Hétfői Hírek, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-12 / 46. szám

Álljon meg a menet Magyar film. írta — Böször­ményi Gézával — és rendezte: Gyarmathy Lívia. A tisztes aggastyánt, Ben­da apót kitüntetik, széllelbé­­lelt unokája, Karcsi pedig szerelmes ... Ennyi, s tulaj­donképpen nem több Gyar­mathy Lívia filmjének me­séje. Mégis, ez a hétköznapi, rendhagyónak, különlegesnek egyáltalán nem minősíthető történet sok vonatkozásában szórakoztató, elgondolkozta­tó. AZ „Álljon meg a me­net__” a rendező szavaival: Krai groteszk. S valóban, ro­konszenves derűvel mutatja helyesnek a helyeselhetőt, becsületes szókimondással rossznak a rosszat. Nem akar szépíteni, nem akar torzítani. Kioktatásra sem vállalkozik. A film mindhárom fősze­replője amatőr. A nyolcvan­öt éves Markovich Miklós ösztönösen természetes, szo­morkás-bölcs öreg. Bajts Ist­ván tilalmakat nem ismerő, érzelemteli sihedere ugyan­csak jó. Szerelmese, Juli, Gyurcsánszky Ági azonban már nem tudott felengedni, póztalanná válni, „civil” maradt a felvevőgép előtt. A „profik” közül kitűnő Bulla Elma drámai erejű, egyszerű munkásasszonya, a jugoszláv Eva Ras, a megszokott sab­lonokkal szakító, kedves, csinos titkárnője és Horváth Sándor, mint morc, maradi édesapa. Pontosan, ötletesen­­karikírozta az indulatos, pá­­linkázó művezetőt Madaras József, a törtető, mozgósító szervezőt Szilágyi Tibor, László Miklós '9­­ACS MIHÁLY költemé­nyeiből összeállított műsort mutatott be szombaton este — „Élj tiszta tüzeidben” címmel — az Irodalmi Szín­pad, ideiglenes otthonában, a Láng Művelődési Központ­ban. A műsor szereplői kö­zött volt: Váradi Hédi (ké­pünkön), valamint Keres Emil, Verdes Tamás és a Kaláka-együttes. [• MAGYAR KÖNYVKIÁL­LÍTÁS nyílt az elmúlt hé­ten Bécsben, a Collegium Hungaricumban. A bécsi Die Presse című lap elisme­réssel ír a kiállításról, és megállapítja: az elmúlt 500 évben Magyarország fontos helyet vívott ki magának a világ „könyvnemzeteinek” sorában. [• HOMOKI NAGY ISTVÁN befejezte új, egész estét be­töltő színes természetfilm­jét, mely november végén kerül a közönség elé. A film „főszereplői”: Plútó, a csíny­tevő holló és Puck, a játé­­­­kos mosómedve, A VENDÉGEK. A héten 50- tagú japán zenetanár-dele­gáció érkezik Budapestre, a magyar zeneoktatás tanul­mányozására. A SMETANA „Eladott meny­asszony” című operáját a hét végén mutatja be a Dé­ryné Színház, a szerző szü­letésének 150. évfordulója alkalmából. A budapesti be­mutató után november 19- én Szécsényben vendégsze­repel a színház a Smetana­­operával, s az előadásra Csehszlovákiából is nagy­számú közönség érkezik. • MAX FRISCH, a kiváló svájci drámaíró nyerte el az idei Schiller-díjat, a legje­lentősebb svájci irodalmi kitüntetést. A szerző „Don Juan, avagy a geometria szerelme” című darabja egyébként a Vígszínház idei évadjának első bemutatója volt. • VÁRKONYI ZOLTÁN, a Vígszínház igazgatója, Hor­­vai István rendező társasá­gában a héten Nagybányán járt. Capocean Josie, az ot­tani Drámai Színház igaz­gatójának meghívására meg­tekintették Valljo spanyol drámaíró „Goya” című szín­művét, a Magyarországon is jól ismert Liviu Ciulei ren­dezésében. A darabot még ebben az évadban a Víg­színház is műsorra tűzi. A ROMAN DRIEBS, Detroit polgármestere követeli — a londoni Guardian jelentése szerint —, hogy a „Detroit 9000” című film alkotói vál­toztassák meg a film