Hétfő, 1943 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1943-10-25 / 43. szám

/ LEGFRISSEB A pesti nőit egy-kettőre elvil­­z­­ték a kerekváll divatjának fi­lm­irtt gondolatát. A bemutatókon meg­tapsolták,­­ aztán alig akadt egy­­egy megrendelt reá. Pak­sban ez­zel szemben változatlanul hódít a nőies vonal és a kerekvállak nem­cs­ak ruhákon és kosztümökön, ha­nem télikabátokon is szerepelnek. * A kosztümszoknya szabálya: ha hosszú, csipát betakaró a ka­bát, sima a szoknya, ha pedig rö­­videbb a kabát, akkor ráncos, eset­leg vasalatlan ráncokkal díszített a szoknya. Ez vonatkozik az idén is divatos kabátalakú koszt­ü­­­mökre is. ♦ Az enteriőr-kosztümök szoknyá­ja, majdnem mindig sírna, kabát­juk pedig hosszú, a kihajtón min­dig széles csipkefodorral, vagy tu­ll­­­odorral díszített, ez a fodorszegély gyakran végigvonul a kabát alján és a manzsettákon is. * A fűtési szezon megkezdődött bár, a lakások hőmérséklete azon­ban korántsem lesz békebeli. Ezért a párisi, divattervezők ötletei nyo­mán a pesti divatszalonok is készí­tettek néhány „ücsörgő­ kabá­tot" flanellel, vad­elinnal bélelt és step­pelt selyemből, bársonyból, vagy szövetből. A nyaksálak az idén ak­korák, hogy levetve a kabátot, bő­ven elegendők váll kendőnek is. * A fekete szín talán soh­asem­ volt — Pak­st kivéve — európai fővá­rosban annyira divatos, mint most Budapesten. A délutáni ruhák,, va­csorázó ruhák, színházi toilettek szinte kivétel nélkül feketék, leg­alább is a szalonokban öt-hat fe­kete modell is elkel addig, amíg gazdára talál egy, egyébként szin­tén divatos méregzöld, bordó, aranybarna vagy püspöklila. * Különös, hogy a­z idősebb höl­gyek mindig a fiatalos színeket kedvelik, a fiatalok pedig az idő­sebb dárdák színeit „veszik el”. Mindössze huszonkét éves annak az ezüstszürke szatén színházi kosz­tümnek a megrendelője, aki az „öreges’* színt ciklamenszerű, tér­dig érő, strucctoll-stólával enyhíti. * Délutáni ruhák, pulloverek ele­jére öt-hat kis klipszméhecskét, da­razsat, dongót, legyet, hosszúlábú szúnyogot és más „rovart” is tűz­nek ki költői összevisszaságban. Hattyasy Katalin: DIVATHÍREK Florida partjai előtt összeütközött két tartályaié 88 halottja van a szerencsétlenségnek NEW YORK, október 24. Palm Beachból hivatalosan köz­ült, hogy két olajszállító hajó szer­dán összeütközött a floridai partok magasságában. A legénység 88 tag­­ja a robbanás következtében életét vesztette. A két tartályhajó a tűz martaléka let. A két hajó összeütközéséről az U­­nilted Press egy szemtanú nyilat­kozatát közli.­­ A szemtanú elmondta, hogy ha­jójuk elő­tt tíz méter távolságban hirtelen egy másik hajó tűnt fel, amely az ő hajójuknak körülbelül a közepe táján nekiütközött. Egy borzasztó robbanás az alsó fedél­zetre dobta őt. A lőszerraktárak felrobbantak és mindenütt emberi testrészek röpdöstek a levegőben. Mindössze 28 tengerészt sikerült megmenteni. Rendőrök füle hallatára akarta megvesztegetni a detektíveket egy galíciait rejtegető zsidó kereskedő A Külföldieket Ellenőrző Köz­ponti Hatóság detektivjeinek tudo­mására jutott, hogy