Vác - Váci Napló, 2000 (9. évfolyam, 1-52. szám)
2000-06-09 / 46. szám
6 Váci Napló Amit a kábítószerekről tudni kell (I.) Sokan félnek a drogoktól. Ez nem okos dolog. Mert az ismeretlentől (ugyanis gyakran az) való félelem kevés teret ad a józan értelemnek. Hanem annál inkább a pánikszerű reakcióknak. Ez különösen megnehezíti a drogokról való gondolkodást és beszélgetést. Talán éppenséggel reménytelenné. A legjobb módja a félelemtől való megszabadulásnak, ha a lehető legnagyobb mértékben az ismeretekhez tartjuk magunkat. A drogokról való ismeretekhez, honnan származnak, kik használják őket, milyen veszélyeket jelentenek és hogyan lehet a problémákat elkerülni. Ebből a célból íródott ez az ismertető. A drogokról való általános tájékoztató mellett áttekintést tartalmaz a szerenkénti legjelentősebb adatokról. Aki egy bizonyos szerről többet akar tudni, az - díjtalanul - külön füzeteket kaphat. Kérdések a drogokról? ^ Tájékoztatásért és taanácsért hívja fel: Drog Stop: 06-80/ 505678, ingyenesen írható. Drogsegély: 06-1/370-3344. Van Hollandiában drogprobléma? Ugyanúgy, mint bármely országban, Hollandiában is van drogprobléma. A mi országunkban abból indulunk ki, hogy egy társadalomban mindig fogyasztanak drogokat, a törvényes tilalmak ellenére. Egyfelől a fogyasztás elkerülésére és a fogyasztóknál jelentkező károsodások korlátozására kell törekedni. Ezt nevezzük „megelőzésnek“. Amellett a társadalomra nehezedő túlterhelést kell a lehetőség szerint korlátozni. Ezért sok információt kell adni a drogokról és sokat kell tenni a drogfogyasztók megsegítéséért. A drogok olyan témát jelentenek, amelyről sok indiántörténet kering és amely a kedélyeket könnyen felizzítja. Ez nyilván mindig is így lesz. Sok ember fél a drogoktól és a drogélvezőktől, ugyanakkor mások éppen arra a vonzerőre érzékenyek, ami a tiltott dolgokból kiárad. A dolgokban való tájékozatlanság miatt könnyen tévesen értékeljük a valóságos problémákat. Becslések szerint mintegy 350.000 alkoholista és 500.000 problémás italozó van. Azonkívül 150.000 gyógyszerfüggő és 70.000 szerencsejáték függő van. A drog rabszolgáinak száma kereken 25.000 lehet. Az alábbi táblázat azoknak az embereknek a számát mutatja, akik 1995-ben be voltak jegyezve valamelyik Alkohol- és Drog- Tanácsadó Irodánál (CAD) vagy valamely más függőségben szenvedőket gondozó intézménynél. Olyan emberekről van szó, akiknek saját maguknak vannak függőségi problémáik, vagy olyanokról, kik segítséget kérnek függőségben szenvedő társukkal, függőségben szenvedő gyermekekkel vagy felnőttel kapcsolatban. Az első csoport a segítségkérők teljes számának 93 százalékát teszi ki, szerenként némi különbség mutatkozik. A táblázatban mindként kategóriát szerenként vesszük számításba. Ezeknél a számadatoknál gondolni kell arra, hogy azok csak a jéghegy csúcsát mutatják. Sok olyan ember, akinek függőségi problémái vannak, nem teszi meg a függőséggondozáshoz vezető lépést. Különösen ez a helyzet olyan szereknél, amelyek társadalmilag elfogadottak, mint az alkohol és a gyógyszerek. Az alkoholisták közül csak 5-6 százalék jut el a függőséggondozó intézményekhez, ugyanakkor a problémás drogfogyasztók (vagy: drogfüggők) 70-80 százalékát lehet elkérni. A gyógyszerfüggők sem teszik meg hamar az első lépést a függőséggondozás felé. Az, akinek Valiumot írnak fel, nagyon hamar így okoskodik: „Ezt az orvos írja elő vagy engedi, és bizonyosan nem tekinthető olyannak, mint ami káros“. Ez nem így van. A külfölddel összehasonlítva Hollandiában kevés a drogfüggő, 1,6 ezer lakosra számítva. Belgiumban ez 1,7, Franciaországban mintegy 2,5, Portugáliában 4,5 és Svájcban 6,7. Ha mindezeket a számokat összefoglaljuk, akkor meglehetősen jó képet kapunk a problematikáról. Ez egészen