Hétfői Hírek, 1966 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1966-11-08 / 45. szám

A Vörös téren — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — amerikai imperializ­must”. Malinovszkij utalt az ame­rikai imperialisták és a nyu­gatnémet militaristák szövet­ségében, Bonn atomfe­gyver­­kezési törekvéseiben rejlő veszélyekre, majd azzal zárta beszédét, hogy az SZKP mindent meg­tesz a Szovjetunió erejé­nek növeléséért, a Varsói Szerződés fegyveres erői testvériségének elmélyí­téséért. A szovjet fegyveres erők — mondotta —, szakadatlanul fokozzák éberségüket és harckészültségüket, s harci szövetségben a testvéri had­seregekkel, készek becsület­tel megvédeni a szocialista közösséghez tartozó országok szabadságát és függetlensé­gét. „Készek megsemmisítő csapást mérni bármely ag­­resszorra”. Amikor a szovjet honvé­delmi miniszter a kínai ve­zetők magatartásáról beszélt, a kínai nagykövetség és a kínai hadsereg képviselői el­hagyták a Vörös teret. Hagyományos módon zaj­lott le a Vörös téri díszszem­le első része, amelyben a ka­tonai akadémiák hallgatói­nak, a szovjet hadsereg, lé­gierő és haditengerészet dísz­­századainak felvonulásában gyönyörködhettek a Vörös téren egybegyűltek. A Lenin­­mauzóleum mellvédjén ez­úttal is az SZKP és a szov­jet kormány vezetői, a szov­jet hadsereg marsal­ljai fog­laltak helyet. Az emelvénye­ken voltak a szovjet főváros külföldi vendégei, közöttük az MSZBT küldöttsége, Pot­­hornyik Józsefnek, az MSZMP KB tagjának veze­tésével. A mauzóleumtól balra le­vő tribün közönségét, a dip­lomáciai testület tagjait, a külföldi katonai attasékat, és a nagy számban­­ kivonult külföldi tudósítókat a dísz­szemle második része érde­kelte különösképpen, amely­nek keretében az atomhadviselésre fel­készült, gépesített lö­vész- és harckocsizó ala­kulatok után a nehéz­tüzérség, majd a rakéták vonultak fel. Páncéltörő rakéták, légvé­delmi irányított lövedékek, rakétasorozatvetők, közép- és nagyhatótávolságú, közöttük szilárd hajtóanyagos rakéták széles skáláját vonultatták fel a szemle rendezői. Ter­mészetesen ismét nagy ér­deklődés fogadta a moszkvai helyőrség díszszemléjén nem elő­ször „vendégszereplő” haditengerészeti balliszti­kus rakétákat, a szovjet atomtengeralattjárók­ fé­lelmetes fegyverét, a hengeralakú tartályok­ban elhelyezett „anti­­s rakétákat”, az interkon­tinentális, végül pedig az orbitális rakétákat, a stratégiai rakétaerő „ki­rályait”. Az eddigieknél tömörebb és haditechnikailag változa­tosabb katonai díszszemle meggyőző képet adott a szov­jet hadsereg felkészültségé­ről, harcászati, hadműveleti és hadászati fejlődésének sokoldalúságáról. A Vörös téri ünnepség a szovjet főváros sportolóinak, majd sok százezer moszkvai dolgozónak derűs, színes fel­vonulásával folytatódott. Hétfőn délután mindenfelé utcabálok kezdődtek, este az ünnepi tűzijáték fényei vilá­gították be Moszkva egét. (MTI) Dísz­­nnepség a Kremlben­­ ARVID PELSE BESZÉDE MOSZKVA: A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából a Kreml Kongresszusi Palo­tájában vasárnap ünnepi ülés volt. Az ünnepi ülés szónoka Arvid Pelse, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja volt.­ ­ A Szovjetunió sikerei elválaszthatatlanok más szo­cialista országok és az összes forradalmi, haladó erők si­kereitől. Eredményesen fej­lődnek testvéri kapcsola­taink Bulgáriával, Cseh­szlovákiával, Jugoszláviával, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, Kubával, Lengyelországgal, Magyaror­szággal, Mongóliával, a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal, Romániával és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal — mondotta, majd a szocialista közösség országai közötti kereskedel­mi kapcsolatokról, a KGST tevékenységéről szólt, azután ndlm­zetközi kérdésekről be­szélt Segítség Vietnamnak . A Szovjetunió erélye­sen elítéli az Egyesült Álla­mok embertelen vietnami háborúját. A többi szocia­lista országgal együtt min­denkor megadtuk, és a jövő­ben is megadjuk a kellő se­gítséget a vietnami népnek, hogy az visszaverhesse az agressziót. A szovjet kor­mány fenntartás nélkül tá­mogatja a vietnami