Váci Polgár, 2023 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2023-02-01 / 2. szám
10 VÁCI POLGÁR 2023. február „Születtem. Szerettem hazámat s dolgoztam érte. Ez az én életem története. Tegyetek ti is így. Tanítsátok utódaitokat, s ha azok is így teszik, akkor Magyarország boldog lesz.”(Virág Benedek sírfelirata) Aranybulla Karácsonykor sugározták az Aranybulla című hat részes, epizódonként 25 perces történelmi filmet. Témája II. András Árpád-házi királyunk uralkodása és az általa 1222-ben kibocsájtott Aranybulla. A film emléket kívánt állítani a 800 évvel ezelőtt kiadott „magyar öntudatunk alkotmányának.” Az oktatófilm elsősorban iskolák diákjai és történelemtanárai számára készült. „Szent dolog a Honynak törvényit s régi szokásit /A feledékenység ellen fenntartani s védni”, írta Virág Benedek költő, szerzetestanár, aki 1805-ben jelentette meg az Aranybulla első magyar nyelvű kiadását a ’’Nagyreménységű ifjaknak.” A film alkotói hasonló szándékkal készítették el a jelen magyar ifjúságának. Az Aranybulla és hatása a magyar alkotmányfejlődésnek és a parlamentarizmus kialakulásának az egyik igen fontos alappillére. A későbbi korok törvényeinek bölcsője, ami idővel az egész magyar társadalomra kiterjedt. Nevét a rajta függő hitelesítő királyi pecsétről, az aranybulláról kapta. 31 cikkelyből áll. Erősíti nemzeti önbecsülésünket azon jelentősége is, hogy az Aranybulla szerkezete, tartalma párhuzamba állíthatók a Magna Charta Libertatummal, az angol alkotmányfejlődés egyik legfontosabb okmányával, amely alig hét évvel korábban keletkezett. Mondanom sem kell, hogy baloldalról a kritikus „hozzáértők” technikai, tartalmi, hitelességi, esztétikai kifogásai kíméletlen zuhatagként záporozott a filmre. Pedig a történelmi tények összefüggéseit történészek szakértői bevágásai színesítik. Tíz történész közös munkája van benne. Majd ezeréves kor eseményeiről tud a történész szakma egységes és objektív képet alkotni? Szerényebb beharangozással, lehet, nem adott volna ilyen méltatlan támadási felületet a film. Képi világa, élőszereplős epizódjai azonban közelebb viszik fiataljainkat a középkori történelem egy becses korszakához, megszólítva őket. A nemzeti identitás ma már az iskolákban is problémát jelent. Pedig van joga fiataljainknak büszkének lenni a dicső múltra, elődeire és tetteikre. Persze „történelmi kacatjaink” is vannak, erről is hitelesen kell beszélni fiataljainknak. A magyarság történelme az övék, de övék maradni csak úgy fog, ha nemzeti történelmi múltjukat erkölcsi kapaszkodóként, önállóan álmodó magyar tudatként ismerik meg és az ahhoz való lényegi tartozásukat akarják is fölvállalni. Fiataljaink történelmi és nemzeti identitása ma széttöredezőben, az „okos technika” és a „globalista identitás” szorításában van. Egészséges és büszke azonosságtudatuk az országukkal, a népükkel, a nemzetükkel gyöngül. A nemzeti alapú tanítás és nevelés létjogosultságára és örökségalkotó-átadó filmek születésére ezért van nagy szükség! Eszményekkel nevelünk. Nem is értem hisztériás, szeszélyes hangját a magyar balliberális tábornak. Úgy zsongtak, mint egy megbolydult méhkas. Értékközösségeink egyik fontos alapja a patriotizmus, a hazaszeretet. Hogy nem képesek legalább ennyit meglátni és értékelni a filmben? Miért baj, ha régmúltunkat, magyarságunkat idézzük meg történelmi filmekben! Nemzet, nemzeti büszkeség, nemzeti karakter, nemzeti identitás fogalmakat miért ne lehessen újra tiszta tartalommal megtölteni? Önazonosságunk meghatározó ereklyéivé tenni! Ha erre nem vagyunk képesek, nagy baj van. Olyanokká torzulhatunk, „mint aki léggömböt les messziről, de fogalma sincs a kosárban utazókról.” A balliberális kritikusok érezhetik tolluk hegyét, mert az elkövetkező időkben egyre több történelmi témájú film fog készülni Magyarországon. Mohácsról, a Pozsonyi csatáról, Hadik-film, a huszárkirály Hadik Andrásról, a Petőfifilm (Nemzeti dalunk is most 175 éves), Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. és Madách Imre születésének 200. évfordulójára. Elkészült a Blokád című film is az 1990-es taxisblokádról. Ez a film fogja képviselni Magyarországot az Oscar versenyben a "nemzetközi film" kategóriában. Az András-korabeli „világsajtóból” egy furfangos, kétértelmű levél és mondat -valóság vagy legenda? Rejtély! Katona Bánk bánjában mégis tragédiát szült: A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. Egy-egy vessző ide, egy-egy vessző oda és a jelentés teljesen megváltozik. Ma úgy mondanánk: fake news, álhír, félrevezetés. Az alkotók mozifilm formában is bemutatják a nagyközönségnek áprilisban. A film láttán ne engedjük befolyásolni magunkat a fanyalgók által. Volt, van és lesz célja, eszmeisége és küldetése ennek az országnak. Visszakanyarodva a filmre, bízom városom iskoláiban, hogy örömmel fogadják az Aranybulla élőszereplős történelmi oktatófilmet. Sz. Á. Az oklevél leglátványosabb eleme a mindkét oldalán mintát viselő arany függőpecsét, az aranybulla.