékezést, amit közös könyörgés követett dr. Laczkó Béla prépost úr vezetésével. Koszorúzás után a Hunyadi Úti Iskola énekkara szerepelt. A méltóságteljes ünnepi menet feljött a Kossuth térre, ahol a komoran gyülekező felhők ellenére szép számban jöttek össze a polgárok. A megérkezés percében kitört szélvihar és hózápor azonban elsöpörte a forgatókönyvet. Azonnali gyors döntés született. Az önkormányzat, a pártok, intézmények, vállalatok elhelyezték koszorúikat a Kossuthszobornál és utána a zeneiskola jótékony melegében folytattuk az ünneplést. Mészáros János alpolgármester úr köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a lapunkban is közölt, korabeli feljegyzések szerint 1848-ban városunk lakói készek voltak „szegény hazánk” megmentésére. Itt gyülekeztek a szolnoki csatára és a dicsőséges tavaszi hadjáratra készülő tábornokok. Maga Kossuth Lajos is megérkezett aki nagy elismeréssel nyilatkozott a törökszentmiklósiak bátorságáról, hűségéről és áldozatvállalásáról. Azóta nagyon sokféleképpen ünnepelték ezt a napot, sőt egyidőben ki is iktatták az ünnepek sorából. Sajnos, még ma is érvényesek az 1848-as követelések! Most is sorsfordulót élünk. Bár a bukott diktatúra utáni kibontakozásban élenjárunk a környező országokhoz képest, nagyon sok a nehézségünk. Nagyobb egységre van szükség. A pártoknak és polgároknak egyéni érdekeiken felül kell emelkedniük, ha városunk jövőjéről van szó! - zárta gondolatait.A zeneiskolások és a református ének-zene tagozatos általános iskola énekkarának műsorában gyönyörködhettünk ezután. A fiatalok nevében Sávai Erika saját, pályázatgyőztes szónoklatával köszöntötte a hallgatóságot. A Városi Művelődési Központ Pincegalériájában dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő úr nyitotta meg a „Kossuth és a szabadságharc” című kiállítást. Méltatta a kossuthi szellemet. Nála a ráció mellett a szív is megszólalt. 1842- ben írta a Kisfaludy Társaságnak: „A magyarságnak fényesen és mocsoktalanul, tisztán fenn kell tartania nemzeti zománcát...” - Ki a magyar? - tette fel a kérdést a képviselő. - Aki annak vallja magát! Aki meri vállalni magyarságát! Herder kétszázéves jóslata népünk felmorzsolódásáról, nem következhet be! Oly sok viszály után fel kell, hogy emelkedjünk! E jobb sorsra érdemes nemzetnek van jövője! - fejezte be nagy tapssal kísért bizakodó szavait. Kossuth és a szabadságharc címmel, több kategóriában meghirdetett országos pályázat legjobbjai adtak ünnepi műsort, és vették át megérdemelt jutalmukat, felkészítő tanáraikkal együtt. Utána a polgármester úr köszönetet mondott a rendezvények közreműködőinek, segítőinak, és meghitt, baráti beszélgetést folytatott velük. Este hétkor mintegy ötvenen látogattak ki ismét a Kossuth-szoborhoz, hogy a szajoli Török Mihály tárogatójának szívet melengető dallamai mellett gyújtsák meg gyertyáikat. Hajnal Józsefné Fotó: Arval J. A koszorúzásra kivonult ünneplők a temetőben Dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő megnyitó beszéde a Pincegalériában rendezett kiállításon A zeneiskolás gyerekek műsora