Marin Her­mann 34 éves kereskedő az Ajtóst Dürer-sor 13. számú házban lévő lakásán egy Lengyelországból me­nekült zsidót rejteget. Két detek­­tív megjelent a kereskedő lakásán Marin nagyon megijedt, amikor a detektívek beléptek az ajtón és a hálószobában tartózkodó galíciai zsidó, amikor észre­vette, hogy baj van, egy mel­lékajtón meg akart szökni. A detektívek éberségét azonban nem tudta kijátszani, elfogták. Megállapították, hogy Ragovssky Vladiszlávnak hívják, 30 éves fog­lalkozásnélküli egyén, aki fekete­­üzletekkel foglalkozott és pár hét­tel ezelőtt szökött át a határon Galíciából. Egy ideig vidéken buj­kált, később feljött Budapestre. A zsidó ünnepek alatt többször megfordult a Kea­­zinczy­ utcai zsinagógában és hosszú napkor ismerkedett meg Marinnal. Elpanaszolta neki, hogy nincs la­kása, nincsenek iratai és fél a ki­toloncolástól, mire a kereskedő la­kásán szállást ajánlott fek Amikor a detektívek a személyi adatait felvették, Marin Hermann mosolygó arccal hellyel kínálta meg a hatósági embereket és így szólott hozzájuk: — Jó emberek, nem­ lehetne út­ja nélkül elintézni az ügyet ? Ha­jlandó vagyok anyagi áldo­zatot hozni, ha nem lesz sem­mi bajunk. A detektívek persze a leghatáro­zottabban visszautasították a meg­vesztegetési kísérletet és felszólí­tották Marint és Ragovszkit, hogy kövessék őket. Marin útközben is ajánlatot tett a detektíveknek. Amikor az őrszobába értek, az ott tartózkodó két rendőrnek szóltak a detektívek, hogy ne csukják be a szomszéd szoba ajtaját, mert valószínű, hogy Marin újból meg­kísérli a megvesztegetést. A detektív-szobában a kereske­dő ismét könyörögni kezdett, az­után elővette a tárcáját és abból öt darab százpengőst és há­rom darab tízpengőst letett az asztalra, azt hangoztatva, hogy a detektí­veknek adja, ha elállnak a felje­lentéstől. A detektívek a pénzt bűnjelként lefogalták, de ugyanakkor beléptek a szobába a rendőrök is. Marint megvesztegetés bűntette címén letartóztatták, a beszivár­gott lengyel zsidó a tolencházba került, ahol internálták. Képzőművészeti beszámoló magyar grafika 150 éve" címmel rendkívül érdekes és ta­nulságos kiállítás nyílt meg a Szé­kesfővárosi Képtárban. A kiállí­tás — bár csak a főváros tulajdo­nában lévő művek kerültek itt be­mutatásra —, gazdagon szemlél­teti a magyar grafika másfélszá­zados fejlődését és egyúttal beszé­des bizonyítékul szolgál a főváros művészetpolitikájának helyességé­ről és a képtár vezetőségének hi­­vatottságáról. Különösen a XVIII. század végének és a XIX. század első felének vízfestészetét és gra­fikai művészetét szemlélteti jelen­tős művek és nevek gazdag soro­zata. A Biedermeier-stílusból a na­turalizmusba átvezető romantikus korszak már nem olyan sokrétű és nem oly­an tükrözője a fejlő­dés folytonosságának, míg a leg­újabb korból származó gyűjte­mény ismét teljes keresztmetszetét adja mai grafikai művészetünk­nek. A Mabanjsrrind­yt cégében vitéz Litkey György mutatja be újabb műveit, nagyobbán az balatoni tája­kat ábrázoló vájtatólényeket. Lit­key stílusa márpott természetű. Ké­pein gyakran megstím­elve