Herkules, 1898. január-december (15. évfolyam, 1-24. szám)
1898-01-05 / 1. szám
4 . — A távoldobásnál a dobás ugródeszkáról, lépő állásból, félkézzel történik. Nem érvényes a dobás, ha a dobó a dobás után a deszkáról előre lelép, vagy a földet kezével a deszka előtt megérinti, úgyszintén, ha a dobásnál másik kezét is használja. A versenyzők egyszer a jobb s egyszer a balkézzel dobnak. A két dobás együttes eredménye képezi az összehasonlítás tárgyát. A dobás távolságát a bíráló akként állapítja meg, hogy a leesett golyó nyomának a deszka felé eső szélén át a deszka élével párhuzamos vonalat húz és a deszka élétől a párhuzamos vonalig merőlegesen húzott vonal hossza adja meg a dobás távolságát. A golyó elgurulása nem számít. Javítás nincs. A magas dobás földről tetszés szerinti dobással történik. h) Súlyemelés. A verseny kétféle : a) súlyemelés egy kézzel és b) két kézzel. Az egy kézzel való súlyemelésnél a versenyző a választott súlyt mind a jobb, mind a bal kézzel tartozik a vállra és onnan a fej fölé emelni, megint vissza a vállig és innen nyújtott karral leereszteni. Az ismétlések száma képezi az összehasonlítás tárgyát. A két kézzel való emelésnél először a vállig és egy másik mozdulattal függélyesen a fej fölé emeli, onnan leereszti megint a kar nyújtásáig, s igy folytatja, amíg bírja. A súlylyal vagy a kezekkel a testnek egy részét sem szabad érinteni. i) Függeszkedés: A függeszkedés egy kötélen történik, terpesztett s nyújtott lábbal és nyugodt testtartással. A függeszkedést a versenyzők ugrás nélkül elérhető magasságból vezényszóra kezdik. Aki a tartó gerendát kezével legelőször érinti, az az első. Az elsőnek beérkezettek részére új versenyt rendez a versenybíróság. Lefelé mászni is szabad. ) Birkózás. A birkózás csakis a felügyelő tanárnak előleges beleegyezése mellett képezheti a verseny tárgyát. A felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a versenynél csak egyenlő testalkatú és ügyességű tagok lépjenek ki a küzdőtérre. A birkózás az u. n. magyar módszer szerint történik, de egyes birkózó párok a felügyelő tanár beleegyezésével és a feltételek előzetes meghatározásával másként is birkózhatnak. k) Szereken való gyakorlatok. Minden versenyzőnek két gyakorlatot szabad egy szeren bemutatni. Egy gyakorlatnak tekintetik az, mig lábát a földre le nem teszi. A gyakorlatok csak a középiskolai utasításokban előírtakra szorítkoznak, de azoknak összetétele a versenyzőre bizatik. A versenyzők az egyik gyakorlatot végig, és azután ugyanazon sorrendben a másodikat végzik. Egy és ugyanazon gyakorlatot kétszer bemutatni nem szabad. Potomcsik Ignácz a Tornakör felügyelő tanára. Az Eperjesi- Torna és Vivő-Egyesület 1897. évi működéséről *) Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Ezúttal másodszor van szerencsém az egyesületünk működéséről szóló évi jelentést Önök elé terjeszteni ; első alkalommal főkép egyesületünk szép remények között megindult alakulását felölelő három havi működéséről, ezúttal egy évi szorgalmas munka között elért eredményekről számolok be Önöknek a választmány megbízásából. Mindnyájunk nagy örömére fog szolgálni bizonyára, ha ebbeli jelentésemet azzal kezdhetem, hogy a szép kezdetet nem várt kifejtés követte, a nagyközönség magáévá tette ügyünket s egyletünk oly rohamos fejlődésnek indult, melynek párját a vidéki sportegyletek történetében hiába keressük ! De talán felesleges is erre hivatkozni Önök előtt, akik minden lépésünknél jelen voltak, mindig velünk cselekedtek és velünk éreztek, kik minden lépésünket oly nagy és osztatlan pártolásban részesítették. Legjellemzőbb egyleti életünkre talán az, ha kimondom, amit úgyis mindnyájan tudunk, hogy ez eredményeket csakis Önök által volt lehetséges és csak úgy, a mint Önök tették, hogy minden tag kivette a maga részét a munkából; diadalra juttatták egyletünk jelszavai közül a legmagasztosabbat, azt, mely úgy hangzik: „Egyetértés!“ s melynek hijján meddő marad minden munka, legyen az teljesítve bár a legszorgalmasabb s leglelkiismeretesebb választmány által is. Egyesületünk, mely 1896. novemberében 40 taggal alakult meg, két hónapi fennállása után 80, ma rövid egy éves fennállása után pedig 4 alapító 110 rendes és 7 pártoló, összesen 121 tagot számlál és még a legutóbbi időben sem múlt el választmányi ülés, melyen 59 tagot nem vettünk volna fel az egylet kötelékébe. S ha tekintetbe veszsük, hogy e 130 tag közül 35 rendesen működő tornász, 37 a kerékpár sportot, 30 a vivósportot űzi rendszeresen, ami tehát körülbelül 102 rendes működő tagot tesz, úgy bátran mondhatjuk, hogy egyletünk az ország elsőrangú sportegyletei sorába emelkedett. Működésünket az áprilisban tartandó disztornára való előkészületekkel kezdtük meg, mely disztorna április 11-én a Magyarországi Torna-Egyletek Szövetségének — melynek közelébe időközben beléptünk volt — valamint a Nemzeti Torna-Egylet és a Budapesti (budai) Torna-Egylet buzgó támogatása mellett meg is tartatott és fényesen sikerült, mi főleg ezen testvéregyesületek érdeme is. Ez első ünnepélyünk, hogy úgy mondjam alapítási ünnnepünk volt s noha az említett egyletek támogatását választmányunk az egyes elnöségekhez intézett átiratokban köszönte volt meg, nem hagyhatom említés nélkül e helyen különösen a szövetségi elnökségének jóakaró és helyes intenczióját, mely — felfogván ezen ünnepély jelentőségét és kiindulva azon szempontból, hogy különös gondját kell, hogy képezze a fiatal egyletek erkölcsi támogatása — mindent elkövetett arra nézve, hogy legalább a fővárosi tornászegyleteket megnyerje az eperjesi kirándulásnak. S íme a jó mag jó talajra is esett!! !) Drezdner Ármin titkár jelentése után Szerk.