A Hét, 1891. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-03 / 18. szám
-91 RODALOM. Justh Zsigmond, lapunk főmunkatársa, ki egészsége helyreállítására még októberben Afrika felé vette útját, a napokban közel hét havi távollét után, családja és barátainak örömére teljesen felüdülve hazaérkezett. Bejárta Sziciliát, Tunis, Algír és Marokkót és huzamosabban tartózkodott Biskrában és Spanyolországban, szorgalmasan jegyezgetve és gyűjtve az impressiókat az »Utazás filozófiája« czímű megírandó nagyobb munkájához, melyből néhány érdekes töredéket mi is közöltünk. A műpártolók köre egy művészi kiállítású évkönyv kiadását tervezi, melyet tagilletmény gyanánt újévre fog szétküldeni tagjainak. Az évkönyv szerkesztésében gróf Csáky Albinné mellett a kör négy szakosztályából részt vesznek Justh Zsigmond, Várady Antal, gróf Batthyányi Géza, Feszti Árpád és Hubay Jenő. A díszmű nyolcz ívre van tervezve és számos eredeti rézkarcz fogja diszesíteni. Jobbadán a fiatalabb írói generácziót fogják felkérni a közreműködésre, nevezetesen a novellisták közül: Mikszáth Kálmánt, Szaládyt, Gozsdut, Peteleit és Bródy Sándort; a poéták közül: Dóczy Lajos, Endrődi Sándor, Kiss József, Bartók, Inczédy, gróf Zichy Géza és Palágyi Lajost. Essaistáink közül egy irodalmi tanulmány megírására lapunk belmunkatársát, Ambrus Zoltánt fogják felszólítani. A díszmű kiállítási költségeire a körnek hatezer forint áll rendelkezésére. Reynolds, fiatal amerikai író és politikus, pár napot töltött Budapesten, visszatérve keleti útjából. Reynoldsot főleg kultúránk fejlődése és egyetemi viszonyaink érdekelték, így áttanulmányozta a budapesti egyetemünk tanárai és az ifjúsága közötti viszonyt s összehasonlította azt az angol, német és amerikai egyetemek benső életével. Reynolds ezenkívül közéletünk kiválóbb alakjait és művészeinket kereste fel, ellátogatott gr. Zichy Jenőhöz, Jókai Mórhoz; Zala, Feszty és Stróbl műtermeit tekintette meg, gróf Forgáchné és Wohl Janka egy-egy estélyén vett részt, jelen volt a parlament egy gyűlésén és a kormányelnök palotájában tartott hangversenyen. Feltűnt néki szoczietásunk szabadságos fesztelensége, amely őt az amerikai szocziális viszonyokra emlékeztette. Innen Debreczenbe utazott, hol a jogakadémiát tekinti meg. A Kisfaludy-társaság szerdán délután tartott felolvasó ülésén, az elnöki előterjesztések után, Degré Alajos olvasta föl a »Csokor a zárdából« czímű víg beszélyét. Utána Beöthy Zsolt következett, aki a legeslegifjabb Stási Károlytól mutatott be versikét. A felolvasásokat Válradi Antal zárta be, elevenséggel adva elő Tutsek Anna rajzát, amelynek a czíme: »Egy kis csalódás«. A zárt ülésen kimondták, hogy Négyesi László jutalmat nyert művének »A mértékes magyar verselés«-nek kiadását elősegítik. Jelentették továbbá, hogy Lévay József lefordította Burns költeményeit s hogy e fordítást a társulat megbírálja. Elhatározták még a zárt ülésen, hogy Kisfaludy Károly sírja épségben hagyása érdekében a fővárosnál lépéseket tesznek. Major I. Gyula fiatal tehetséges zeneszerzőtől Allegretto scherlando czimű hangversenydarab zongora kivonata jelent meg a pesti könyvnyomda részvénytársaság kiadásában. E mű a budapesti és utóbb a berlini philharmonikus egyletben került előadásra és zajos sikert aratott. A derék fiatal zeneszerző egyes művei külföldön is keresettek. Néhány művét Svédországban is kiadták. Jelen kompozícziója is igen hálás zongoradarab. Árai írta ki. A boldogság útján czím alá foglalta össze újabb költeményeit Földváry István, aki elszakadt ugyan az irodalmi középponttól s a professzionátus íróságtól, de megtartotta állandó összeköttetéseit a múzsával. Ebből a gyöngéd viszonyból származtak költeményei, melyek szerény igényűek, nem okoznak nagyobb emócziókat, de