Hétfő, 1943 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1943-10-25 / 43. szám
/ LEGFRISSEB A pesti nőit egy-kettőre elvilzték a kerekváll divatjának filmirtt gondolatát. A bemutatókon megtapsolták, aztán alig akadt egyegy megrendelt reá. Paksban ezzel szemben változatlanul hódít a nőies vonal és a kerekvállak nemcsak ruhákon és kosztümökön, hanem télikabátokon is szerepelnek. * A kosztümszoknya szabálya: ha hosszú, csipát betakaró a kabát, sima a szoknya, ha pedig rövidebb a kabát, akkor ráncos, esetleg vasalatlan ráncokkal díszített a szoknya. Ez vonatkozik az idén is divatos kabátalakú kosztümökre is. ♦ Az enteriőr-kosztümök szoknyája, majdnem mindig sírna, kabátjuk pedig hosszú, a kihajtón mindig széles csipkefodorral, vagy tullodorral díszített, ez a fodorszegély gyakran végigvonul a kabát alján és a manzsettákon is. * A fűtési szezon megkezdődött bár, a lakások hőmérséklete azonban korántsem lesz békebeli. Ezért a párisi, divattervezők ötletei nyomán a pesti divatszalonok is készítettek néhány „ücsörgő kabátot" flanellel, vadelinnal bélelt és steppelt selyemből, bársonyból, vagy szövetből. A nyaksálak az idén akkorák, hogy levetve a kabátot, bőven elegendők váll kendőnek is. * A fekete szín talán sohasem volt — Pakst kivéve — európai fővárosban annyira divatos, mint most Budapesten. A délutáni ruhák,, vacsorázó ruhák, színházi toilettek szinte kivétel nélkül feketék, legalább is a szalonokban öt-hat fekete modell is elkel addig, amíg gazdára talál egy, egyébként szintén divatos méregzöld, bordó, aranybarna vagy püspöklila. * Különös, hogy az idősebb hölgyek mindig a fiatalos színeket kedvelik, a fiatalok pedig az idősebb dárdák színeit „veszik el”. Mindössze huszonkét éves annak az ezüstszürke szatén színházi kosztümnek a megrendelője, aki az „öreges’* színt ciklamenszerű, térdig érő, strucctoll-stólával enyhíti. * Délutáni ruhák, pulloverek elejére öt-hat kis klipszméhecskét, darazsat, dongót, legyet, hosszúlábú szúnyogot és más „rovart” is tűznek ki költői összevisszaságban. Hattyasy Katalin: DIVATHÍREK Florida partjai előtt összeütközött két tartályaié 88 halottja van a szerencsétlenségnek NEW YORK, október 24. Palm Beachból hivatalosan közült, hogy két olajszállító hajó szerdán összeütközött a floridai partok magasságában. A legénység 88 tagja a robbanás következtében életét vesztette. A két tartályhajó a tűz martaléka let. A két hajó összeütközéséről az Unilted Press egy szemtanú nyilatkozatát közli. A szemtanú elmondta, hogy hajójuk előtt tíz méter távolságban hirtelen egy másik hajó tűnt fel, amely az ő hajójuknak körülbelül a közepe táján nekiütközött. Egy borzasztó robbanás az alsó fedélzetre dobta őt. A lőszerraktárak felrobbantak és mindenütt emberi testrészek röpdöstek a levegőben. Mindössze 28 tengerészt sikerült megmenteni. Rendőrök füle hallatára akarta megvesztegetni a detektíveket egy galíciait rejtegető zsidó kereskedő A Külföldieket Ellenőrző Központi Hatóság detektivjeinek tudomására jutott, hogy Marin Hermann 34 éves kereskedő az Ajtóst Dürer-sor 13. számú házban lévő lakásán egy Lengyelországból menekült zsidót rejteget. Két detektív megjelent a kereskedő lakásán Marin nagyon megijedt, amikor a detektívek beléptek az ajtón és a hálószobában tartózkodó galíciai zsidó, amikor észrevette, hogy baj van, egy mellékajtón meg akart szökni. A detektívek éberségét azonban nem tudta kijátszani, elfogták. Megállapították, hogy Ragovssky Vladiszlávnak hívják, 30 éves foglalkozásnélküli egyén, aki feketeüzletekkel foglalkozott és pár héttel ezelőtt szökött át a határon Galíciából. Egy ideig vidéken bujkált, később feljött Budapestre. A zsidó ünnepek alatt többször megfordult a Keazinczy utcai zsinagógában és hosszú napkor ismerkedett meg Marinnal. Elpanaszolta