a for­mák, csak a víz eső, lev­ő nagy távlatai élnek sígpndon, a tárgyszerűség effvek­tján kívül ha­gyásával, de mindig a természeti benyomások közvetlenségével adja elő témáit. A kiállítást podolini Németh Kálmán szobrászművész tehetséges plasztikai művei egé­szítik ki. Az Alkotás Művészhez a­ közel­múltban elhunyt Vajda Lajos fes­tőművész emlékkiállítását mutatja be Erzsébet­ körút 19. szám alatti helyiségében. Nagyobbára a sur­­realizmusnak nevezett irány jegyé­ben készült képeket látunk­ itten, egy pesszimista, szkeptikus lelki­alkatú és testileg is beteg művész vízióit, aki megborzadva a mai vi­lág reális képétől és a rá váró szenvedésektől, feldúlt lelkivilágá­nak és túlfeszített fantáziájának sejtelemszerű fantomjaival népesíti be a festővásznat, vagy a rajz­papírt s egy más világra való só­várgás kozmikus sóhajtását közli képein a nézővel. Az ilyen témák előadása szinte túlterjed a képző­művészeti ábrázolás lehetőségein és így Vajda művészeti is a festői eszközöktől való elvonatkoztatás legszélső határán mozog. A Műterem kiállítója, Pintér Jó­zsef már sokkal szilárdabb tala­jon áll. Nem szakad el a valóság­tól, hanem a természet formáit és színeit adja vissza képein, melye­ken mindenkor kellő egyensúlyban van a tárgyi tartalom a művész egyéni élményeivel és festői meg­látásával. b. j. * * — Kicsoda Tito? Bem, október 24. Londonban nyíltan beszélnek ar­ról, hogy a­ Tito név mögött nem egy ember, hanem több rejtőzik. Ezt azzal magyarázzák, hogy a jugoszláviai ,,nemzeti felszabadító hadsereg“ a guerilla-háború köve­telményeihez már annyira alkal­mazkodni­­, hogy harci válla Ikono­­sai színhelyének áthelyezése sze­rint, a­ főparancsnoklással egyik vagy másik helyi vezért bízza meg. Ez az esetenkénti főparancs­nok vezeti azután a hadművelete­ket Tito tábornok neve alatt. m." Roosevelt influenzás Amszterdam, október 24. Mint a­ brit h­írszolgálat Washing­tonból jelenti, Roosevelt elnök már jelentett megbetegedésében influen­záról van szó. Az elnök összes fo­gadásait és tanácskozásait lemond­ták. — A Rimáni Urányi-Salgótar­jáni Vas­mű Részvény-Társaság­ igazgatósága ok­tóber 19-én gróf Zichy János v. b. t.­t. elnöklete alatt megtartott ülésén meg­állapította az 1942/43. évi zárszámadá­sokat A vállalat üzleti forgalma 121.2 millió pengőt tett ki és a mérleg a szükséges leírások után­­ 2,898.608 33 fillér tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság az október 30-ára egybe­hívandó rendes évi közgyűlésen, ugyan­úgy, mint az előző évben, részvényen­ként öt pengő, összesen­­ 2.418.800.— osztalék fizetését fogja indítványozni. Az igazgatóság Rajkay János műszaki tanácsost és Fábry Ferenc főmérnököt műszaki főtanácsossá, dr Vargha Kál­mán főmérnököt műszaki tanácsossá, Szilágyi István főtisztviselőt pedig cég­vezetővé nevezte ki. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA, CSAK VÁL­ASZBÉLYEG­GEL ÉS MEGCÍMZETT BORÍTÉK­KAL ELLÁTOTT LEVELEKRE VÁLASZOLUNK. „30 év slágerei“ címmel jól si­került estet rendeztek a Vigadóban s a szereplők között feltűnt Papp Julika, tehetséges, fiatal operaéne­­kesnő, aki Lehár-operetteket, vala­mint indián szerelmi dalt adott elő. Sok tapsot kapott még Major Ida, Pártos Gusztáv, Kazal László s a többi szereplő. Ez a hét is dodik!... KEDDEN MUTATJA LE AZ 00 Örökmozgó, Malter Kár­oly darabja Egyszer volt, hol nem volt egy mesebeli királyleány, akinek a ke­zéért ország-világ versenyzett, de nem nyújtotta ám kezét csak úgy akárkinek, hanem előbb három próbát­­ kellett kiállania a vőle­­gényjelöltnek. Ebből a motívumból indul ki Malter Károly első szín­darabja, az örökmozgó. Itt ugyan nem fenséges miliőben, hanem egy kis székelyföldi vendéglőben folyik a nagy verseny „Sarlóti grádics"­­hoz címzett etetőüzem csodaszép Zsuzsikájáért. Zsuzsika kezéért fel­találóversenyt hirdetnek s öt fel­találó jelentkezik: a szép kocs­­mároslány kezéért. Közülök egyik, Bede Pali „örökmozgó" gépezetet szerkesztett, amely zenél, flekként süt, bort és paprikamártást csur­gat. De hiába nyeri meg a ver­senyt, Zsuzsika ügyvédnő akar lenni s az ügyvédi vizsgán elhasalt bojtárhoz húzódik. A­­­ továbbiak folytán aztán úgy alakul, hogy Zsuzsika mégis Palié lesz, kishúga pedig az ügyvédbojtáré, aki im­máron ügyvéd lett. Sok színnel, hangulattal ecseteli Molter Károly az erdélyi lelket, alakjai kétségkívül hívek, igaziak, húsból és vérből valók. A darab szerkezeti váza is elég erős: meg­hívja­ a­ ráépített mondanivalót, ami egyébként csak látszatra mesebeli könnyedségű, a szerző gondoskodik arról, hogy amolyan székely agya­fúrtsággal belecsempésszen egy pár Zsuzsikától, Palitól és minden egyéb Jancsitól-Juliskától elvonat- a Nemzeti Színházban hoztatott igazságot is. A közönség például megtapsolja a harmadik felvonás kocsmai „párbaj-jelene­­tét", amelyben hál Istennek, nem rántanak kackiásan kardot a sze­replők, hanem csak az észvesztő kavarodást látjuk, a rögtönzött becsületügyi szakértőket, a pár­bajképtelen parasztot, aki ingujjra gyürközik s úgy akar nekirontani ellenfelének, kérdezvén, hogy már ebben a hazában nem is vereked­het akárki ? Tehetséget eláruló munka a Mal­ier Károlyé. A Nemzeti Színház előadása azonban csak nagyjából fedi az író elgondolását. Az, akit ki kell emelnünk elsősorban: Mé­száros Ági, ez a szemünk előtt fel­cseperedett kis színésznő, akinek őszinte hangja, élethű átélése nem maradt hatás nélkül,­­ továbbá Jávor Pál, akinek nyers erőtől duz­zadó alakítása az előadás legérde­kesebb pontja. Eöry Kató már adó­sunk maradt sok részletkidolgozás­sal, — igaz, hogy pár nappal ez­előtt ugrott be a Szörényi Évának szánt szerepbe, — Ungvári László is eléggé színtelen. Bodnár Jenő­nek van néhány remek jelenete s beleilleszkednek az együttesbe: Kürthy György, Pataki József Pr­­thes Sándor, Rajczi Lajos, Naszódi Sándor és a többiek. A rendezés Szilassy Gyula kitűnő munkája s a szép díszletért Jaschik Almosnét kell megdicsérni. Hattyasy Katalin Botrány A Tobis nagy színes filmje külö­nös, pikáns mesét hoz elénk: a XVII. században játszódik a cse­lekmény, amelynek középpontjá­ban egy fürdőkád áll. A nevezetes­séget a polgármester felesége kapja ajándékba egyik