rek­lámját, amelyben a várost a „gyilkosságok­­ világfőváro­sának’’ nevezik. A General Film válasza: „Változtassák meg a városukat, akkor mi is megváltoztatjuk a reklám szövegét.” Detroitban 800 gyilkosság történik évente... • JÓKAI Egy magyar nábob­­ja hamarosan új cseh for­dításban lát napvilágot, je­lenti a CTK. A könyv, ame­lyet a prágai Odeon ad ki, már nyomdában van, s a jövő év elején kerül a cseh­szlovákiai könyvesboltokba. « ERDÉLYI SÁNDOR, az Operaház fiatal szólótán­cosa vasárnap délelőtt mu­tatkozott be Csajkovszkij Diótörő” című balettjének herceg-szerepében, Kékesi Mária pedig november 29-én táncolja először a „Etűdök” című balett főszerepét.­­ A LÁNCHÍDRÓL készí­tett színes dokumen­tumfil­­met a Televízió számára Knoll István rendező. A film bemutatja majd a híd meg­születésének terveit, s több mint 100 éves történetét. • MIKLÓDY MÁRTA festő­művész (itt egyik rézkarc­onarcképe látható), pénteken délután, a Rákóczi út 30. alatti Fényes Adolf Terem­ben, alkotásainak legjavá­val, önálló kiállításon lép újra a közönség elé. A Mű­csarnok rendezte tárlatot Pernye András zenetörté­nész nyitja meg. • DR. ORBÁN LÁSZLÓ mű­velődésügyi államtitkár ve­zetésével felsőoktatási kül­döttség utazott vasárnap reggel Venezuelába, Peruba és Argentínába. A küldött­ség utazásának célja: e há­rom dél-amerikai ország felsőoktatási intézményei­nek tanulmányozása, az ot­tani és magyar egyetemek közötti kapcsolatok kiépíté­se. • FRANKFURT am Mainban igen nagy érdeklődést kel­tett a nemzetközi könyvvá­sár szovjet kiállítása — je­■­lenti az APN. A nyugatné­met lapok ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió a világ legna­gyobb könyvkiadó országa: naponta átlagosan négymil­lió kötet kerül ki a nyom­dákból. A különböző nem­zetközi és önálló szovjet­­ könyvkiállításokon, a föld­kerekség­­­60—70 országában, évente mintegy 40 millió ember ismerkedik meg a szovjet kiadványokkal.­­ FELEKI KAMILL és Ba­lázs Samu két öreg bohócot alakít Ney Simon új víg­já­tékában, melyet februárban mutat be, Szirtes Tamás rendezésében, a Madách Ka­maraszínház.­­ V. V. KOCSETKOV, az OSZSZK kulturális minisz­terhelyettese vezetésével no­vember 12-én küldöttség ér­kezik Budapestre, a héten kezdődő magyar—szovjet közművelődési szimpozionra. • CIRKUSZ Á­ TOL Z-IG címmel megjelent az első cirkuszlexikon. Az APN ez­zel kapcsolatban hangsú­lyozza, hogy a különleges lexikon cikkeiből megismer­hető az egész cirkuszművé­szet, s a leghíresebb artisták és artistadinasztiák történe­te. A vaskos kötet bibliog­ráfiát is közöl a cirkuszi szakirodalomról, a „Hasbe­szélés tankönyve magánta­nulóknak” című kötettől a legújabb kiadványig, a „Cir­kuszesztétikai alapelvek”-ig. Meggyorsul színházak korszerűsítése Milyen lesz az új egyetemi város? Idén közel egymilliárd forint értékű munkát ké­szített el a Művelődésügyi Minisztérium beruházó vál­lalata, a MÜBER. — A soron következő ter­vek? — Meggyorsult több fővá­rosi kulturális intézmény építése, illetve korszerűsíté­se — mondotta dr. Szepsi Oszkár igazgató. — Így pél­dául az eddiginél nagyobb ütemben készül a Népköz­­társaság útján a Bábszín­ház régi épületének teljes átalakítása és kibővítése, az átadásra 1975 végén kerül s sor. Véglegesen kialakult terv szerint 1977-re készül el a Vigadó műemléképüle­tének a Duna-part felé néző szárnya, amely Budapest zenei életének ismét egyik központja lesz. Helyet kap benne — többek között — egy nagy és egy kisebb kon­certterem. Tovább épül, és 1975-re fejeződik be Kőbá­nya új kultúrközpontja, a Pataki István téren. Az épü­letben színház- és koncert­terem, könyvtár, kiállítóte­­rem és több klubszoba lesz.