neki, hogy nincs lakása, nincsenek iratai és fél a kitoloncolástól, mire a kereskedő lakásán szállást ajánlott fek Amikor a detektívek a személyi adatait felvették, Marin Hermann mosolygó arccal hellyel kínálta meg a hatósági embereket és így szólott hozzájuk: — Jó emberek, nem lehetne útja nélkül elintézni az ügyet ? Hajlandó vagyok anyagi áldozatot hozni, ha nem lesz semmi bajunk. A detektívek persze a leghatározottabban visszautasították a megvesztegetési kísérletet és felszólították Marint és Ragovszkit, hogy kövessék őket. Marin útközben is ajánlatot tett a detektíveknek. Amikor az őrszobába értek, az ott tartózkodó két rendőrnek szóltak a detektívek, hogy ne csukják be a szomszéd szoba ajtaját, mert valószínű, hogy Marin újból megkísérli a megvesztegetést. A detektív-szobában a kereskedő ismét könyörögni kezdett, azután elővette a tárcáját és abból öt darab százpengőst és három darab tízpengőst letett az asztalra, azt hangoztatva, hogy a detektíveknek adja, ha elállnak a feljelentéstől. A detektívek a pénzt bűnjelként lefogalták, de ugyanakkor beléptek a szobába a rendőrök is. Marint megvesztegetés bűntette címén letartóztatták, a beszivárgott lengyel zsidó a tolencházba került, ahol internálták. Képzőművészeti beszámoló magyar grafika 150 éve" címmel rendkívül érdekes és tanulságos kiállítás nyílt meg a Székesfővárosi Képtárban. A kiállítás — bár csak a főváros tulajdonában lévő művek kerültek itt bemutatásra —, gazdagon szemlélteti a magyar grafika másfélszázados fejlődését és egyúttal beszédes bizonyítékul szolgál a főváros művészetpolitikájának helyességéről és a képtár vezetőségének hivatottságáról. Különösen a XVIII. század végének és a XIX. század első felének vízfestészetét és grafikai művészetét szemlélteti jelentős művek és nevek gazdag sorozata. A Biedermeier-stílusból a naturalizmusba átvezető romantikus korszak már nem olyan sokrétű és nem olyan tükrözője a fejlődés folytonosságának, míg a legújabb korból származó gyűjtemény ismét teljes keresztmetszetét adja mai grafikai művészetünknek. A Mabanjsrrindyt cégében vitéz Litkey György mutatja be újabb műveit, nagyobbán az balatoni tájakat ábrázoló vájtatólényeket. Litkey stílusa márpott természetű. Képein gyakran megstímelve a formák, csak a víz eső, levő nagy távlatai élnek sígpndon, a tárgyszerűség effvektján kívül hagyásával, de mindig a természeti benyomások közvetlenségével adja elő témáit. A kiállítást podolini Németh Kálmán szobrászművész tehetséges plasztikai művei egészítik ki. Az Alkotás Művészhez a közelmúltban elhunyt Vajda Lajos festőművész emlékkiállítását mutatja be Erzsébet körút 19. szám alatti helyiségében. Nagyobbára a surrealizmusnak nevezett irány jegyében készült képeket látunk itten, egy pesszimista, szkeptikus lelkialkatú és testileg is beteg művész vízióit, aki megborzadva a mai világ reális képétől és a rá váró szenvedésektől, feldúlt lelkivilágának és túlfeszített fantáziájának sejtelemszerű fantomjaival népesíti be a festővásznat, vagy a rajzpapírt s egy más világra való sóvárgás kozmikus sóhajtását közli képein a nézővel. Az ilyen témák előadása szinte túlterjed a képzőművészeti ábrázolás lehetőségein és így Vajda művészeti is a festői eszközöktől való elvonatkoztatás legszélső határán mozog. A Műterem kiállítója, Pintér József már sokkal szilárdabb talajon áll. Nem szakad el a valóságtól, hanem a természet formáit és színeit adja vissza képein, melyeken mindenkor kellő egyensúlyban van a tárgyi tartalom a művész egyéni élményeivel és festői meglátásával. b. j. * * — Kicsoda Tito? Bem, október 24. Londonban nyíltan beszélnek arról, hogy a Tito név mögött nem egy ember, hanem több rejtőzik. Ezt azzal magyarázzák, hogy a jugoszláviai ,,nemzeti felszabadító hadsereg“ a