A Hét, 1890. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1890-06-15 / 24. szám

388 Irodalom, Berzeviczy Albertnek egy kis aesthetikai értekezésével nyitjuk meg mai számunkat. A közönség bizonyára örömmel fogadja derék államtitkárunk e régebben, még a hetvenes évek elején megírt czikkét, mely nagy készültségről, előkelő ízlésről és nem mindennapi írói hivatottságról tanúskodik. Jókai Mór, ki csak az imént ajándékozta meg a magyar irodalmat két kitűnő művel, ismét befejezett egy regényt. Czime: «Bolond világ.» Két kötetre terjed s a «Nemzet» fogja közölni a jövő félévi folyamban. Az akadémiában hétfőn a második osztály tartott felolvasó ülést, amelynek meg volt a maga különleges érdekessége. Ez az érdekesség ugyanis abban állott, hogy az egyik akadémikus német nyelven megjelenendő munkáját volt szíves ismertetni, hogy nekünk magyaroknak is jusson belőle. Az illető Mallekovits Sándor úr volt, aki «A német birodalom és az osztrák-magyar monarchia vámpolitikájá»-ról írt munkájának vázlatát mutatta be. A gyér számú hallgatóság köszönettel fogadta a hazai tudományosságnak juttatott morzsákat. Matlekovits úr előtt Szilágyi Sándor olvasott fel történeti tárgyú értekezést Skytte Benedek svéd kormánytanácsos (erdélyi utazásának alapján irt) «jelentéseiről» (1651 —1652). A történeti értekezés magyar nyelven fog megjelenni nyomtatásban is. Várnai Sándor : «A francaid rémuralom története.». (Budapest, Franklin-Társulat 1890. Ára 1 frt 60 kr.) Az újabb franczia történészeinek a forradalomról való felfogását kívánja e munka a magyar közönséggel megismertetni. Ez a felfogás nem látja már a forradalomban a szabadság érzetének elementáris kitörését, melynek minden epizódját föltétlenül glorifikálni kell. Az újabb kutatás oly adatok birtokába jutott, mely nagyon is más világítást vet egyes eseményekre és nem egy hősieskedő hazafiban csak kicsinyes egoisztikus indokokat talál. Egy tisztultabb, objectivebb képe a forradalomnak alakult a franczia irodalomban, melyet Várnai Sándor szerencsésen fogott fel. Átlátszó konceptio, eleven színes nyelv és az anyag könnyű kezelése jellemzik ezt a munkát, mely útját fogja találni a művelt nagy közönséghez, amelynek tulajdonképen szánva van. Szvorényi József: Gyakorlati tanácsok a házi és nyilvános nevelés körében. (Budapest, Franklin-Társulat, 1890. Ára fűzve 2 frt, díszkötésben 3 frt.) Az érdemes pedagógus a nevelésről szóló beszédeinek gyűjteményét nyújtja e könyvben. Bár mindegyik beszéd önmagában befejezett egész, mégis összességükben egészséges művé tömörülnek össze, mely ma az okszerű nevelésnek egészséges képét adja megszívelhető tanácsok kíséretében. A munkának kiválóan gyakorlati iránya biztosítja számára a kedvező fogadtatást és Szvorényi a nevelés ügyének nagyobb szolgálatot tett vele, mintha theóriával állt volna elő. Lamartine születésének száz éves fordulóját nagy fénynyel készülnek megünnepelni Mâcon-ban, Graziella költőjének szülővárosában. Az ünnepélyt, melyen egész Francziaország részt vesz, azon a vasárnapon fogják megtartani, mely október 19-éhez legközelebb esik. Gerő Ödön, a Pesti Hírlap kedvelt «Viharos» a «Az én fővárosom» czím alatt egy kötetbe foglalta az ő, részben a P. H.-ban megjelent fővárosi tárczáit, mely ez évi október hó elején fog Révai Testvérek kiadásában megjelenni. Gerő Ödön kiváló tehetségű fiatal író, akinek jó szeme, s eleven észjárása van és a kinek pitteresk budapesti képei épen legsikerültebb munkái közé tartoznak. A kötetre egy írtjával szerzőnél (nádor u. 18. sz.) augustus hó 15-ig lehet előfizetni. A városligeti színkör, melynek korábbi s gyakran érdekes előadásait csak igen kis közönség látogatta, most a Fenegyerekek (A gigerlik) czímű, németből fordított bohózattal csinál telt házakat. Az újdonság nem a legszetlenebb a hasonló sütetű bécsi termékek közül. Elég mulatságosan is adják s Erdélyi Marietta