A Hét, 1890. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1890-06-08 / 23. szám
Irodalomtörténeti Társaság. A természettudományi és a történelmi társulatok mintájára új társulat alakult, melynek czélja a magyar irodalom történetének beható művelése. Az értekezletet, melyen az alakulás megtörtént, Beöthy Zsolt hívta egybe az akadémia képes termébe. A meghívottak közül mintegy ötvenen jelentek meg az értekezleten, akik közül a nagy többség oda nyilatkozott, hogy e társulat létrejöttét czélszerűnek tekinti. Egyszersmind tíz tagú javaslattevő bizottságot alakítottak, mely arra van hivatva, hogy őszig elkészítse az alapszabályokat. Akkor azután új értekezlet fog összehivatni, mely a teendő javaslatok alapján a társaság megalakítására nézve véglegesen intézkedik. Az értekezleten kiválóbb íróink közül: Kerékgyártó Árpád, Szász Károly, Beöthy Zsolt, Szarvas Gábor, Rákosi Jenő, Szél Farkas, Vadnai Károly, Szily Kálmán, Váradi Antal, Heinrich Gusztáv, Riedl Frigyes, Baráth Ferencz, Volf György, Ballagi Aladár, Bayer József stb. vettek részt. Dr. Oláh Gyula havi folyóirata a «Közegészségügyi Szemle» melynek most második füzetét kaptuk, mindenben megfelel föladatának. Sokoldalú, szakszerű és főleg jól írott czikkeket foglal magában. E füzet legjavát maga a szerkesztő írta, ki a magyar közegészségügyet írásban is oly kitűnően szolgálja mint tettet. Az orvosok szempontjából szükséges és értékes folyóirat előfizetési ára egy évnegyedre: 2 frt. Tolsztoj Kreutzer-sondrá-yinak cseh fordítását a prágai államügyészség confiscáltatta. Prágában, úgy látszik, a legnagyobbik orosz írót pornográf számba veszik. Tolsztoj különben, aki nagy beteg, semmit se tud a megtiszteltetésről, mely könyvét a cseh földön érte. Alexandri Vazul, a románok legnagyobb költője, az elmúlt héten Párisban — hol Románia követe volt — hosszú szenvedés után elhúnyt. Alexandri Vazul elsősorban hazafias költő volt, ki ugyancsak foglalkozott a politikával is, különösen politikai ideáljával, Nagy-Romániával. Jassyban, 1821-ben született, tanulmányait Párisban végezte be. Irt mindent: lírai verset, balladát, drámát, novellát. 1844-ben Cogolniceanu és Ghyka társaságában franczia nyelvű revuet alapított, de a fejedelem parancsára kénytelen volt azt csakhamar beszüntetni. Később forradalmat csinált, menekült, külföldön izgatott hazája érdekében, majd ismét visszatért Romániába, a külügyministernek. De csak egy hónapig volt államférfia, ismét visszatért íróasztalához, melyet a román nemzet valóságos titkossal vett körül. Alexandri Vazul franczia nyelven is irt, míg az ő román balladáiból csaknem minden nyelvre fordítottak néhányat. Németre királynéja, Carmen Sylva fordította. Az Arany-szobor márványból. Lapunk egy barátjától — Stroblnak készülőfélben levő Arany-szobrára vonatkozólag — a következő megszivlelésre érdemes sorokat vettük : «Nem jobb volna-e, ha az új monumentum főalakját nem bronzból, hanem másodosztályú márványból készítenék?! Okok : eddig a főváros minden szobra bronzból való, a márvány Arany változatosságot hozna be igyen a bronzok kissé unalmas seregébe. A másodosztályú márvány czélszerűség és tartósság szempontjából is megfelel, Bécsben és Berlinben kiáltotta már az idők viszontagságait, a legnagyobb fagyot is, anélkül, hogy kár esett volna benne. Művészi szempontból meg sem kell okolni, mert nyilvánvaló, hogy a márvány végre is csak szebb, mint az érez.» Eddig sokat utazott, a képzőművészetekben tudós barátunk, kinek megjegyzéseit helyeseknek tartjuk mi is és nem kételkedünk abban, hogy az illető szoborbizottságban lesz aki indítványozni fogja a márvány Aranyt. A 20 számban közölt talány megfejtése: Helyesen megfejtették : Kaufmann Margit, Soós Karolina, Seefehlner Margit, Jenei Kornél, L. Katinka, Csonka Árpád, Jármai Viktor, Székely Béla, Ransburg Nándor, Hirsch Vilnosné. Sakk. Sötét (6). A 16. számú feladvány megfejtése : Helyesen fejtették meg: Scholze Rita, Steinfeld Mariska, Tenkey Vilma, Weisz Hermin, Bartay Árpád, Berliner Kálmán, Borgay József, Bugár Pál, Csellei Manó, Dákos István, Deutsch Samu, Deutsch Jakab, Gerentsér Kálmán, Lantos Miklós, Rosenberg Samu, Schlesinger Ottó, Schreiner Bertalan, Schwarz Mór, Udvardi Sándor, Zeisel János, E. M., J. S., M. Gy., A pesti sakkkör és a budapesti sakkozó társaság. 20. sz. feladvány. Spóner Andortól Nagy-Lomniczon. Világos indul s a második lépésre matot mond. Heti posta. Budapest. S. János. A nagy novellisták ismertető jeleiből (legalább a műbírálók annak veszik) megvan önben a nagy termékenység , bámulatosan sokat producál. Alig törtettünk keresztül az egyik csomag útvesztőin, már jön a másik. Egyéb dicséretet azonban nem is mondhatunk kísérleteiről. De mégis. Kézírása kitűnően olvasható és például szolgálhatna sokaknak, akik olvashatatlan hieroglipheikkel rabolják időnket és rontják a szemeinket. — Ziska grófnő. Egy keringő. Kellemesen megirt apróság. Közölni fogjuk. — Kolozsvár. Himfy-versek. Elég jó utánzatok, de mikor az eredetiek sem valami kapósak már manapság! — Idegen nő. Zavaros, nem közölhetjük. — Mariska. «Tudod-e mi a tündérek országa ?» Eléggé hangulatos, vajha eléggé zengzetes is volna ! De ezen segíteni lehet. Legközelebb kiadjuk. — H.-M.-Vásárhely. Hol a mama ? Nélkülözzük benne a satkrát, melyhez pedig egy korábbi kis dolgozata után ítélve, kitűnően ért. A czikk hosszú bevezetése semmi összefüggésben nincs tulajdonképi tárgyával és a tárgy maga nem olyan, hogy így előadva bennünket közelebbről érdekelhetne. Alkalmilag mást kérünk. — Nem közölhetők. B. J. A szív balzsama. — M. L. Örök rejtély. — 5?. O. He szerelmem (Beranger). — E. Gy. Deli Ángyel. — K.L. A vén koldus. — E. Z. Rideg. — Lajcsikának. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Kiss József. Főmunkatárs : Justh Zsigmond.