guerilla-háború követelményeihez már annyira alkalmazkodni, hogy harci válla Ikonosai színhelyének áthelyezése szerint, a főparancsnoklással egyik vagy másik helyi vezért bízza meg. Ez az esetenkénti főparancsnok vezeti azután a hadműveleteket Tito tábornok neve alatt. m." Roosevelt influenzás Amszterdam, október 24. Mint a brit hírszolgálat Washingtonból jelenti, Roosevelt elnök már jelentett megbetegedésében influenzáról van szó. Az elnök összes fogadásait és tanácskozásait lemondták. — A Rimáni Urányi-Salgótarjáni Vasmű Részvény-Társaság igazgatósága október 19-én gróf Zichy János v. b. t.t. elnöklete alatt megtartott ülésén megállapította az 1942/43. évi zárszámadásokat A vállalat üzleti forgalma 121.2 millió pengőt tett ki és a mérleg a szükséges leírások után 2,898.608 33 fillér tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság az október 30-ára egybehívandó rendes évi közgyűlésen, ugyanúgy, mint az előző évben, részvényenként öt pengő, összesen 2.418.800.— osztalék fizetését fogja indítványozni. Az igazgatóság Rajkay János műszaki tanácsost és Fábry Ferenc főmérnököt műszaki főtanácsossá, dr Vargha Kálmán főmérnököt műszaki tanácsossá, Szilágyi István főtisztviselőt pedig cégvezetővé nevezte ki. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA, CSAK VÁLASZBÉLYEGGEL ÉS MEGCÍMZETT BORÍTÉKKAL ELLÁTOTT LEVELEKRE VÁLASZOLUNK. „30 év slágerei“ címmel jól sikerült estet rendeztek a Vigadóban s a szereplők között feltűnt Papp Julika, tehetséges, fiatal operaénekesnő, aki Lehár-operetteket, valamint indián szerelmi dalt adott elő. Sok tapsot kapott még Major Ida, Pártos Gusztáv, Kazal László s a többi szereplő. Ez a hét is dodik!... KEDDEN MUTATJA LE AZ 00 Örökmozgó, Malter Károly darabja Egyszer volt, hol nem volt egy mesebeli királyleány, akinek a kezéért ország-világ versenyzett, de nem nyújtotta ám kezét csak úgy akárkinek, hanem előbb három próbát kellett kiállania a vőlegényjelöltnek. Ebből a motívumból indul ki Malter Károly első színdarabja, az örökmozgó. Itt ugyan nem fenséges miliőben, hanem egy kis székelyföldi vendéglőben folyik a nagy verseny „Sarlóti grádics"hoz címzett etetőüzem csodaszép Zsuzsikájáért. Zsuzsika kezéért feltalálóversenyt hirdetnek s öt feltaláló jelentkezik: a szép kocsmároslány kezéért. Közülök egyik, Bede Pali „örökmozgó" gépezetet szerkesztett, amely zenél, flekként süt, bort és paprikamártást csurgat. De hiába nyeri meg a versenyt, Zsuzsika ügyvédnő akar lenni s az ügyvédi vizsgán elhasalt bojtárhoz húzódik. A továbbiak folytán aztán úgy alakul, hogy Zsuzsika mégis Palié lesz, kishúga pedig az ügyvédbojtáré, aki immáron ügyvéd lett. Sok színnel, hangulattal ecseteli Molter Károly az erdélyi lelket, alakjai kétségkívül hívek, igaziak, húsból és vérből valók. A darab szerkezeti váza is elég erős: meghívja a ráépített mondanivalót, ami egyébként csak látszatra mesebeli könnyedségű, a szerző gondoskodik arról, hogy amolyan székely agyafúrtsággal belecsempésszen egy pár Zsuzsikától, Palitól és minden egyéb Jancsitól-Juliskától elvonat- a Nemzeti Színházban hoztatott igazságot is. A közönség például megtapsolja a harmadik felvonás kocsmai „párbaj-jelenetét", amelyben hál Istennek, nem rántanak kackiásan kardot a szereplők, hanem csak az észvesztő kavarodást látjuk, a rögtönzött becsületügyi szakértőket, a párbajképtelen parasztot, aki ingujjra gyürközik s úgy akar nekirontani ellenfelének, kérdezvén, hogy már ebben a hazában nem is verekedhet akárki ? Tehetséget eláruló munka a Malier Károlyé. A Nemzeti Színház előadása azonban csak nagyjából fedi az író elgondolását. Az, akit ki kell emelnünk elsősorban: Mészáros Ági, ez a szemünk előtt felcseperedett kis színésznő, akinek őszinte hangja, élethű átélése nem maradt hatás nélkül, továbbá Jávor