Törökszentmiklós - Városi Hírmondó, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-26 / 1. szám
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------> 2 VÁROSI HÍRMONDÓ 1994. JANUÁR ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Képviselőké a szó! Bemutatkozik Mihály Márton képviselő Törökszentmiklóson születtem 1947-ben, születésem óta itt élek, itt dolgozom. Nős vagyok, két gyermekem van. Foglalkozásom szakoktató. Harmincéves munkaviszonyomból tizet a volt Finommechanikai Vállalatnál töltöttem, mint szakmunkás, majd 1974-től a helyi 604. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola oktatójaként dolgozom. Az „egy pártnak" nem voltam tagja, de a politika mindig érdekelt, azonban a véleményemnek semmilyen fórumon nem adhattam hangot a kommunista diktatúra alatt. Munkás-paraszt gyökerekkel a szabad választások előtt azt a pártot kerestem, mely hozzám hasonló sorsú dolgozók, alkalmazottak sorsán kívánt változtatni. A törökszentmiklósi Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt jelöltjeként indultam a rendszerváltást ígérő első szabad választáson. Szükségét éreztem annak, hogy a megfélemlített, becsapott, félrevezetett emberek tisztánlátásához segítséget nyújtsak. Milyen érzés fogta el amikor megtuda, hogy képviselővé választották? Felemelő érzés volt, mert az ország is a változtatásra voksolt. Akkor még töretlen hittel, lelkesedéssel felvértezve fogtunk egy számunkra szokatlan és ismeretlen feladat megvalósításához. Örültem a bizalomnak, melyet választási körzetem lakóitól kaptam, és örültem annak is, hogy közel fél évszázados diktatúra után tagja lehetek Törökszentmiklós első szabadon választott képviselő testületének. Sikeres embernek tartja önmagát? Számomra minden eredmény, a legkisebb is siker. Aki tanulók képzésével foglalkozik az tudja, hogy az oktatásba befektetett energia, munka milyen csekély hányadát kapja vissza sokszor a nevelő. A siker motiváló tényező, ezért fontosnak tartom. Igen, sikeres embernek tartom magam, mert olyan munkát végzek, melyet szeretek, a munkám elismerését pedig a visszajelzésekből ítélem meg. Mennyire érzi otthonosan magát a választókerületében ? Az otthonom, melyben 25 éve élek családommal a választókerületem közepén helyezkedik el, tehát úgy is mondhatom, hogy választóim között élek. Munkáskerület ez, elhanyagolt infrastruktúrával, melynek lakói többnyire a város szélére telepített üzemek, szövetkezetek dolgozói. Magam és választókerületem lakosainak otthonossági érzete az infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan növekszik. Milyen az emberekkel való kapcsolata? Milyennek látja őket? Úgy gondolom a munkahelyemen, az oktatói tevékenységemen keresztül sok szülővel, családdal kerültem ismeretségbe. A választókerületemben pedig a víz, út, csatorna, gáz társulatok alakuló ülésein részt vettem, képviselői keretemből a lehetőségeimhez mérten segítettem. Különböző problémákkal lakásomon is felkerestek választóim, és minden esetben örülök, ha segíteni tudok. Kisgazda választóimmal pedig folyamatos a kapcsolatom, hetente találkozunk a taggyűléseken. Három évvel korábban bizakodókat, lelkeseket, a kormányra jutott pártok ígéreteiben bízó, a változtatás igénye mellett kiálló embereket láttam magam körül. Ma az 1994-es év kezdetén az emberek többsége pesszimista, csalódott, lehangolt, elégedetlen. Nem ok nélkül. Az embereket teljesen felkészületlenül érte a sok gazdasági változtatás. Az áttérés hogyanját, részleteit elhallgatták, vagy félretájékoztattak, így igen kevesek értik a jelenleg is folyó privatizációt, a folyamatok irányításába pedig nincs beleszólásuk. A változtatást úgymond mindenki a saját bőrén érzi: van, aki milliárdos lett, van aki munkanélküli. Közben a gazdaságot nem fejlesztjük, hanem átengedjük másoknak, idegeneknek. Államadósságunk egyre nő, ha léptünk is valamit előre, legalább annyit csúsztunk hátra. Korábban mennyire volt részese a közéletnek? Korábban a közéleti szereplésem szinte a munkahelyemre korlátozódott. Munkaközösség vezető, tanulói szakkör vezetője voltam. Mi az életfilozófiája? „Azért vagyunk a világon, hogy használjunk" - ez az én életfilozófiám. Az igazság nagyon fontos számomra. A régi-új vezetőink, a marxisták szempontjából nincs igazság, és a viszonylagos igazságot is igyekeztek mindig meghamisítani. Azokat vezették félre, akiket állítólag szolgálni akartak. Vallom, hogy az igazságnak félelmetes ereje van. Gorbacsov csak annyit mondott, hogy „Peresztrojka" és a Szovjetunió darabokra hullott. Eredményesnek tartja-e eddigi képviselői tevékenységét ? Képviselői tevékenységem eredményességének elbírálása a választóim feladata. Én magam úgy érzem, a lehetőségekkel maximálisan élve segítettem választókörzetem lakóit, de a képviselő akkor is hasznosan tevékenykedik, ha nem közvetlenül választókörzete, hanem a város érdekeit szolgálja. Igen kemény harc árán elértem, hogy ez a peremkerület több támogatást kapjon, hiszen itt van a legnagyobb elmaradás. Ezért örülök annak, hogy több utcában pormentes út készült, közel 200 lakásban gázfűtés lett az elmúlt évben. Folyik a csatornázás a Bajcsy Zs. úton, vízvezetéket kapott a Radnóti út, videomagnót az Úttörő úti iskola, korszerű világítást a Kun Béla út. Van-e olyan konkrét cél amit szeretne megvalósítani a körzetében? Elégedettek talán sohasem lehetünk, különösen akkor, ha olyan a Milyen motiváció indította el az 1990. évi választásokon?