Váci Polgár, 2009 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2009-08-01 / 8. szám
2009. AUGUSZTUS 6 • VÁCI POLGÁR Máthé György plébános atya búcsúzik Deákvártól Ha valaki egy csöppnyi szeretetet és jó szívet, egy csipetnyi világosságot és igazságismeretet adott a világnak, élete nem volt hiábavaló. Alfréd Delp s.j. A deákvári hívek szeretett plébánosát 11 évi deákvári munkálkodása után a püspök atya Szolnokra helyezte a főplébánia vezetésére. A deákvári hívek nagy hálával tekintenek a 11 munkás évre, amely a hitélet megújulását, a közösség tovább erősítését, és az egyházi épületek gazdagítását, szépítését jelentette. Egy rövid beszélgetés során lehetetlen a 11 év eseményeit összefoglalni. Mégis próbáljuk összegezni az elmúlt évek tapasztalatait! Először talán feltenném a kérdést mi a véleményed a deákvári hívek hitéletéről? Elődömtől Mészáros József atyától szép örökséget kaptam. Akkor egy lelkiségi mozgalom, a karizmatikus közösség létezett. Azóta a lelkiségi mozgalmak száma hétre emelkedett, s 16 közösségi csoport jött létre. Fokozatosan növekedett az imacsoportok és imaalkalmak száma. A megnövekedett szentmisék megtartásában két piarista atya rendszeresen, egy jezsuita atya pedig havi egy alkalommal volt segítségemre. Ez változatosságot is jelentett a hívek számára, s ezáltal a gyónók száma is növekedett. Sokoldalúvá, változatossá vált a lelkipásztori munka. Bevezetésre kerültek a tavaszi és őszi Lelkinapok, ahol jeles teológusok Kocsis Imre, P. Brückner és Varga László atya tartottak előadásokat hitéletünk erősítésére, elmélyítésére. A hívek számára sok emlékezetes hit- és közösségerősítő zarándokutat szerveztél. Jártunk az egyház központjában Rómában, a magyar Mária Kultusz fő zarándokhelyén Csíksomlyón a pünkösdi búcsú alkalmával, Chestochovában a lengyelek híres zarándokhelyén, a Lourdesi Máriánál és a boszniai Medjugorjéban. Az utolsó deákvári zarándokutat júliusban Kárpátaljára szervezted. Milyen élményeket szereztél történelmünk oly sokáig feledésre ítéltetett tartományában ? Minden évben szerveztünk egy-két külföldi és két-három belföldi zarándokutat. Ezzel a sokszínű és élő egyházat igyekeztem híveimnek bemutatni. Egyes helyeken, például Erdélyben és Medjugorjéban többször is megfordultunk. Ezek jó közösségteremtő alkalmak voltak, ahol híveink egymást jobban megismerhették. Életemben először voltam Kárpátalján. Élményekben sokat gazdagodtam, s mindenkinek szívből ajánlom a régi magyar táj meglátogatását. A Vereckei-hágónál összetalálkoztunk Bölcskei Gusztáv ref. püspökkel, és együtt imádkoztunk hazánkért, népünk felemelkedéséért. Bene községben szálltunk meg családoknál, s az ott élő emberekkel nagyon jó viszonyt sikerült kialakítanunk. A környéken található régi és meglepően új templomokban imádkozhattunk. Összességében az út számomra rendkívül pozitív kicsengésűnek bizonyult. Számomra legemlékezetesebbek mégis a magyar kegyhelyeken tett imádságos utak maradtak. A híres Mária kegyhelyek meglátogatása mellett tulajdonképpen földrajzórákat tartottál számunkra, mert bejártuk az ország különböző tájait, nyugatról keletre, Devecsertől Szatmárcsekéig, északról délre Márianosztrától Máriagyüdig. Neked mit jelentettek az országos zarándoklatok? A zarándoklatok, mint már az előzőekben említettem mindig közösségteremtő alkalmakat. Sok papbarátom, évfolyamtársam biztosított számunkra olcsó szálláshelyet és különleges, sokrétű programokat, így jutottunk el