Visegrád - Visegrádi Hírek, 2004 (20. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
Visegrádi Hírek VISEGRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 2001. január XX. évfolyam 1. szám1 A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁRA EMLÉKEZÜNK Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus (részlet) Elindulok, mint egykor Csoma Sándor, hogy felkutassak mindenegy magyart. Székelyek, ott a bércek szikla mellén, üljetek mellém. Magyarok ott a Tisza partján, magyarok ott a Duna partján, magyarok ott a tát hegyek közt s a bácskai szőlőhegyek közt, üljetek mellém. Magyarok Afrikában, Ázsiában, Párizsban, vagy Amerikában, üljetek mellém! Illyés Gyula: Bartók (részlet) Szikár, szigorú zenész, hű magyar (mint annyi társaid közt - „hirhedett") volt törvény abban, hogy éppen e nép telke mélyéből, ahová leszálltál, hogy épp e mélység még szük bányatorka hangtölcsérén át küllted a sikolyt fát a hideg-rideg óriás terembe, melynek csillárjai a csillagok ? Bánatomat sérti, ki léha vigaszt húz a fülembe; anyánk a halott a búcsúzát ne kuplé-dal zengje; hazák veszlek el — ki meri siratni verkli futamokkal? Van-e remény még emberi fajunkban? ha ez a gond s némán küzd már az ész, te szólalj, szigorú, szilaj, „agresszív” nagy zenész, hogy mégis! okunk van remélni s élni! Kölcsey Ferenc: Emléklapra Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd örökül ha kihúnysz: A haza minden előtt. Arany János: Domokos napra (részlet) Vess számot erőddel s legjavát, a melyet Leghasznnosbnak ítélsz, hazádnak szenteljed. Vagyon sok szüksége, sok fogyatkozása: Bárhol állj, csak tőled előmentét lássa. Serdülj, kedves ifju - habzó kelyhem dagad -A haza igényel munkás, hű fiukat. S ha talán, az érzés tengeréhez jutva, Néked a szelíd lant tisztessége jutna: Hass! buzdíts! egyesíts! hogy osztály ne légyen köztünk, hol magyar szó, honfiérzet - szégyen. Virág a költészet... egy nép irodalma: De ha nem virágzik, nem is terem a fa. Berzsenyi Dániel: Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás (részlet) Két nagy királyunk nyert koszorús nevet A régiségben: mindenik a szelíd Múzsák barátja, s mindeniknek Múzsa szelíd keze tört borostyánt. Egy Nagy Lajos bölcs szárnya alatt házfink Rómát s Athénét látta felállani. Atilla roppant városában Mars, tudomány, hatalom virágzott. S mikor ragyogtak tornyaid, oh Buda! Felségesebben, mint mikor a dicső Király s Apollo tisztelője: Bölcs Hunyadink kezein virágzóit? József Attila: A Dunánál (részlet) Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa - török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e múltnak már adósa szelíd jövővel - mai magyarok! Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet) Szánd meg, Isten, a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt! Összeállította: Borsody István (larami István grafikája a 60-as évekből