­­ Folytatódik a keszthe­lyi Festetich-kastély újjá­építése. A jövő nyáron újra birtokába veheti a közönség a hatalmas ősparkot, a He­likon Könyvtárait, a múzeu­mot és a hangversenytermet. Elkészül 1974 szeptemberére a Debreceni Zeneművészeti­­ Főiskola, a Népligetben pe­dig megkezdődnek az első hazai Planetárium építési munkálatai. — S az évek óta esedékes operaházi rekonstrukció? — Tervezőink és műszaki szakembereink már javá­ban dolgoznak az előkészü­leteken. Az Operaház mű­szakilag elavult színpadá­nak korszerűsítését megelő­zi az Erkel Színház kisebb mérvű bővítése. Az épület toldalékszárnyat kap, öltö­zőkkel, próba- és balett-ter­mekkel. Ez a munka 1974 második felében kezdődik, az Operaház rekonstrukció­jára pedig előreláthatólag 1975 után kerül sor. — Most terjesztettük az illetékesek elé — folytatta az igazgató — jóváhagyásra a lágymányosi új egyetemi vá­ros kialakításának beruhá­zási javaslatát Eszerint a Lágymányosra költözne az Eötvös Lóránd Tudomány­­egyetem túlzsúfolt és jelen­leg több helyen, szétszórta­n működő természettudomá­nyi karának matematikai, fizikai, földtani és biológiai tanszéke. Ezek mindegyike új tanulmányi épületet kap, laboratóriumokkal, egyete­mi számítóközponttal. Ez utóbbit közösen használják majd a Műszaki Egyetem­mel. Felépül itt egy nagy kollégium és egy egyetemi sportkombinát is.­­ Az 1968 óta épülő zán­­kai úttörőváros közel 500 millió forintot kitevő mun­kálatai 1975-re fejeződnek be, de már a jövőre újabb nyári út­törőszállások nyíl­nak, elkészül itt az úttörő­­stadion és egy korszerű egészségház. Budapesten, va­lamint Kecskeméten, Ka­posvárott és Pécsett a kö­vetkező években több mint 2000 férőhellyel bővül a fő­iskolai kollégiumok hálóza­ta. (v. p.) Szombaton este mutatta be a Katona József Színház Kende Sándor pécsi író első színpadi művét, „Szerelmetes barátaim” címmel. A mai témájú drámát Félix László rendezte, a fősze­repeket Kohut Magda, Lukács Margit, Őze Lajos (képünkön), valamint Sinkó László és Velenczey István alakította (Dolezsár felv.) Minden jegy elkelt! Richardtól Dollyig berlini színházakban Berlini találós kérdés: mi lehetetlen? Válasz:­színház­jegyet kapni aznap estére . .. Ez így is van: az NDK fővá­rosának két operaháza — a Deutsche Staatsoper és a Ko­mische Oper —, operettszín­háza, a Metropol Theater, hat prózai színháza és revü­­színpada, a Friedrichstadtpa­­last zsúfolt nézőterek előtt tartja előadásait. Jegyekről hetekkel előre kell gondos­kodni. A nagy érdeklődés nem­csak a jó színdaraboknak s a magas színvonalú előadá­soknak köszönhető, hanem annak is, hogy a berlini pol­gár számára a színházba já­rás — társadalmi esemény. A nézők nem az utolsó per­cekben érkeznek, hanem már jó fél órával az előadás kez­dete előtt. Az előadás előtti pohár pezsgő — az étterem nagy­ságú, székekkel, aszta­lokkal berendezett földszinti és emeleti társalgókban — szinte elmaradhatatlan szo­kás. A szünet is jóval hosz­­szabb — legalább 20—25 percig tart — s így jut idő a második pohárra, sőt az elő­re elkészített egyszemélyes hidegtálak kényelmes elfo­gyasztására is. A