Kalocsa, Füzér, Szatmárcseke, Mezőkövesd, Máriagyüd plébániáira, zarándokhelyeire. Ezeken a helyeken többször is megfordultunk, és országos programokon is részt vettünk. Különösen nagy élményt jelentett a Nándorfehérvári győzelem napját Kalocsán együtt ünnepelni Bábel Balázs érsekatyával. Még ebben az évben jártunk Devecseren, a dunántúli parókián, és sikerült bejárni az újonnan szervezett Jézus életútjának állomásait. Munkálkodásodból nem maradhatnak ki a deákvári megújított egyházi intézmények. A templom és plébánia felújítása, a közösségi ház lakhatóvá tétele, az óvoda népszerűsítése mind-mind sok energiát követeltek. Számodra melyek a legkedvesebb események, ha lehet egyáltalán rangsort felállítani? Tizenegy éve ide érkeztemkor a plébánia mellett egy szűk templomi hittanterem létezett. Maga a plébánia is szűk volt a lelki mozgalmak számára. Célom volt, hogy az egyházi közösségek építéséhez, tágas közösségi ház álljon rendelkezésünkre. A gondviselés segítségemre jött, s a megüresedett régi deákvári kisiskolát 1999-ben használatba vehettük. Azóta nagyszerű programok szerveződtek, színházi előadások, táncházi bemutatók, lelki napok használták ki a létesítményt. Sőt itt kapott otthont a karitász csoport szeretetszolgálatának lelkes tagsága is. A templomban a híres Takács István freskóit felújítottuk, s új elektromos hálózatot létesítettünk. Tamás Antal hívünk szponzorálásával új, színes ólomüveg ablakok készültek, melyek a magyar kereszténységet ábrázolják. Prontvai Sándor segítségével egyedi szentélybútorzat létesült, Varga Ferenc elektromérnök jóvoltából pedig a templom díszkivilágítást kapott. Néhány éve új digitális orgona teszi felemelőbbé a szentmisék zenei részét. A templomudvar kialakítása is munkálkodásom eredménye, különösen nagyobb ünnepek alkalmából - amikor a templom szűknek bizonyul - éreztük ennek fontosságát. Gordiusi csomó volt érkezésemkor a középvárosi temető helyzete. Először megmenteni, felújítani szerettem volna, de ebben senki nem nyújtott segítséget, sőt egyesek naivnak tartottak. Sajnos ekkor kellett jönni a másik megoldásnak, a temető szanálásának. Ekkor sok tudálékos ember támadását kellett elviselnem. Végül örömömre sikerült a gordiusi csomót kibogozni, a megoldást megtalálni. 2005-ben felújítottuk a plébániát, tetőtérrel bővítettük, s a mai igényeknek sikerült átalakítani. Közben óvodánk is egyre népszerűbb lett, bővíteni kellett, a tervezés megtörtént, de a kivitelezés már az új plébánosra maradt, így az utódom feladata lesz nagy tervünk Deákvár második templomának - az egykori laktanya területére tervezett - felépítése. Tisztelt Máthé atya, köszönöm a beszélgetést, s a mai egyre bonyolultabbé és nehezebbé váló világunkban, amikor Szent Pál szavaival élve „az egész természet sóhajtozik és vajúdik” új munkahelyeden sok áldásos tevékenységet kívánunk, teremts új eget és földet Isten dicsőségére. Pinke József Máthé atya szentmisét tart a római Katakombában Úrnapja Deákváron Letörlöm könnyeim Árnyékaim ismét feltornyozódnak, ott fönn, ismerkedem a végtelennel. Különös élmény, gyöngéd kezek óvnak, nehogy lezuhanjak. Innen, kietlen a táj. Csupán nagy vörös foltot látok szürke háttérben, mintha rontás volna rajtam, létemet keresztező átok, és lelkem légüres térben bolyongna. Lassan mégis értelme lesz a Szónak. A rend helyreáll, félreértett hangok bátorítóan csengenek. A holnap világa kinyílik, sorsom kibomlik zártságából, bíztató igét hallok, s a köd, a szörnyű köd végleg eloszlik. Horváth Ödön