és Serfőző Etel asszonyok, meg Szirmai és Újvári minden este zajos tapsokat aratnak ügyes mókáikkal. A budai színkörben pedig a Betörők czímű «fővárosi népszínmű» (Rónaszéky S. színész darabja) aratott sikert. Főszerepeit Kopácsy Juliska kisasszony, Kiss és Kovács játszották, élénken, mulatságosan. Sarah Bernhardt, aki Jeanne d’arc egyik előadásán úgy megütötte a térdét, hogy belebetegedett, valószínűleg elvész a színpadra nézve. Állapota oly súlyosra vált, hogy okvetlen operácziónak kell magát alávetnie s a legjobb eredmény esetén is évekig nem léphet színpadra. Domonyi Brüll Miksa. Az Andrássy-út egyik fényes palotájából ma kisérik ki a kerepesi úti sírkertbe a fővárosi city egyik széles körökben ismert és méltán nagyrabecsült tagjának, Domonyi Brüll Miksának hűlt tetemeit. A megboldogult nemcsak üzleti szer----'——------------------.---------- Eleme és nagy üzleti sikerei, de főkép nobilis jelleme, szeretetreméltó modora és a közügyek terén kifejtett buzgalma által tűnt ki. Tömérdek bizalmi állást foglalt el. A közgazdaság terén kifejtett érdemeiért magyar nemességet nyert. Később vaskoronarendet kapott. Köztisztelet kiséri végső útján és őszinte részvét fordul azok felé, akiket hátrahagyott. Rejtélyes felirat. Heti posta. Budapest K. R. Az alcsuthi park koronás czímerű kapuja mindenki számára nyitva áll. Hogy csak olyan kevesen járnak oda, annak a közlekedés nehézsége az oka. Amit ön e park csodaszépségeiről hallott, az nem túlzás. Látszólag vad ott minden, de nincs az a fűszál, melynek ne a kertész művészete szabta volna meg a növését. Hatalmas, monstruosus fák terjesztik a hűvös árnyékot. Más ottan a fű is és más ottan a madár dala is. A park közepén nyugalmas tó, a tó közepén bozótos sziget. Lugas minden zugban és mindegyik más más élvezettel kínál. Bársony füves halom tetejéről élvezheti a kilátást a környékre. Sűrű fenyves között rejtőző filagóriából az átható gyantás illatot, melytől a beteg melle meggyógyul. Óriási hársfák között élvezheti az absolut csöndet, a szigeten az absolut árnyékot és a tó vizéből felszökő vízsugár melodikus csobogását. Eljárhat ebben a csodakertben óra hosszat is anélkül, hogy bejárta volna egészen. De ne mulaszszon el a főkertésztől kalauzt kérni, különben eltéved a labirintban. — Budapest, L. Jenő. Hogy egy kis tréfa mennyire fel tudja villanyozni a kedélyeket, még olyan komoly időkben is, mikor Bauer hadügyminiszer katastrophát emleget, bizonyítja a mi «Tót asszonyunk». Egész áradat imitáció érkezett be hozzánk a közönség köréből (még versben is). Valamennyi ismertebb íróink komoly és parodistkus utánzásával foglalkozik és akad ezek között egy-két sikerük is; de valamennyien abban feledzenek, hogy nem az adott thémát dolgozzák fel, így az ön kísérletei is. Fájlaljuk, hogy jobb ügyhöz méltó gondot és fáradtságot pazarolt e kis tréfára, melynek egyéb czélja nem volt, minthogy olvasóinknak egy derült órát szerezzünk vele. Kéziratait visszaveheti. — Karancsság. Örülünk, hogy egy kelletlen délután unalmának elűzésére mi adhattuk meg önnek az impulzust. Nem hálátlan munkát végzett. Kedves kis apróság. A fentebbiek után azonban azt hisszük egy véleményen lesz velünk, hogy közlése nem volna most alkalomszerű. — Budapest. Véghelyi Imre. Csak a tárgy ellen van kifogásunk; a feldolgozás nagy gyakorlatra és eleven érzékre vall. Küldjön egyebeket. — Marosvásárhely. Utolsó üzenetünk nem annak a Mariskának szólt, a ki «Gale Otto» úrral behatóan foglalkozott, hanem egy II. Mariskának, a ki nem csupán prózában vétkezik, de versben is. A költemény meg fog jelenni még pedig teljes névaláírással és akkor meggyőződhetnek, hogy az Önök Mariskája teljesen ártatlan benne. Üdvözlet ! — Seregélyes. Köszönjük a becses küldemény. Legközelebb kiadjuk. — Pozsony. K. L. Nem. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Kiss József. Főmunkatárs: Justh Zsigmond.