másként fest, mint ahogy sokan - Hollandiában és külföldön - gondolják. Viszont semmit sem von le abból, hogy drogprobléma létezik. Mik a drogok? Különböző módokon lehet leírni, hogy mik a drogok. Mindenekelőtt azt tekinthetjük, hogy mit tesznek. De tekinthetjük a törvényt is. Mit tesznek? Ha azt nézzük, hogy mit tesznek, akkor valamennyi drogra közösen jellemző, hogy olyan anyagok, amelyek a szívet bizonyos módon ingerük. A szívingerek azután mindenféle lelki és testi hatásokat okoznak. Ezek a hatások lehetnek stimulálók, kábítók vagy tudatváltoztatók. Stimulálók: Ezeknek a szereknek a használatánál a fogyasztónak olyan érzése támad, hogy több az energiája és éberebb. Példák a stimuláló hatású szerekre a kokain, amfetamin („speed“), de a dohány és a koffein is. Kábítók: Ezeknél a fogyasztó valamilyen mámor hatását élvezi. A nyugtató és fesztelenítő hatás révén az élet hegyes sarkai valamivel kevésbé lesznek hegyesek vagy teljesen elnyomódnak. Példák a kábító hatású szerekre a heroin és az ópiumot tartalmazó szerek, de az alkohol és az altatószerek is. Tudatváltoztatók: Ezeknek fogyasztásánál megváltozik a hangulat és az érzékelés: a világ (egészen) másmilyen lesz. Példák a tudatváltoztató szerekre az LSD és más izgatószerek. Hatás szerint nem lehet mindig éles megkülönböztetést tenni. Bizonyos szereknek „vegyes“ hatásuk van. Az XTC egyfelől élénkítő hatású, másfelől megváltoztatja az érzékelést; a hasis és a Tavaly jelent meg az Amit a kábítószerekről tudni kell című, a városi önkormányzat támogatásával készült füzet, melynek felelős kiadója Bozsó Zoltán alezredes, a Váci Rendőrkapitányság vezetője, szerkesztője Varga Katalin, a polgármesteri hivatal külügyi és idegenforgalmi felelőse, fordítója Szolcsányi Ferenc. A kiadvány tartalmát - amelynek közléséhez a polgármesteri hivatal hozzájárult - péntekenként folytatásokban közöljük. Megjegyezzük: az ismertető forrása a BCB Midden Friesland által készített kiadványsorozat. A szövegben található jogszabályi és egyéb hivatkozások a hatályos holland szabályozásra vonatkoznak. marihuána - a mennyiségtől és helyzettől függően - öntudatváltoztató és butító hatásúak lehetnek. Ha a hatásból indulunk ki, akkor az alkohol, kávé és dohány szintén drogok. Mit mond a törvény? A törvény azonban eltérő megkülönböztetést alkalmaz. Az úgynevezett „ópium“ törvényben valamennyi szer szerepel, amelyet drognak lehet tekinteni. Nagyrészt az illegális szerekre gondol a legtöbb ember, amikor a „drogok“ szót hallja. E szerek legtöbbjét a gyógyászatban használják. Helytelen használatnál veszélyt jelentenek az egészségre. Az ópiumtörvény I. jegyzékében olyan szereket sorol fel, amelyekről a hatóság azt tartja, hogy megengedhetetlen kockázatot jelentenek. Ezek például a heroin, kokain, amfetamin, LSD és XTC. A II. jegyzékben szerepelnek a kendertermékek (hasis és marihuána) és az altató- és nyugtatószerek, mint a Valium és Librium. Ezek kockázatait kevésbé nagynak tekintik, mint az I. jegyzékben felsoroltakét. Valamennyi szer termelése, kereskedelme és birtoklása tilos. Az I. jegyzék szereire szigorúbb törvények vonatkoznak, mint a II. jegyzék szereire. A rendőrség és az igazságügy a nagyarányú termelést és a (határon túlnyúló) kereskedelmet szigorúan üldözi. Kis mennyiségek saját használatra való birtoklását nem nyomozzák és üldözik elsődlegesen még akkor sem, ha az I. jegyzékbe tartozó szerekről van szó. (következő pénteki számunkban folytatjuk) Szám: Alkohol 20204 41,4 Heroin stb. 14845 30,4 Kokain 3033 6,2 Hasis és marihuána 2278 4,7 XTC 211 0,4 Speed stb. 611 1,3 LSD stb. 310 Szippantószer (ragasztó, éter) 74 0,2 Gyógyszerek 553 1,2 Szerencsejáték 5438 11,1 Egyéb/ismeretlen 1152 3,2 Bejegyzett személyek teljes száma 1995-ben LSD bélyegek