A Hét, 1890. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-10 / 32. szám

,,....... -Nem e kis megemlékezés határai közé tartozik Kölcsey lelkének mélyebb bonczolása. Csak rá akartunk mutatni az író, a tudós, a magyar költő lelki harczainak igazi forrására. E lelki harczok, az igazság ez őszinte keresése, e szent rajongás minden iránt, a­mi szép, igaz és jó, örökre tisztelőivé teszi mindazokat, a kik a tudo­mány, az eszmei világ magasabb régióiban mozognak; de tiszteletet és szeretetet gerjeszt bennünk is lángoló sze­­retete hazája és nemzete iránt, melynek boldogságáért dobogott a szive, felvirágzásán töprengett mély elméje s melynek vesztét oly sötéten rajzolta le magának képzelete. B­odnár Zsigmond: Színházi krónika. A színészeti kiállításban, mely e hó 15-én Mária Valéria főherczegnő védnöksége alatt nyílik meg, már most is sok a látni­való, pedig a teljes elrendezéssel még napokig nem készülhetnek el. Máris látható: két színpadi berendezés, melyek egyikéhez, a drá­maihoz Esterházy Miklós gróf festeti a díszletet; a másik színpad népszínműi tájékot mutat. E két színpadon kasírozott bábok törté­neti és népszínműi alakokat fognak representálni. A kondorok falait régi szinlapok borítják. Beljebb kerülve, egy terembe jutunk, mely tele van a Blaha Lujza asszony koszorúival és szalagjaival, arczké­­peivel stb. Odább a Feleki-pár dísz-oklevelei, dísz-versei és egyéb dísz-tárgyai láthatók, melyek közt Felekiné asszonynak két mellszobra is van. A Hollósy Kornélia műemlékei között van egy igen érde­kes. Ez egy emlékkönyv, melyet 1857-ben 49 magyar író nyújtott át a művésznőnek, köztük : Arany, Jókai, Eötvös, Greguss, Lévai, Gyulai, Beöthy László, Tóth Kálmán, Gaál József sat. Az emlék­könyv 49 kartonlapból áll, melynek mindegyikére egy-egy jegyezte fel emléksorait. A Prielle­ Cornélia asszony terme csak a napokban készült el; ő maga rendezte be. A saját műtárgyainak csak a fél termet vette igénybe ; a terem másik fele Szerdahelyi emlékének van szentelve. Itt látni a nagy bonvivant-szinész két márvány mellszobrát, melyek közül az egyiket Aradi, a másikat Szász szobrász mintázta. E terem egyik érdekessége Prielle Cornéliának leánykori aquarelle arczképe, melyről a művésznő elbeszéli, hogy Petőfinek is tetszett a kép s azt jegyezte meg rá: «Szép leány ez a Kornél; kár, hogy olyan kevés a haja­. Az arczképek között ott van Szerdahelyi fiatal­kori portrait­ja is, mely pitykés spenczerben s pörge kalapban ábrá­zolja a nagy salonszínészt. Általában az arczképgyűjteményekben van a kiállítás legfőbb érdekessége. Csiky Gergely új darabot fejezett be s az újdonságot a nem­zeti színház igazgatója már el is fogadta előadásra. E szerint a téli évadban Csikynek két darabja kerül színre. A budai színkörben e héten bemutató volt. Florinda kis­asszony czímű operette került színre, melynek szövegét Kövesi Gyula, zenéjét Barna Izsó írta. A szöveg, melynek hősnője apja öröksé­­giért búj férfi­ ruhába (minthogy travestia nélkül nincsen operette) elég ügyes és mozgalmas; a zene a jobb karmester-muzsikák közül való. Főszerepeit Kopácsi és Ledofszky kisasszonyok, Kovács, Né­meth és Tollagi játszották. A népszínház első «újdonság»-a ez évadban egy régi német operette lesz, melynek tánczhoz való zenéje már régi jó ismerőse a bálozóknak. Czime : Egy éj Velencéében. A bemutatót még ebben a hónapban tartják meg. Az operaházban, mint egy hivatalos communique jelenti, súrolnak és tisztogatnak, egyébként pedig «nagyobb újítást az opera­házban az idén nem tettek». Már hogy tettek volna ! Elég szép az igazgatóságtól, hogy ezt az újítást immár