természetesek, hangulatosak, jól csengők, sőt helylyel-közzel bájosak is. Egy gyöngéd, szerető szív enyhe hullámzásai, melyek szelíd zsongással ringatnak el. Kár lett volna az asztalfiókban maradniok. Szépek s poétái lélekre vallók a kötetben itt-ott elszórt fordítások. A könyv a Révai-testvérek díszes kiadása. '---------------— SZÍNHÁZ. Az operaházban e hó folyama alatt az idén is lesznek drámai előadások. A nemzeti színház művészei, az eddig történt megállapodások szerint, a következő darabokat adják elő: »Oedipus király«, »Oedipus Kolonesben« és »Antigone«. A három mind Sophokles darab. Ezeken kívül színre kerül még a »Krakói barátok« Rákosi Jenőtől és Szigligeti népszínműve a »Czigány«. Bianchi Bianka k. a., az operaház ez időszerű csillaga, szerdán lépett föl a színidényben utoljára, »Lammermoori Lucia «ban ragyogtatta bájos szép hangját és játékművészetét. A közönség igen melegen búcsúzott a kedvelt művésznőtől s a harmadik felvonás végével nyolczszor tapsolta a lámpák elé. Erzsébet román királyné drámája, a »Manoli mester« most kerül színre a bécsi udvari opera matineeján. A burgszínház disznó mestere többször tett látogatást a román királynénál, hogy a kiállításra vonatkozó ügyeket megbeszélje. Az új darab negyedik felvonásában a díszlet természethíven mutatja be az argesi zárda környékét. Az előadásra külön vonat szállítja Bukarestből az osztrák fővárosba a román udvari notabilitásokat és az arisztokráczia tagjait. Őfelsége és uralkodóházunknak Bécsben időző összes tagjai is jelen lesznek az érdekes premieren. A királyné nem fogja megnézni darabja első előadását. Főuri hangverseny ment végbe hétfőn este a kormányelnök budavári palotájában, amelynek nagy, márványfalas terme ezúttal nyílt meg először ily jótékonyczélű ünnepség számára. A hangversenyen, amely félnyolcz órakor kezdődött, elsőnek Stapdry Ilma grófkisasszony, a kormányelnök bájos leánya szerepelt, előadván Bürger Zsigmonddal és Grünfeld Vilmossal Schubert es-dúr zongorahármasát. Utána Pallavicini Ede őrgrófné énekelt öt dalt, köztük gróf Zichy Géza »Isten hozzád«-ját. A következő számokat Zichy Margit és Ilma grófkisasszonyok töltötték be, zongorán játszva külön és együttesen. Az utolsó pontot Takács Mihály operaénekes adta elő, énekelvén Beethoven dalciklusából néhány számot. Ő előtte Hunyady József hegedűn játszott, kísértetve Stapáry Ilma grófkisasszony által. A hangversenyen — amelyen igen intelligens közönség jelent meg — gróf Szapáry Pál mint czimbalomjátszó szerepelt. „A tékozló fiú“ Bécsben is oly nagy sikerrel került színre, mint Budapesten. A wiedeni színház rukkolt elő vele, amelynek most Pállmay Ilka az egyik primadonnája. Az ifjú Pierrot szerepét, amelylyel itt Hegyi Aranka tett igen nagy hatást, ő játszotta és pedig — mint a bécsi lapok írják — igen ügyesen és bájosan, messze túlszárnyalva a többi szereplőket. MŰVÉSZET. Az Arany-szobor egyik alakja, Stróbl Alajos a napokban fejezte be gróf Széchenyi Béla leánya, Alice grófkisasszony mellszobrának mintázását. Ezt márványból fogja kifaragni. Az ülések alatt feltűnt neki a szép arczban az igazi, hamisítatlan magyar típus minden vonása, művészi felhasználásra finomultam Felkérte tehát a grófkisasszonyt, hogy az Arany-emlék talapzatán elhelyezendő Piroskát róla mintázhassa. A kedves grófkisasszony és a gyöngéd apa beleegyeztek ebbe s igy a legmagyarabb költő emlékszobrán meg lesz örökítve a legnagyobb magyar bájos unokája. A párisi Sálon ma nyílt meg nagy érdeklődés mellett. A kiállításon a többi közt 13 osztrák festő s 3 szobrász és 16 magyar festő is részt vesz. A megnyitás után érdekes jelenetnek voltak szemtanúi a kiállításon jelenlevők. Dubois festő ugyanis azt hívén, hogy rosszul állított fel egy szobrot, a közönség szemetét fára szétrombolta.