Pál, akinek nyers erőtől duzzadó alakítása az előadás legérdekesebb pontja. Eöry Kató már adósunk maradt sok részletkidolgozással, — igaz, hogy pár nappal ezelőtt ugrott be a Szörényi Évának szánt szerepbe, — Ungvári László is eléggé színtelen. Bodnár Jenőnek van néhány remek jelenete s beleilleszkednek az együttesbe: Kürthy György, Pataki József Prthes Sándor, Rajczi Lajos, Naszódi Sándor és a többiek. A rendezés Szilassy Gyula kitűnő munkája s a szép díszletért Jaschik Almosnét kell megdicsérni. Hattyasy Katalin Botrány A Tobis nagy színes filmje különös, pikáns mesét hoz elénk: a XVII. században játszódik a cselekmény, amelynek középpontjában egy fürdőkád áll. A nevezetességet a polgármester felesége kapja ajándékba egyik előkelő szállóvendégektől. Ez még nem volna hiba, de ő használja is. Fürdik! Ezt az erkölcstelenséget pedig nem tűrheti el a kis németalföldi városka lakossága. Botrány kerekedik, nyílvámra megszégyenítéssel. Végül azonban teljes lesz a harmónia polgármester és neje között. Érdekes, újszerű, bravúros rendezésű film, fa színes képek álomszerűen szépek. Heb Finkenzeler, Will Dohm, Gisella von Collande, Marianne Simson és Richard Haussier jeleskednek a főszerepekben. Volker von Collande az ügyeskezű rendező. (Corvin.) . Tengerparti randevú ■— két nyelven A pasaréti Hunnia filmgyárban egy hét óta forgatják az első bolgár-magyar filmet, a Torda-film érdekes produkcióját. Tengerparti randevú a címe a filmnek, amely Bán Frigyes, illetve bolgár részről Boris Borosanoff rendezésében készül. A filmből nem két különálló verzió készül, hanem egyetlen film — de két nyelven. A magyar szereplők egymás között magyarul, a bolgárok pedig bolgárul beszélnek, sokszor megesik azonban, hogy a bolgár szereplőknek vannak magyar mondatai, viszont a magyaroknak is van bolgár szövegük. Pelsőczy Irén, Pataky Jenő, Dorita Boneva, Naszódy Sándor, Solthy György, Magda Kolcsakova, Christo Codjobaseff és mások az új film főszereplői, a zenét pedig Pancso Wladigeroff, illetve Losonczy Dezső szerezték. A maga nemében rendkívül eredeti magyar, illetve bolgár film karácsony körül kerül bemutatásra Budapesten, illetetve Szófiában. Pelsőczy Irén 1943 OKTÓBER 25. Tolnczy Klári miatt párbajozott Hajmássy Miklós és Mihályi Ernő Érdekes jelenet játszódott le a Hunnia zuglói műtermében. Az „Agrólszakadt úrilány” című új magyar film műtermi felvételeit készítik itt. A film külső jeleneteit, mint ismeretes, Erdély legszebb tájain vették fel a nyáron, illetve az ősszel s most a műtermi rész során, a filmmese szerint Tolnay Klári miatt súlyos feltételű pisztolypárbajt vár Hajmássy Miklós és Mihályi Ernő. A párbaj szabályosan lezajlott, természetesen a szereplők nagy utólagos derültsége mellett. Ráthonyi Ákos rendezőségében forgatják az „Ágrólszakadt úrilányt” Pánczél Lajos forgatókönyve nyomán. A film többi szerepeit Vizexíry Mariska, Raffay Blanka, Ölvedy Zsóka, Kőváry Gyula, Misoga László és Magyari Tibor játsszák. Közönségsiácer a uKOCS" Az Új Magyar Színházban a múlt ■szombaton mutatták be Ságody József érdekes problémadarabját a „Köd’r-öt, amely a bemutató óta minden előadáson telt nézőtér előtt került színre. A fiatal író darabja úgy látszik tetszik a közönségnek,a főszereplők Somlai Júlia, Szilágyi-Szabó Eszter, Perényi László, Földényi László, Halassy Mariska és Harsányi Rezső minden előadáson sok tapsot kapnak. Pölöskei-könyvtár Komárvárosban A kitűnő népszínműírót, vitéz Pölöskei Jánost, az Esti Újság munkatársát felkereste szülőfalujából Komárvárosból egy küldöttség és tudomására hozta, hogy Pölöskeikönyvtárat létesítenek eddig megjelent húsz és ezutánl megjelenő további műveiből. Vitéz Pölöskei János színműveit rendkívül sok népi előadásban hozták már ideig színre több városban és faluban.