Hétfői Hírek, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-23 / 25. szám
Fából farag sakkfigurákat a Szigetvár melletti Zsibóton élő népművész, Osztopáni Imre. A figurákat maga tervezi, s szívesen választ modellnek magyar történelmi alakokat, például Bocskait és Zrínyit, meg Bocskai feleségét, a fejeddem asszonyt. 1969 óta csaknem 2 ezer teljes készletet faragott, a legtöbbet külfödi cégek vásárolták meg. (MTI felv.) Kuruc idők emléke nevekben Rákóczi születésének 1976-os, 300-ik évfordulójára a vajai múzeum országos felmérést készített a fejedelem és vezérei által elnevezett intézményekről, létesítményekről. Azelső helyen a több mint kétezer utcanév áll, majd a 346 úttörőcsapat és csaknem száz termelőszövetkezet következik. Középiskolát öt helyen neveztek el róla. Rákóczi után a listán a legtöbbet Esze Tamás, Bercsényi és Vak Bottyán áll. Egy középiskola Mikes Kelemen nevét viseli, egy úttörőcsapat pedig Kiskuruc névvel idézi a szabadságharcos időket. Tómentés csapolással, ivóvízzel „Meghalt a Sóstó vize Nyíregyházán — állapították meg a szakemberek, a Budapesti Műszaki Egyetem hidrogeológusai, a megyei KÖJÁL biológusai. Alkalmatlanná vált fürdésre és felborult a biológiai egyensúlya is. Most a tó megmentése érdekében lecsapolják a 120 ezer köbméternyi vizet a szabad strand területéről, hogy a megfelelő műszaki és vegyi eljárások után ivóvízzel töltsék fe. A most folyó munka eredményeként keddig kiürül a meder, hogy három hét alatt újra megteljék. Csendes jubileumok Kétszer ezer Nem volt ünneplés, beszéd, kitüntetés. „Csak” két vállalat dolgozói örültek a jubileumnak a jól végzett, hasznos munkájuk eredményeinek: az Egyesült Izzó munkás társasházakból álló, saját lakótelepén most építik az ezredik lakást, a Fővárosi Kertészeti Vállalat pedig már átadta a budapesti gyerekeknek az ezredik játszóteret. Az újpestiek el-el járnak az Izzósok lakótelepére. Amikor 1966-ban elhangzott a Budapesti Pártbizottság felhívása a munkáslakások építésének üzemi támogatásáról és szorgalmazásáról, az Egyesült Izzóban nyomban munkához láttak. A vállalat már az első évben ötmillió forintot biztosított dolgozóinak lakásépítéséhez és 1968-ban beköltözhetett az első 120 lakó, az első négyemeletes épületbe. Az idén már nyolcmillió forint a vállalati lakásépítési kölcsön összege. A gyár lakótelepén „meseóvodának” hívják a gyerekek 150 férőhelyes, 11,7 millió forintból épült kertes és gyermekcsoportonként külön homokozóval rendelkező óvodát. Ezt a gyár a saját szociális alapjából építette. A 30. évforduló alkalmával, a felszabadulás ünnepén rakták le a munkáslakótelep 80 férőhelyes bölcsődéjénél alapjait, amelyre újabb 12 milliót fordít a vállalat. Az Izzó lakótelepén nincsenek „fehér foltok”. „Vásárlóudvarukon” kis ABC-t nyitottak, olcsó bisztrónak, könyvesboltnak, zöldség- és húsboltnak és a Szabó Ervin könyvtár fiókjának is jutott helyiség. A vállalat százfőnyi szakipari egységet hozott létre, s így részben saját kivitelezésben, tervszerűen hajtják végre munkáslakás-programjukat. A Fővárosi Tanács már biztosította a lakótelep terjeszkedéséhez szükséges területet, ahol az Egyesült Izzó, a következő öt évben újabb 1300 munkáslakás felépítését tervezi. 