előkelő szállóven­dégektől. Ez még nem volna hiba, de ő használja is. Fürdik! Ezt az erkölcstelenséget pedig nem tűr­heti el a kis németalföldi városka lakossága. Botrány kerekedik, nyíl­­vámra megszégyenítéssel. Végül azonban teljes lesz a harmónia polgármester és neje között. Érde­kes, újszerű, bravúros rendezésű film, fa színes képek álomszerűen szépek. Heb Finkenzeler, Will Dohm, Gisella von Collande, Ma­rianne Simson és Richard Haussier jeleskednek a főszerepekben. Vol­ker von Collande az ügyeskezű ren­dező. (Corvin.) . Tengerparti randevú ■— két nyelven A pasaréti Hunnia filmgyárban egy hét óta forgatják az első bol­gár-magyar filmet, a Tord­a-film érdekes produkcióját. Tengerparti randevú a címe a filmnek, amely Bán Frigyes, illetve bolgár részről Boris Borosanoff rendezésében ké­szül. A filmből nem két különálló verzió készül, hanem egyetlen film — de két nyelven. A magyar sze­replők egymás között magyarul, a bolgárok pedig bolgárul beszélnek, sokszor megesik azonban, hogy a bolgár szereplőknek vannak ma­gyar mondatai, viszont a magya­roknak is van bolgár szövegük. Pelsőczy Irén, Pataky Jenő, Dorita Boneva, Naszódy Sándor, Solthy György, Magda Kolcsakova, Chris­to Codjobaseff és mások az új film főszereplői,­­ a zenét pedig Pancso Wladigeroff, illetve Lo­­sonczy Dezső szerezték. A maga nemében rendkívül eredeti magyar, illetve bolgár film karácsony körül kerül bemutatásra Budapesten, ill­etetve Szófiában. Pelső­czy Irén 1943 OKTÓBER 25. Tolnczy Klári miatt párbajozott Hajmássy Miklós és Mihályi Ernő Érdekes jelenet játszódott le a Hunnia zuglói műtermében. Az „Agrólszakadt úrilány” című új magyar film műtermi felvételeit készítik itt. A film külső jeleneteit, mint ismeretes, Erdély legszebb tá­jain vették fel a nyáron, illetve az ősszel s most a műtermi rész so­rán, a filmmese szerint Tolna­y Klári miatt súlyos feltételű pisz­tolypárba­jt vár Hajmássy Miklós és Mihályi Ernő. A párbaj szabá­lyosan lezajlott, természetesen a szereplők nagy utólagos derültsége mellett. Ráthonyi Ákos rendezősé­gében forgatják az „Ágrólszakadt úrilányt” Pánczél Lajos forgató­­könyve nyomán. A film többi sze­repeit Vizexíry Mariska, Raffay Blanka, Ölvedy Zsóka, Kőváry Gyula, Misoga László és Magyari Tibor játsszák. Közönségsiácer a uKOCS" Az Új Magyar Színházban a múlt ■szombaton mutatták be Ságody József érdekes problémadarabját a „Köd’r-öt, amely a bemutató óta minden előadáson telt nézőtér előtt került színre. A fiatal író darabja úgy lá­tszik tetszik a közönségnek,­­a főszereplők Somlai­ Júlia, Szi­lágyi-Szabó Eszter, Perényi László, Földényi László, Halassy Mariska és Harsányi Rezső minden előadá­son sok tapsot kapnak. Pölöskei-könyvtár Komárvárosban A kitűnő népszínműírót, vitéz Pölöskei Jánost, az Esti Újság munkatársát felkereste szülőfalujá­ból Komárvárosból egy küldöttség és tudomására hozta, hogy Pölöskei­­könyvtárat létesítenek eddig meg­jelent húsz és ezutánl megjelenő további műveiből. Vitéz Pölöskei János színműveit rendkívül sok népi előadásban hozták már ideig színre több városban és faluban.

Next