A Hét, 1891. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-15 / 11. szám
176 fozik, de addig nem ülhetnek boldog esküvőt, míg az ellopott harangot nem hozzák vissza a víz alól. Ennek a bájos mesének a keretében öntötte ki Szabados Károly egy igazi tehetség dallamgazdagságát és mesteri kezekre valló hangszerelési képességét. Ha itt-ott visszacsengenek is fülébe a nagy mesterek egyes taktusai, «Viola» zenéje egészében mégis az ő lelkében fakadt, melyre immár az örök sötét éje borult reá . . . Nemo. «Zsuzsika» a czíme Lukácsy Sándor legújabb népszínművének, amely pénteken került színre a népszínházban. A darabnak semmi irodalmi értéke sincs és még azt sem lehet elmondani róla, hogy valami erősebb színszerűséggel bír. Ósdi dolgok régi kaptafára húzva, nagy, széles öltésekkel. Az ötleteket alaposan keresni kell a darabban, de a megtalálás minden reménye nélkül. A főszerepet Blaháné adta; ez a páratlan művésznő, ez a találékony, minden szerepét kiszínezni tudó asszony szinte zavarban volt, hogy ezzel a szereppel mit tegyen. Nem azért, mintha nem volna megjátszható, hanem azért, mert ahhoz hasonlót eddig már tucatszámra játszott s mert ennek új színt már alig-alig talált. A zavaros meséjü darabban talán még legjobbak voltak a dalok. Szathmáryné ezúttal is mint vendég lépett föl s játékával teljesen kivált a többi közül. Szirmai ezúttal megint kirívó szavakat használt. Vendégszereplések. Jászay Mari Pozsonyból Debreczenbe utazott, ahol szintén «Elektrá»-ban lépett föl, óriási sikerrel és zsúfolt ház előtt. Csillag Teréz holnap és holnapután Székesfehérváron vendégszerepel, az «Örök törvényiben és a «Huszárszerelem»-ben lépve föl. Nálday Ferencz a napokban már játszott itt s különösen a «Csapodár»-ban ragadta magával a közönséget, a mely nagy rokonszenvvel fogadta. Kisfaludy Károlynak a győriek szobrot emelnek, a színházzal szemben lévő sétatéren állítva azt föl. A szobrot Mátray Lajos készíti s az egész 15.000 írtba kerül. Uj darabok a külföldön. Ecegaray «Az ujoncz kritikus» czímmel víg darabot írt, amely a madridi Espanol-színházban óriási sikerrel került színre. Az új műben egy kritikus van nevetségessé téve, aki a kritikáit előre írja s így nevetséges helyzetbe jut. — Guy de Maupassantnak «Musotte» czímű színműve Párisban a napokban került bemutatóra s úgy a közönség, mint a kritika igen melegen fogadta. A darab tulajdonképen dramatizálása «A gyermek» czímű elbeszélésnek. A dramatizálásban Jacques Normand, mint társ vett részt. Irodalom: «Magyar Hírlap». Ez lesz a czíme annak a nagy napilapnak, mely e hó 21-dikén indul meg a fővárosban és amely iránt az egész országban nagy az érdeklődés. A «Magyar Hírlap» szerkesztője Horváth Gyula, főmunkatársa Mikszáth lesz, segédszerkesztője pedig Fenyő Sándor. Az új lap, amelynek alaptőkéje majdnem eléri a 200.000 forintot, szabadelvű programmot tűzött ki, de azért teljesen független lesz úgy a kormánytól, mint a párttól. Mutatványszámai e hó 21 -től a hó végéig jelennek meg s előfizetni rá ápriltól lehet, illetőleg az előfizetés ideje ettől a naptól kezdődik. Részünkről igen melegen ajánljuk a lapot, amelynek rendes belmunkatársai között Szemere Attila, Ambrus Zoltán, Bársony István, Szomaházy István s még több kiváló és előkelő író és hirlapíró foglal helyet. A lap előfizetési ára egy évre 14 frt. Megemlítjük itt még azt, hogy e nagy szereplésre hivatott napilappal «A Hét» oly egyezségre jutott, hogy a mi lapunkat a «Magyar Hírlap» előfizetői és viszont a «Magyar Hírlap»-ot «A Hét» előfizetői kedvezményes áron kapják. A «Magyar Hírlap» és «A Hét» együttes előfizetési ára ugyanis egész évre 20, félévre 10, negyedévre