2 — Budapesten 1937-ben mindössze 16 gyermekjátszótér volt. Nagy részük tönkrement a háború alatt, s az újjáépítés befejezéséig, 1948 végéig is csak 71 játszótéren futkoshattak a gyerekek. A Fővárosi Kertészeti Vállalat 1967-ben adta át ötszázadik, nemrég pedig az ezredik játszóteret. Ma már 11,5 millió négyzetméternyi zöldterületen levegőzhetnek, játszhatnak, homokozhatnak, tornázhatnak a gyerekek. Az ezer játszótéren összesen 6500 — 84 féle — játékszert állítottak fel. Az év végéig Budapesten már 1050-nél is több gyermekjátszótér lesz. Az utóbbi években, egyebek közt 150, kerítéssel körülvett aszfaltozott focipályát is építettek, hogy a kisebbek játékát ne zavarják a labdázó kamaszok. Mindehhez évente 100 millió forintot ad a Fővárosi Tanács a Kertészeti Vállalatnak. S ebből az összegből nemcsak újabb játszóterekre, a meglévők fenntartására és gondozására telik, hanem arra is, hogy évente ötszázezer négyzetméterrel növeljék a parkosított zöldterületet. Sajnos, a kopás, de főleg a rongálás évi 4—5 millió kárt okoz: ezer fa, tízezer cserje és 5—600 pad esik áldozatul a vandalizmusnak. Kocsis Éva Napirenden a Fertő-tó összehangolt kutató és vízvédelmi munka kezdődött a Fertő-tavon. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Fertőrákosi öbölben meteorológiai állomást létesített, három másik helyen pedig klímaállomást, amely rendszeresen adatokat szolgáltat a tó és környéke időjárásáról. Megkezdődött a tó vízháztartásának a vizsgálata is; a többi között figyelik a víz élővilágát, a halak növekedését, táplálékellátását, a nádasok állapotát, a megfelelő vízszintet pedig nemzetközi megállapodás keretében zsilippel szabályozzák. A felesleges vizet a Hansági főcsatornán és a Rábán át a Dunába vezetik. A Fertőrákosi öbölben folytatják az üdülő- és fürdőtelep építését. Évente mintegy 10 millió forint költséggel strandokat, parti sétányt és üdülőket építenek. Jelentős munkák folynak a Fertő-tó közelében is: az év végére befejeződik a balfi fürdő rekonstrukciója, elkészül a Gyógyszálló. Később sor kerül a Hegykői termálfürdő és a Nagycenki Széchenyi-kastély teljes felújítására is. Gyertyamártó, ősi fazekas-termékeket bemutató kiállítás nyílt Kiskunfélegyházán, a Kiskun Múzeumban. Az augusztus 20-ig nyitva tartó tárlaton kilenc üvegvitrinben 110 különféle régi népművészeti cserépedényt mutatnak be. Olyan tányérokat, tálakat, köcsögöket, korsókat, cserép- edényeket, amely az egykori fazekas központok — Hódmezővásárhely, Szentes és Szeged — mestereinek kezei alól kerültek ki. A legértékesebb darabok közé tartozozik egy 1792-ben égetett gyertyamárta, s az ország legrégibb Miska-kancsója, amelyet 1824-ben készítettek. Mínusz 1146 méter, plusz 140 mm légnyomás ancsáéknál, a mélyben . — Mennyi? — kérdezem, de a választ nem hallom: bedugult a fülem a hirtelen nyomásváltozástól. A kas, amelyben tucatnyian állunk, másodpercenként 8 méteres sebességgel „zuhan” a föld középpontja felé. — Mennyi? — kérdezem újra. Varga Ernő, a Mecseki ÉrcbányászatiVállalat IV-es bányaüzemének vezetője, aki lámpásával jegyzetfüzetemre világít, hogy írni tudjak, megismétli: — 1146 méter