Váci Polgár, 2018 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2018-03-01 / 3. szám
20 VÁCI POLGÁR 2018. március Megemlékezés Tamás Gergely Alajos ferences zeneszerző halálának 50. évfordulója alkalmából Mindössze 2 év telt el azóta, hogy Tamás Gergely Alajos ferences szerzetes zeneszerző (karnagy, zenepedagógus és kántor) születésének 100 évfordulóját ünnepeltük. Ebből az alkalomból gazdagon illusztrált, részletes beszámolót olvashattak a VÁCI POLGÁR olvasói a zeneszerző életéről, munkásságáról. A nagyon fiatalon - mindössze 52 éves korában, 1967. augusztus 29-én elhunyt „Lojzi bácsi”-ra - ezúttal halálának 50. évfordulója alkalmából - a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templomában 2017. október 7-én este 18 órakor gyűltünk össze. A hajdani Kapisztrán Kórus még élő tagjai és sok más érdeklődő hallgathatta meg a Bárdos Lajos Kamarakórus (alapító karnagy: Kempelen Tünde), az Albinom Kamarazenekar (alapító karnagy: Zsigmond Balassa) műsorát. A koncert első része után hangzott el Prevoz Jánosnak, a hajdani Kapisztrán Kórus tenor szólistájának emlékbeszéde és a „Nándorfehérvár 1456” c. oratóriumból a „Hunyadi bízzál” c. korái egy későbbi 3 versszakos változata, kiegészítve a korai eredeti záró részletével. Ennek a két részletnek az előadásában, a Bárdos Lajos Kamarakórus és az Albinoni Kamarazenekar mellett fellépett a Tamás Gergely Alajos által alapított és vezetett Kapisztrán Kórus jó néhány jelenlévő tagja is. A műsor első részében a Tamás Gergely Alajosra emlékező bevezető szavak után a Bárdos Lajos Kamarakórus elsőként a jól ismert angol barokk zeneszerző, Heny Purcell „Hálaének” c. darabját adta elő, Dalos László magyar fordításában. Ezután a nálunk szinte ismeretlen, 1751-től 1825-ig élt ukrán liturgikus zeneszerző Dmitrij Sztyepanovics Bortnyanszkij „Tyebe pajom” c. valószínűleg nagyon ritkán hallható darabja következett, majd az orosz romantika egyik jelentős alakja Szergej Rachmanyinov „Bogorodive devo” (Istenanya Üdvözlégy) c. műve hangzott el eredeti ukrán, ill. orosz nyelven. Az első rész záródarabja a magyar romantika legnagyobb mestere Liszt Ferenc „Salve regina” c. műve volt. Nyilván nem tekinthető véletlennek a darabok kiválasztása a „Magyarok Nagyasszonnya” ünnepének (okt.8) előestéjén. Ezután következett Prevoz János emlékbeszéde- a neves tenorista szerző most is zengő orgánumú, sodró lendületű előadásában -, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében közreadunk. Tisztelt Hallgatóság, Kedves Keresztény Testvéreim! Mélységesen elgondolkodtató az a tény, hogy hazánknak munkaszüneti napokkal is ünnepelt történelmi eseményei két bukott forradalom és szabadságharc, az 1848-49-es, és az 1956-os. Sajnálatosnak mondható, hogy a diadalmas pozsonyi, és a világraszóló nándorfehérvári győzelem nem szerepel a kitüntetett nemzeti ünnepek étlapján. A pozsonyi csata Kr.u. 907 júliusában esett meg, amikor is a magyar seregek megsemmisítő csapást mértek a Keleti Frank Birodalom betolakodó, agresszív hadseregére. Olyan csapást, hogy vagy 40 évig nyugati irányból hazánkat nem támadhatták meg. Kr.u. 1456 júl. 22.-én Nándorfehérvár váránál a Hunyadi János és Kapisztrán János vezette várvédők világraszóló győzelmet arattak a háromszoros túlerővel ostromló törökök felett. Ezen súlyos vereség következtében a hódító török seregek 70 évig meg sem tudtak jelenni a magyar határokon. A pozsonyi csata zenei megörökítése a mai napig nem történt meg, a nándorfehérvári diadalé viszont igen. Ez a „Nándorfehérvár 1456” c. oratórium! Nagyszabású zenemű, teljes szimfonikus zenekar, felnőtt vegyeskar, gyermekkórus, és szólisták alkotják az előadó apparátust. Senki ne gondolja, hogy az 1956 okt. 22.-én bemutatott zenemű valami modernnek csúfolható kakofónia, ún.„hazavihető” dallamok nélküli erőlködés. Nem! A majd másfél órás előadást az egyéni invenció dallamai, a népzenei rokonság, a török zenei elemek beépítése, és a gregorián részletek töltik meg vonzó zenei tartalommal. Karakteres szólók, és nagy átütő erővel megrendülő kórusok hangzanak el, a zenekari közjátékok pedig a legnemesebb nemzeti romantika hangját idézik meg. A mű közismertté válásának egyik akadálya épp a nagy előadó apparátus költsége, amelyet eleddig csak kevés alkalommal sikerült előteremteni. Előbb a szegedi dóm, később pedig a Budai Ferences Templom plébánosa fedezte az oratórium teljes előadásának anyagi hátterét. Figyelemre méltó, hogy a főszponzor, a Magyar Komolyzenei Alapítvány nagylelkű áldozatvállalása tette lehetővé a CD felvétel elkészítését. A bemutató évfordulóin ennek részletei szerepeltek már több alkalommal a Bartók rádió műsorán. A sors különös fintora, hogy az oratórium kezdő mondata: „Országunktól délre vészfelhők gyűlnek, nincsen, ki segítsen!” mai napság is - úgymond - véresen aktuális. Az oratórium szerzője Tamás Gergely Alajos a Budai Ferences Rendház papja, mindenki Lojzi bácsija. Első hallásra tévedés lenne azt hinni, hogy a szerző papi mivoltára való tekintettel ez a zenemű valamiféle val