konflik­tus rendezésének azt a prog­ramját, amelyet a VDK kor­mánya négypontos és a DNFF ötpontos platformjá­ban kifejtett. Az utóbbi időben az Egye­sült Államok kormánykörei nemegyszer nyilatkoztak­­ olyan értelemben, hogy ké­szek javítani kapcsolataikat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. De milyen értéke lehet az ilyen nyilatkozatoknak, ha az Egyesült Államok kor­mánya tovább halad a szocialista közösség egyik állama elleni agresszió kiterjesztésének útján? — tette fel a kérdést Pelse. Erősíteni a védelmi szervezetet A szónok ezután az NSZK revanspolitikájáról beszélt,­­ majd hangsúlyozta, hogy az európai földrészen a békés fejlődés reális útja a jelenleg érvényes határok sérthetet­lenségének és megváltoztat­­hatatlanságának elismerése és annak megakadályozása, hogy az NSZK atomfegyver­hez jusson. Hangsúlyozta a szovjet erőfeszítéseket az európai együttműködés, a biztonsági rendszer és a le­szerelés ügyében. „Amíg nem alakul ki megbízható bizton­sági rendszer, addig az európai szocialista ál­lamok tovább fogják erő­síteni a Varsói Szerződés védelmi szervezetét” — hangoztatta, aláhúzván, hogy a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé­nek bukaresti értekezlete de­monstrálta az európai szocia­lista országok egységét és összefogását Arvid Pelse ezután sajná­lattal állapította meg, hogy „a kínai vezetőség vissza­utasítja az SZKP és a többi testvérpárt minden olyan ja­vaslatát, amely közös fellé­pést indítványoz az impe­rializmus ellen, az Egyesült Államok vietnami agresszió­ja ellen”. A Szovjetunió és az amerikai imperialisták „összeesküvéséről” szóló ostoba koholmányok és a ka­pitalizmusnak a Szovjetunió­ban folyó „restaurálásáról” terjesztett kitalálások ürü­gyén a kínai vezetőség orszá­gunk és a többi szocia­lista ország ellen fordít­ja a politikai harc front­ját, fokozza szakadár te­vékenységét a nemzet­közi kommunista mozga­lomban. Ez az értelme a KKP Köz­ponti Bizottsága 11. plénu­mán hozott határozatok­nak, amelyek még tovább szították Kínában a szovjet­ellenes rágalomhadjáratot.” Veszélyes, egységbontó cselekedet . Most, amikor az impe­rializmus egyre gyakrabban intéz támadásokat a forra­dalmi erők ellen, amikor az Egyesült Államok kiterjeszti vietnami agresszióját, rend­kívül veszélyes minden olyan cselekedet, amely megbontja az imperializmus ellen küzdő harcosok sorainak egységét. Az ilyen megnyilatkozások — határozottan kijelenthetjük —, jó szolgálatot tesznek kö­zös ellenségünknek, az impe­rializmusnak, a nemzet­közi reakciónak — mondotta Pelse, majd rámutatott, hogy az ilyen cselekedetekért a fe­lelősség teljes egészében a kínai vezetőségre hárul. — Annak, ami Kínában most az úgynevezett „kul­­túrforradalom” zászlaja alatt végbe megy, semmi köze a forradalomhoz és a kultúrá­hoz, a marxizmushoz és a szocialista politikához. A kí­nai eseményeknek ilyen ta­láló jellemzését, számos kommunista párt, vezető szerveinek nyilatkozatai és határozatai tartalmazzák. „Ilyen az az idő..." Pelse kifejezte azt a meg­győződését, hogy eljön az az idő, amikor a kínai kommunisták újra ott lesznek az impe­rializmus ellen küzdő harcosok soraiban. Ezután az SZKP XXIII. kongresszusának határoza­tairól, az új ötéves tervről, az év első tíz hónapjának al­kotó munkájáról beszélt, megemlítve, hogy az idén a szovjet hatalom 49 éves fennállása óta a legjobb ter­mést takarították be. Emlé­keztetett arra, hogy 1966- ban az egy főre számított reáljövedelem a Szovjetunió­ban 37 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1958-ban. Pelse hangoztatta, hogy a Szovjetunióban történelmi­leg rövid idő alatt elvégez­ték az ország iparosítását, sikerrel oldották meg a me­zőgazdaságban a kollektivi­zálást, egyidejűleg mélyre­ható kultúrforradalom ment végbe, ami a szocializmus építésének fontos eleme. Át kell vennünk az egész kultú­rát, amelyet a kapitalizmus örökül hagyott ránk és ezen az alapon kell felépíteni a szocializmust, mondotta an­nak idején Lenin. Befejezőben a szónok a szovjet társadalom egységé­ről beszélt. Az Októberi Forradalom 49. évfordulója alkalmából Malinovszkij marsall, a Szovjetunió •­honvédelmi mi­nisztere napiparancsot adott ki. Ünnepelt az ország Új iskolákat, egészségházakat, kultúrházakat avattak Díszü­nnepségek, koszorúzások, városon és falun Vasárnap és hétfőn or­szágszerte folytatódtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulóját köszöntő ünnepségek. Meg­koszorúzták a szovjet hősi emlékműveket, új létesítmé­nyeket avattak, ünnepi ta­lálkozókat tartottak. Kaposvárott megyei dísz­­ünnepségre került sor, az el­nökségben helyet foglalt dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, az Országos Tervhiva­tal elnöke, és részt vett a megemlékezésen a Szovjet— Magyar Baráti Társaság So­mogyban tartózkodó delegá­ciója is. Szolnokon iskolát avattak, a kisújszállásiak ünnepségén Kristóf István, az MSZBT főtitkára tartott beszédet. A soproniak ün­nepségének szónoka Nagy Józsefné könnyűipari mi­niszter volt, aki átadta ren­deltetésének Egyházasfalu új egészségügyi és pártházát is. Debrecenben a Szovjet Hősök Emlékművén Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja helye­zett el koszorút. A városban felavatták a 16 tantermes új szakközépiskolát és gimná­ziumot. Fejér megye kilenc falujában rendezték szovjet —magyar találkozóikat. Elő­ször került koszolni 19, Mo­hán elesett szovjet harcos sírhantjára, sírjukat nemrég találták meg egy építkezés földmunkái közben. Salgótarján központi ün­nepségén Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a SZOT el­nöke méltatta az évforduló jelentőségét. A beszédet kö­vető műsorban fellépett a szovjet hadsereg egyik ének­es táncegyüttese is. Országszerte sok helyen rendeztek az ünnep alkal­mából kiállításokat és szá­mos városban és faluban avattak új kulturális létesít­ményt: mozikat, könyvtára­kat, klubszobákat. Vasárnap délelőtt koszo­­rúzták meg ünnepélyesen a német fasiszták által 1944- ben orvul meggyilkolt ma­gyar származású hős szovjet parlamenter, Steinmetz ka­pitány vecsési emlékművét. A kora esti órákban ünne­pélyes külsőségek között fel­vonták a Magyar Népköz­­társaság Állami Zászlaját a Kossuth Lajos téren, és a magyar nemzeti lobogót, va­lamint a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös zászlaját a Gellért-hegyi Felszabadu­lási Emlékműnél. Az Operaházban díszelő­adáson mutatták be Aszaf­­jev „Párizs lángjai” című balettjét. Az előadáson je­len volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­nökhelyettese, Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter, to­vábbá a Központi Bizottság, a kormány több tagja, poli­tikai és társadalmi életünk sok ismert személyisége. Részt vett az ünnepi esten F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, vala­mint a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos más vezetője és tagja. Az előadás közönségét Lukács Miklós, az Operaház igazga­tója köszöntötte, majd meg­emlékezett a 49. év előtti eseményekről. A szovjet nagykövet rádió- és tv-beszéde A Nagy Októberi Szocia­lista forradalom 49. évfordu­lója alkalmából F. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete vasárnap este beszédet mondott a rádióban és a televízióban. Egyebek között hangoztat­ta: a szovjet emberek soha­sem felejtik el azt a sok ezer magyar internacionalis­tát, akik az orosz munkások­kal és parasztokkal együtt fegyveresen védelmezték az emberiség történetében új korszakot nyitó fiatal szov­jet hatalmat. Beszélt azokról a nagy eredményekről, ame­lyeket a Szovjetunió a for­radalom óta elért, és kiemel­te a két ország szoros test­véri kapcsolatait. Végezetül a szovjet emberek forró üd­vözletét tolmácsolta és újabb sikereket kívánt a magyar népnek a szocialista társa­dalom felépítéséhez. Koszorúzási ünnepség a Szabadság téren Az MSZMP Központi Bi­zottsága, a kormány és a Népfront koszorúzási ünnep­séget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A koszorúzási ünnepségen, Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, Dobi Istvánnal, az Elnöki Tanács elnökével, Kállai Gyulával, a kormány elnökével az élen megje­lentek az ország politikai, gazdasági és társadalmi éle­tének vezető személyiségei. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. A szovjet és a magyar Himnusz hangjai után a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa nevében Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke és Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes el­nöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának koszorúját Kádár Já­nos, a Központi Bizottság el­ső titkára és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány ko­szorúját Kállai Gyula, a kormány elnöke és Apró An­tal, a kormány elnökhelyet­tese helyezte el. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében F. J. Tyitov nagykövet, N. R. Seleh követtanácsos és Sz. D. Zotov vezérőrnagy, katonai attasé koszorúzott. A budapesti diplomáciai testület koszorúját Wilhelm Meissner, a Német Demok­ratikus Köztársasá­g nagy­követe, a diplomáciai testü­let doyenje, Vaszil Bogda­nov, a Bolgár Népköztársa­ság nagykövete, Abdel el Azim Ibrahim Fahmy, az Egyesült Arab Köztársaság nagykövete, Nikola Narancic ezredes, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, Milan Moj­­zisek alezredes, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, és Emilian Birlea alezredes, a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja helyezte el A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa képviseleté­ben Bugár Jánosné főtitkár­­helyettes és Harmati Sándor titkár, a SZOT nevében Brutyó János elnök és Gás­pár Sándor főtitkár, a ma­gyar fegyveres erők képvise­letében Czinege Lajos vezér­­ezredes honvédelmi minisz­ter, Benkei András belügy­miniszter és Papp Árpád, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka koszorúzott. A szovjet hadsereg koszo­rúját K. I. Provalov vezér­­ezredes, az ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsno­ka, G. V. Szregyin vezérőr­nagy, és Sz. A. Andrjus­­csenko altábornagy helyezte el. A Magyar Partizán Szö­vetség nevében Gábor Ist­ván főtitkár és dr. Soós György rend­őrve­zéróra egy, a szövetség alelnöke, a Ma­gyar Kommunista­ Ifjúsági Szövetség képviseletében Méhes Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottsága első titkára és Szabó János, a KB titká­ra, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság részéről dr. Mihályfi Ernő országos el­nök és Kristóf István főtit­kár, Budapest Főváros Taná­csa nevében Sarlós István, a vb elnöke és Kelemen Lajos, a vb elnökhelyettese koszo­rúzott. Az Internacionálé elhang­zása után a koszorúzási ün­nepség a díszegység díszme­­netével ért véget. r November 7. ünneplése ULAN BATOR: A mongol fővárosban vasárnap ünnep­ségen emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. és a mongol —szovjet barátsági szerződés aláírásának 45. évfordulójá­ról. HELSINKI: A Finn Szov­jet Baráti Társaság által ren­dezett ünnepi gyűlésen részt vett Karjalainen külügymi­niszter és Lindemann föld­művelésügyi miniszter, aki beszédet is mondott BUKAREST: A bukaresti ünnepi gyűlésen Dumitru Popa, a bukaresti városi pártbizottság első titkára és Rászov szovjet nagykövet­e mondott beszédet BERLIN: Az NDK fővá­rosában az Októberi Forra­dalom emlékére rendezett ünnepségen Willi Stoph mi­niszterelnök és Abraszimov szovjet nagykövet jelenlété­ben Friedrich Ebert, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja mondott ünnepi beszédet. HANOI: Az októberi for­radalom évfordulóján rende­zett ünnepi gyűlés egyik szó­noka German Tyitov, szovjet űrhajós volt. HAVANNA: A Nagy Ok­tóber tiszteletére rendezett kubai ünnepségen Bias Ro­­ca, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága tit­kárságának tagja mondott beszédet, világszerte PEKING: A Kínai—Szov­jet Baráti Társaság, vala­mint a Kínai Népköztársaság Kulturális Külkapcsolatai­­nak Bizottsága az októberi forradalom 49. évfordulója alkalmából filmbemutatót rendezett Bemutatásra ke­rült „A forradalom nevé­ben” című szovjet film. Je­len volt Razduhov, a Szov­jetunió pekingi ideiglenes ügyvivője és a Viktor Ma­­jevszkijnak, a Pravda szem­leírójának vezetésével Kíná­ban tartózkodó szovjet kül­döttség. Kínai részről ott volt Csen­­ Ji külügyminiszter, Csiao Kou-hua külügymi­­niszter-helyettes, valamint több más államférfi és köz­­életi személyiség.

Next