közönség öltözete is tükrözi, hogy a színházba járás ünnepi ese­mény. A társalgók, büfék látnivalóval is szolgálnak: a színház történetét, illetve a repertoárt és a társulat tag­jait bemutató, időről időre változó kiállításokkal. Az előcsarnokokban fillérekért kaphatók a különböző ízléses kiállítású prospektusok, szí­­nészfotó-albumok, sőt több színháznak — így a Deut­sches Theaternek és kama­raszínházának, az állami ope­raháznak, a Berliner En­­semble-nek és az operettszín­háznak — saját háziújságja van. Az egyes előadásokhoz is külön ismertetők készül­nek; a Deutsches Theater például a III. Richardhoz 30 oldalas műsorfüzetet ál­lított össze, mellékelve hozzá az angol birodalom királyai­nak és királynőinek teljes „családfáját”. címszereplő Berndt Riedelt, valamint a nagyszerű kolora­­túrszopránt, Renat­e Raeh­mert (Rosina) és Eberhard Büchnert (Almaviva) öröm­mel látnánk-hallanánk Bu­dapesten is. Nemcsak kiváló énekesek, de megjelenésük, játékuk is illúziót keltő. Ez persze, a „konkurrens” opera, a berlini Komische Oper ha­tásának is köszönhető, hi­szen Walter Felsenstein fő­rendező itt valósította meg elsőnek az operaműfaj új hármas szabályát: az énektu­dás, az ezzel egyenrangú fontosságú színészi játék és az egyes szerepekhez szük­séges alkati követelmény egységét. Shakespeare III. Richard című drámája a Deutsches Theater idei évadjának egyik kiemelkedő produkciója, Manfred Wekwerth rendezé­se Budapesten is jelentős si­kerre számíthatna. Hilmar Thate alakítja a címszerepet — emlékezetesen. III. Ri­chard az ő — és a rendező — felfogásában nem púpos szörnyalak, h­anem karrieris­ta fiatalember. , Berlin operettszínháza, a Metropol Theater az idén ünnepli alapításának 75. év­fordulóját. Repertoárján „A madarász”, a „Cigánybáró”, a „Víg özvegy”, a „Boccaccio”, a „Bunbury” zenés változata és a „Halló Dolly!” mellett a „Csárdáskirálynő” is meg­található. A „Halló, Dolly !”-t láttuk, méghozzá a címsze­repben a világhírű művész­nővel, Gisela May-jal, aki havonta csak egy-két alka­lommal lép fel, mert több­nyire külföldön vendégszere­pel. Berlin „Mikroszkóp Szín­háza” a Kleine Komödie. Nézőtere 99 személyes, s te­nyérnyi színpadán hónapok óta nagy sikerrel játsszák a „Berlinről lelkesen” című programot, amely az NDK fővárosának humoros, zenés története. Gisela May a Hello Dollyban Felsenstein, Gisela May Berlini látogatásunk során négy előadást láthattunk. A Deutsches Staatsoperban — melynek repertoárja a buda­pesti Operaházéhoz hasonló — „A sevillai borbélyt”, ki­tűnő szereposztásban. A Kevés a „hazai” Az NDK színházi szakem­bereit azonban nem elégíti ki a zsúfolt nézőterek kon­junktúrája. Beszélgetéseink során gyakran felvetődött két probléma: kevés az új, mai témájú „hazai” színda­rab, és — ami talán még fá­jóbb — a világhírű Berliner Ensemble, Bertolt Brecht egykori színháza — özvegyé­nek, Helene Weigel asszony­nak halála óta — nem az igazi. Hiányzik a hozzá mérhető vezető egyéniség, s emiatt a színház legkiválóbb tagjai más társulatokhoz szerződtek. Az illetékesek bíznak benne, hogy megta­lálják a megoldást ezekre a gondokra is. A kiváló, bát­ran kezdeményező rendezők és a világviszonylatban is ki­magasló tehetségű berlini színészek — a széles közön­ségrétegre támaszkodva — mindent elkövetnek, hogy az NDK fővárosa megőrizze előkelő helyét az európai színházi kultúrában. Garai Tamás

Next