pedig 5 forint. J. Virág Béla «Egy év története versekben» czím alatt összegyűjtötte és csinos kiállítású könyvben kiadta azokat a bolondos, a nap történetéből merített verseket,amelyek szétszórtan jelentek meg az életlapokban. Bolondosoknak hirdette őket a fiatal hírlapíró előfizetési felhívásában, bolondosoknak mondja őket az utószóban, de aki végiglapozza ezt a kötetet, úgy találja, hogy bizony ezeket a bolond dolgokat nagyon okos ember írta. Mert manapság is, aki igazat akar szólni, anélkül, hogy betörjék a fejét, csak úgy fölveszi a csörgő sipkát, mint a középkorban. A mellett, hogy a bölcseségnek ez a régi jelvénye jobban védi meg a koponyát, mint a tudósok vaskalapja, a csilingelésre sokkal mulatságosabb is, mint a pedellus csöngettyűje. «Bolond a világ ! és tükre e könyv !» mondja az utószó és ez a tükör igen simára van csiszolva, egy kissé homorúra, hogy mindaz a komoly képű léhaság, félszegség és rosszaság groteszk, mulatságos carricaturaként tükröződjék benne vissza. Szól mindenről, ami az elmúlt év háromszázhatvanöt napján minálunk szóbeszéd tárgyát képezte : politikáról, omnibusról, divatról, sztrájkról, erős locális és függetlenségi párti színezettel. Mindenkor borsos, mindenkor pointírozott, amit mond és a legprózaibb dolgokat is a legsimább, a legcsengőbb versekben mondja meg. A mellett — egynéhány ízetlenséget leszámítva, ami ilyen könyvbe könnyen becsúszhatik — sohasem léha. Sőt «A napokról» czímű részben találunk néhány darabot, amelyekben emelkedett, szinte ódás lendület van. A könyv tartalmánál fogva nem tarthat igényt nagyobb irodalmi értékre, de érdekes, okos és formás és a mellett vall, hogy szerzője nemcsak igen ügyes hirlapiró, a kinek a nap eseményei iránt éles szeme van, hanem van érzéke a rithmus és poézis iránt is és hogy ha nem volna zsurnaliszta, talán lehetne a poéta. Képtalány. Neumayer Ede, Budapest szerecsen-utcza 35. Heti posta. Gyöngyös. Lolo. Az a kis pretensió nélkül való elbeszélés helylyel-közzel igen jól van elmondva, bár az egészen meglátszik, hogy gyönge lánykéz alkotása. Figyelmünket az az üdeség keltette fel, mely az egészen elömlik. Budapest, V. IC. Utolsó költeményei közt nem találtunk magunknak valót. Apolló olykor álomkórságban szenved, és akkor legjobb nem bolygatni. Budapest. II. Nándor. Plajbászszal irt sorain jól mulattunk. Arczképét egyelőre nem kérjük, de a plajbászára reflectálni fogunk. Csak hegyezze! Budapest. Noémi. «Romeo und Julie auf dem Dorfe» a mesék országába transponálva. Gondosan irt kis skizze, mely jobb pointet érdemelt volna. Ennek a pointenek legnagyobb fogyatkozása az, hogy nem igaz. A szerelmesek sem dobálódznak olyan könnyedén a vízbe — ha úszni nem tudnak, mint ahogy ön leírja. Mást kérünk. Arad. M. F. «Eötvös emlékezete.» Az utolsó kísérletek óta, melyeket öntől olvastunk, jelentékeny fejlődést észlelünk. Közlésre még ez sem érett. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Kiss József. Főmunkatárs: Justh Zsigmond. Mezei Gyula úr az Árvay és társa cég főnöke négy heti tanulmányutjából, melyet jobbadán Párizsban töltött, már visszatért. A divat körében felmerült újdonságokat ott a helyszínen tanulmányozta és érdekesnél érdekesebb divatczikkeket hozott haza. Olvasónőink bizonyára élni fognak az alkalommal, hogy azokat megtekintsék. Egész selyem nyomtatott foulard-okat I * . 00 IrrtAI 4 f0TM* 65 krg méterenként (körülbelől * ' * KrWI különböző mintában) szétküld vég-és darabonként bér- és vámmentesen Helmeberg G. (cs. kir. udv. szállító) gyári raktára Zürichben. Minták haladéktalanul küldetnek. Levelekre Svájczba 10 kros bélyeg ragasztandó. V. 1r a a' Safi § £ 3. orvos