Herkules, 1898. január-december (15. évfolyam, 1-24. szám)

1898-01-05 / 1. szám

4 . — A távoldobásnál a dobás ugródeszkáról, lépő állás­ból, félkézzel történik. Nem érvényes a dobás, ha a dobó a dobás után a deszkáról előre lelép, vagy a földet kezével a deszka előtt megérinti, úgyszintén, ha a dobásnál másik kezét is használja. A versenyzők egyszer a jobb s egyszer a balkéz­zel dobnak. A két dobás együttes eredménye képezi az összehasonlítás tárgyát. A dobás távolságát a bíráló akként állapítja meg, hogy a leesett golyó nyomának a deszka felé eső szé­lén át a deszka élével párhuzamos vonalat húz és a deszka élétől a párhuzamos vonalig merőlegesen húzott vonal hossza adja meg a dobás távolságát. A golyó el­­gurulása nem számít. Javítás nincs. A magas dobás földről tetszés szerinti dobással történik. h) Súlyemelés. A verseny kétféle : a) súlyemelés egy kézzel és b) két kézzel. Az egy kézzel való súlyemelésnél a versenyző a választott súlyt mind a jobb, mind a bal kézzel tarto­zik a vállra és onnan a fej fölé emelni, megint vissza a vállig és innen nyújtott karral leereszteni. Az ismét­lések száma képezi az összehasonlítás tárgyát. A két kézzel való emelésnél először a vállig és egy másik moz­dulattal függélyesen a fej fölé emeli, onnan leereszti megint a kar nyújtásáig, s igy folytatja, a­míg bírja. A súlylyal vagy a kezekkel a testnek egy részét sem szabad érinteni. i) Függeszkedés: A függeszkedés egy kötélen történik, terpesztett s nyújtott lábbal és nyugodt testtartással. A függeszkedést a versenyzők ugrás nélkül elérhető magasságból vezényszóra kezdik. A­ki a tartó gerendát kezével legelőször érinti, az az első. Az elsőnek beérkezettek részére új versenyt rendez a versenybíróság. Lefelé mászni is szabad.­ ­) Birkózás. A birkózás csakis a felügyelő tanárnak előleges beleegyezése mellett képezheti a verseny tárgyát. A felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a ver­senynél csak egyenlő testalkatú és ügyességű­ tagok lépjenek ki a küzdőtérre. A birkózás az u. n. magyar módszer szerint történik, de egyes birkózó párok a fel­ügyelő tanár beleegyezésével és a feltételek előzetes meghatározásával másként is birkózhatnak. k) Szereken való gyakorlatok. Minden versenyzőnek két gyakorlatot szabad egy szeren bemutatni. Egy gyakorlatnak tekintetik az, mig lábát a földre le nem teszi. A gyakorlatok csak a középiskolai utasításokban előírtakra szorítkoznak, de azoknak összetétele a ver­senyzőre bizatik. A versenyzők az egyik gyakorlatot vé­gig, és azután ugyanazon sorrendben a másodikat vég­zik. Egy és ugyanazon gyakorlatot kétszer bemutatni nem szabad. Potomcsik Ignácz a Tornakör felügyelő tanára. Az Eperjesi- Torna és Vivő-Egyesület 1897. évi működéséről *) Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Ezúttal másodszor van szerencsém az egyesületünk működéséről szóló évi jelentést Önök elé terjeszteni ; első alkalommal főkép egyesületünk szép remények kö­zött megindult alakulását felölelő három havi működé­séről, ezúttal egy évi szorgalmas munka között elért eredményekről számolok be Önöknek a választmány megbízásából. Mindnyájunk nagy örömére fog szolgálni bizonyára, ha ebbeli jelentésemet azzal kezdhetem, hogy a szép kezdetet nem várt kifejtés követte, a nagyközön­ség magáévá tette ügyünket s egyletünk oly rohamos fejlődésnek indult, melynek párját a vidéki sportegyle­tek történetében hiába keressük ! De talán felesleges is erre hivatkozni Önök előtt, a­kik minden lépésünknél jelen voltak, mindig velünk cselekedtek és velünk érez­tek, kik minden lépésünket oly nagy és osztatlan pár­tolásban részesítették. Legjellemzőbb egyleti életünkre talán az, ha kimondom, amit úgyis mindnyájan tudunk, hogy ez eredményeket csakis Önök által volt lehetsé­ges és csak úgy, a mint Önök tették, hogy minden tag kivette a maga részét a munkából; diadalra juttat­ták egyletünk jelszavai közül a legmagasztosabbat, azt, mely úgy hangzik: „Egyetértés!“ s melynek hijján meddő marad minden munka, legyen az teljesítve bár a legszorgalmasabb s leglelkiismeretesebb választmány által is. Egyesületünk, mely 1896. novemberében 40 tag­gal alakult meg, két hónapi fennállása után 80, ma rövid egy éves fennállása után pedig 4 alapító 110 rendes és­ 7 pártoló­, összesen 121 tagot számlál és még a legutóbbi időben sem múlt el választmányi ülés, melyen 5­9 tagot nem vettünk volna fel az egylet kötelékébe. S ha tekintetbe veszsük, hogy e 130 tag közül 35 rendesen működő tornász, 37 a kerékpár sportot, 30 a vivó­spor­­tot űzi rendszeresen, a­mi tehát körülbelül 102 rendes működő tagot tesz, úgy bátran mondhatjuk, hogy egyletünk az ország elsőrangú sportegyletei sorába emelkedett. Működésünket az áprilisban tartandó disztornára való előkészületekkel kezdtük meg, mely disztorna áp­rilis 11-én a Magyarországi Torna-Egyletek Szövetsé­gének — melynek közelébe időközben beléptünk volt — valamint a Nemzeti Torna-Egylet és a Budapesti (budai) Torna-Egylet buzgó támogatása mellett meg is tartatott és fényesen sikerült, mi főleg ezen testvéregyesületek érdeme is. Ez első ünnepélyünk, hogy úgy mondjam alapí­tási ünnnepünk volt s noha az említett egyletek támo­gatását választmányunk az egyes elnöségekhez intézett átiratokban köszönte volt meg, nem hagyhatom említés nélkül e helyen különösen a szövetségi elnökségének jó­akaró és helyes intenczióját, mely — felfogván ezen ünnepély jelentőségét és kiindulva azon szempontból, hogy különös gondját kell, hogy képezze a fiatal egy­letek erkölcsi támogatása — mindent elkövetett arra nézve, hogy legalább a fővárosi tornászegyleteket meg­nyerje az eperjesi kirándulásnak. S íme a jó mag jó talajra is esett!! !) Drezdner Ármin titkár jelentése után Szerk.

Next