A Hét, 1890. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)
1890-11-23 / 47. szám
337 Képtalány, 33. sz. feladvány. König Antaltól Prágában. Sötét (2). Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. Névtalány. — Schweiger Tivadartól. — A fentebbi irók után ugyanazoknak egy-egy színdarabja teendő; a helyesen eltalált színdarabok kezdőbetűi felülről lefelé olvasva a Nemzeti színház egy kitűnő művésznőjének nevét adják. Heti posta. Budapest. G. F. Richard. «A Hét» czímlapjára nem mindig a nagy, de lehetőleg érdekes emberek arczképeit válogatjuk a művészet, irodalom, tudomány, politika és társas élet köréből, sőt a szépségnek is helyet szorítunk, mert az, ha nem is érdem, de szerencse, az égiek adománya és illő, hogy respectáljuk. A holtak cultusát azonban mi kevésbbé gyakoroljuk. A holtak iránt, akik közömbösek a dicséret és gáncs iránt, úgy is többnyire igazságosak vagyunk. Az élőket föl- és elismerni talán nagyobb virtus! Arra a kérdésére, hogy a beküldött arczképekkel mi történik, hogy esetleg papírkosárba vándorolnak-e azok is, mint a kéziratok , csak azt felelhetjük, hogy ne igen fáradjon: azokat az arczképeket, melyekre szükségünk van, megszerezzük mi mások hozzájárulása nélkül is. A legtöbb esetben az, kinek arczképe borítékunkat diszíti, csak a kirakatokból és hírlapokból tudja meg, hogy «A Hét»-ben megjelent. Utolsó kérdésére, hogy németből fordított novellákat hajlandók vagyunk-e közölni, csak föltételesen válaszolhatunk. Az eredetije és a fordítása egyaránt válogatja. Az elbeszélés művészetéhez nagyon kevés német ért A jobbak is idegen minták után indultak. Minek másoljuk a másolatot? Franczia, angol és orosz novellák fordításait, ha mérsékelt terjedelműek, szívesen fogadjuk. «Hazugságok», «Vén verklis». Az elsőre vonatkozólag megjegyezzük, hogy azok mind okos dolgok, amiket Ön elmond, még forma tekintetében sem lehetne alapos kifogást tenni, de hát nem költemény. Hiányzik belőle a defineálhatlan valami, a poezis ! A másodikban már tónus is van. Némi simítással — jönni fog. «Hol a pénz ?» Sűrű zajban érkeztek hozzánk e hét folyamában a reclamatiók. Valamennyi azon kezdi, hogy dicséri lapunkat és azon végzi, hogy hát «Hol a pénz ?». Ez a kérdés nem igen ejthetett zavarba bennünket, mert a magába mélyedés csöndes óráiban magunk is elégszer töprenkedünk e problémán, anélkül, hogy megtalálhatnánk rá a kielégítő feleletet. A czélzást azonban csak akkor értettük meg, mikor borítékunkon, hol a tartalmat főbb vonásaiban jelezni szoktuk, a novellák és lírai versek czímei után megláttuk a Tolstoj legújabb könyve ismertetésének szánt czikk czímét: «A pénz.» A czikk maga a múlt számból kiszorult és a borítékon, mely jóvalelébb kerül sajtó alá, már nem változtathattunk. Jelen számunkban közöljük az ismertetést és ezzel a hozzánk intézett felszólamlásokra megadjuk a feleletet, melyet bocsánatkérésünkkel együtt tudomásul venni kérünk. Reméljük, hogy az olvasóközönség a küszöbön álló általános praenumerationális időszak alkalmával, mely «A Hét» fennállásának évfordulóját képezi, ugyanily kielégítő választ ad majd a mi kérdésünkre is, hogy «hol a pénz?» — A hozzánk érkezett levelek lapidáris rövidsége eszünkbe juttatja a megboldogult Rózsaági Antal esetét. Rózsaági ugyanis harmadéve «Hol vannak a milliók ?» czímű regényt irt és előfizetés útján maga is adta ki. Néhány hónappal halála előtt egyik Marienbadban időző ifjúkori barátjához egy kis kölcsönért fordult. A mindenkor segíteni kész jóbarát rögtön sürgönyzött neki és új regényére czélozva negédesen kérdezte: «Hol vannak a milliók ?» És a beteg író az idézetet folytatva visszatelegrafált: «Kiadta Rózsaági Antal.» Dalok. «Ne tiltsd a virágnak kikeletkor nyílni, Ne a lány szivének idején szeretni.» Úgy rémlik nekünk, hogy valami Petőfi Sándor nevezetű úr ezeket már elmondta Ön előtt, csakhogy nem egészen így. Budapest. S. K. «Phaeton.» Reszkessen Phaeton sorsától. Az a csapás, amelyen indulni látszik, nem oda vezet, ahova Ön jutni szeretne. Ne allegorizáljon. Ne akarjon mindig nagyot mondani. Ha ismét valami terem, küldje be, ezt nem közölhetjük. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Kiss József. Főmunkatárs : Justh Zsigmond. Sakk. A 36. számú feladvány megfejtése : Világos Sötét 1. VI17—113 KM5—e4 1.............. Bd 1—fi 2. Ha4—ej m. 2. VI13—d3 m. 1............ Bdi —d2 1.............. Fg2—e4 2. He2—c3 m. 2. Vh3Xb3 m. 1 ............ Fhi—g2 2 Vh3Xg2rr> stb.