mélyre megyünk. Ez az ország legmélyebb pontja. Ha nem hűtenénk, 47 fokos hőség uralkodna. A légnyomás majdnem 900 higanymilliméter, szemben a felszíni 760-nal. Két kilométer a „népes"-en Ez a bánya uránbánya, nem sokban különbözik, mondjuk, a komlói Zobák-aknától Leszállás előtt itt is anyaszült meztelenre kellett vetkőznünk, felöltöttük a fakószürkére mosott inget, nadrágot, kabátot, derékszíjunkra lámpát, rádlunkra lélegeztető készüléket akasztottunk, fejünkre fehér sisakot tettünk. A kapca a gumicsizmában sem tör jobban ... Leértünk. Hintázik velünk a kas, 80—100 centimétert ugrál föl-le, ennyi az acélsodrony játéka, amelyre felfüggesztették. Megcsap a kánikulai hőség. Most még kellemes. Átszálltunk a „népes”-nek becézett kisvonatra, melyet játékszernek látszó villanymozdony vontat. Az üléseken két-két ember fér el. Üggyel-bajjal levesszük kabátunkat. Acéltámok alatt robogunk. Velünk fut egy vastag fekete cső, amely a friss levegőt szállítja, és egy sínpár. A lámpák megvilágítják a szürke kőzetet. Homokkő, mondják. Kemény, teherbíró kőzet. Megtartja önmagát, nem nyomja az acéllámokat. Jó két kilométer után érünk a 21-es vágathajtó szocialista brigádhoz, ők már az új, 5-ös bányaüzem megnyitásán dolgoznak. Az épülő paksi atomerőműnek ez ad majd nyersanyagot. A brigádnak az a feladata, hogy vízszintes irányban előre haladva hosszú vágatot (alagutat) készítsenek, s a függőlegesen lefelé haladó almamélyíítőkkel egy meghatározott ponton találkozzanak. Tancsa József állami díjas csapatvezető vájár, a szocialista brigád vezetője, a kedvünkért félbehagyja munkáját. Sovány, de izmos, 45 éves férfi. Kabátja nyitva, mellén verejtékcseppek csillognak. Ezok még keményebbek. Ahol a sínek véget érnek, négy centiméter vastag, 3—4 méter hosszú lyukakat fúrnak az előttük meredező, félkörívű szürke kőfalba. Fülsiketítő zúgással dolgozik a síneken gördülő, narancsszínű fúrógép. Amikor elkészül 50—60 lyuk, teletömik robbanószerrel, le-, omlasztanak 70—80 csille követ. Jöhetnek a rakodógépek, két óra alatt eltüntetik a le- robbantod kőzetet. Hát ennyi a titkuk: kemény, akarat és teljes gépesítés. — Itt dolgozom 18 éve —, mondja Tancsa József. — Ha visszagondolok, teljesen megváltoztak a módszerek. Mi ki-,sérleteztük ki a két rakodógépes módszert, a főteszegecses biztosítást, most meg az új, robbantószerrel kisérletezünk. — Ezért kapták az Állami Díjat. — Meglepődtünk. Meg is Hletődtünk. Hiába, hogy mialatt a 12 ezer méter vágatot elkészítettük, 13 éve egymás után minden évben elnyertük a szocialista brigád címet, a vállalat kiváló brigádja, a szakma kiváló brigádja címeket, mégiscsak ez a legmagasabb kitüntetésünk. Régi dolgozókból áll a csapat, ki a pártszervezetben, ki a szakszervezetben tevékenykedik, sok társadalmi munkát végzünk. Egy műszakban ezer tonna aszfaltot készít a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat NDK-gyártmányú aszfaltüzeme, amely a napokban kezdte meg a tömeggyártást. Ennyi aszfalt hat kilométer hosszú út 6 centiméter vastag burkolásához elegendő. Az üzem elsősorban Kiskunság úthálózatának korszerűsítéséhez ad aszfaltot; jelenleg a Kecskemét—Békéscsaba közötti 4L főúton teríti az új burkolatot az ügyes gép. (MTI Kozák Aicent terv.) Egy részét megették a lovak.. .