behozta, jövőre is kell hagyni valamit. Új színdarabok. Jókai befejezte új darabját, melynek czíme: Az aradi hősnők. E történeti vígjáték a XVIII. század első felében, Aradon játszik és három felvonásból áll. Ez lesz a nemzeti színház első eredeti újdonsága az őszi saisonban. A hivatalos színházi Pro­gramm szerint igen sok korhű jelmezt készíttetnek hozzá. — Váradi Antal is elkészült alkalmi darabjával, melyet a magyar színészet száz éves jubilaeumára irt az Üttözők-x6­. Egy este fog színre kerülni Igazhdzi-val s Jókainak Földönjáró csillagok czímű prologjával. Új magyar színház a fővárosban. Ötvös Adolf és Fekete József egy consortium nevében kérvényt nyújtottak be a főváros­hoz egy új magyar színház engedélyezése és subventionálása iránt. A színház, mely kizárólag a víg gen­et művelné, a Lipótvárosban épülne. Dán színdarab párisi színházban. Az «Odéon»-ban e téren elő fogják adni Molbech Keresztély dán költő (élt 1818 —1888) Ambrosius czímű négy felvonásos vígjátékát, azt a színdarabot, mely eddigelé Dániában a legnagyobb sikert aratta. E színdarab 1878-ban került először szilire Koppenhágában. Szerzőjének, a­ki akkor már hatvan éves volt, ez volt első drámai munkája; addig csak mint lyrikus volt ismeretes. Ambrosius hőse egy Gringoire-féle alak, a XVIII. század első felének egyik dán költője, a­ki egész életében küzdött a nyomorúsággal, eszülötten élt és halt meg. A darabban eléneklik egy pár dalát, melyekhez a legjobb dán zenészek írtak muzsikát. Betűtalány. Heti posta. Budapest. János vitéz■ Ne higyje. Az akadémiát már akkor is csipkedték, mikor, úgyszólván, még csecsemő korát élte és pólyát és fáslit viselt, így egy 1844-ben megjelent német munkában, mely a nyilvánosság akkori szereplőivel foglalkozik, egy képviselőről, a­ki egyszersmind akadémikus, a következő megjegyzést olvassuk: «Zsol­dos Ignácz. Ezen férfiú könyvet irt a szolgabirói hivatalról. Az aka­démia e könyvet megkoszorúzta, nyilván azért, mert az egész or­szágban egyetlen egy szolgabiró sem akad, a­ki használhatná.» Ebből is láthatja, hogy lassan fordul a világ. — Rátót. P. A symetricus emberről szóló dolgot elolvastuk. Csinos, de kissé pongyola. Kiad­­hatnók, de Öntől jobbat várunk. Azt a jobbat a legrosszabb esetben kedves papájával írathatná meg. Probatum est. — Nagyvárad. J. K. A képtalányokat, ha gyöngén vannak is megrajzolva, szívesen látjuk. Fődolog, hogy nagyon komplicáltak ne legyenek. Minek törjük olyan nagyon olvasóink fejét ? — Szatmár. Bródy Ernő. Levelünk ment. Köszönjük a megemlékezést. — Szliács. K. Lajosné. Neki­nk is tet­szik, daczára annak, hogy sem hangban, sem tartalomban nem talá­lunk benne semmi újat. Ha a szerzőt ismernők, közölnék vele észre­vételeinket s némi átdolgozással ki is lehetne adni, így, a­mint van, nem. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Kiss József. Főmunkatárs : Justh Zsigmond. Hamisított fekete selyem, a vásárlandó kelmé­ből piczi darabkát tessék elégetni s rögtön látszik majd, ha hamis-e az áru. A valódi, tisztán festett selyem rögtön összegöndörödik, gyorsan elalszik s utána világosbarna szinű és kevés hamu marad. A hamisított selyem, (mely tükröt kap s könnyen törik) lassan tovább ég, főleg a «keresztszálak» égnek tovább (ha festékkel súlyosítottak) sötétbarna hamut hagy hátra, mely ellenkezőleg nem göndörödik hanem görbül. A valódi selyem hamuja, ha szét­­nyonguk, elporlódik, a hamisé nem. HENNEBERG G. (cs. és k. udv. szállító) zürichi selyemgyárának raktára szivesen küldi bárkinek valódi selymeinek mintáit s szállít egész darabokat és egyes ruhákra valót bér- és vámmentve bárhova.

Next