* ■ ......... . . Postai unikumok a jubiláló múzeumban A budapesti Postamúzeum szerdán ünnepli megnyitásának 20. évfordulóját. A múzeum anyagát 80 éve gyűjtik, s az elmúlt két évtized alatt mintegy félmillióan tekintették meg. Az első kiállítást a múlt század végén, a Millennium idején rendezték — mondja dr. Vajda Endre főigazgató, a Postamúzeum egyik alapítója. — Az ezredéves kiállításon, 1896-ban, önálló Posta- és Távközlési Csarnok épült. Amikor lebontották, az ott bemutatott anyag egy része — mint állandó postakiállítása a Közlekedési Múzeumba, került. Aztán, a háború alatt, az épülettel együtt megsemmisült. A többit ott tárolták, ahol lehetett. Nagy részüket a II. világháború alatt a Paulay Ede utcai postahivatal helyiségeibe szállították. A muzeális okmányok nagy részét, az ostrom alatt, a postahivatal szobáiba bekötött éhező katonalovak — megették__! Az új Postamúzeum 1955. július 28-án nyílt meg a Postavezérigazgatóság Moszkva téri épületében. Olyan unikumok — világviszonylatban is páratlan tárgyak — is láthatók a múzeumban, mint a világ első postai levelezőlapja, amelyet magyar postások találtak fel, az Osztrák—Magyar Monarchia postája adta ki, német szöveggel, s a kétfejű császári sassal, magyar változatát pedig „Levelezési lap” felirattal. Itt van Puskás Tivadar első telefonközpontja, valamint az első telefonhírmondó-rendszer modellje, ugyancsak Puskás alkotása. A távíróteremben látható az a szikratávíró készülék, amelyen 1919-ben Leninnek a Tanácsköztársasághoz küldött üzenetét vették, Csepelen. Három év óta új helyiségben található a Postamúzeum, a Népköztársaság útja 3. szám alatt. Rendszeres látogatói között vannak a postaforgalmi és postaműszaki technikumok, szakiskolák hallgatói. A „múzeumi órák” a tantervükben szerepelnek. A vendégkönyvben német, orosz, angol, arab nyelvű bejegyzések is sorakoznak. Mi a titkuk? — Először 1975. december 31- re vállaltuk a vágat elkészítését. Aztán, ahogy meggyorsítottuk a munkát, előrehoztuk a határidőt november 7-re. De most már ez se igaz: bányásznapra, szeptember első vasárnapjára elkészülünk vele. Még az is lehet, hogy augusztus 20-ra megcsináljuk — ha minden jól megy. A kőzet kemény, a bánya Kötelező fejmosás Király Imre és Hozó Dezső szakaszvezető vájárok más műszakban dolgoznak. Egyikük reggel ment haza, másikuk délutánra jön. Mindketten tanulnak, technikumba járnak. Mindhárom állami díjas fényképe látható fenn, több mint egy kilométerrel a fejünk felett, az udvarban, a fatiújságon. Ismét beülünk a „népes”, be, átszállunk a kasba. Szól a csengő, repülünk. Fed, fed. Az első korty tiszta levegő, az első szippantás a cigarettából. Zuhany, tetőtől talpig. A fejmosás is kötelező, ezzel is védekeztünk az esetleges szenynyeződés ellen. Közben fehér habú sörre gondolunk. Az ebédre, a tágas, tiszta ebédlőben. Ahol mindenki ingyenes védőételt kap. A szokásosnál kalóriadúsabb a menü, azzal véd, hogy jó erőnlétben tartja a bányászokat ★ Nini, az udvaron piros rózsák nyílnak! Ez fel se tűnt. Az ég kéklik. Körös-körül mélyzöld erdő. Jó itt fenn! Paládi József