Heti Budapest, 1989. július-december (1. évfolyam, 17-42. szám)
1989-11-11 / 36. szám
Utcaelkeresztelési szokásaink , fővárosi utcák, terek elnevezésének szabályozása örökzöld téma. A főváros „parlamentje” maga sem először tesz kísérletet arra, hogy napi politikai aktualitásoktól mentesen, elvi alapon próbáljon meg rendet teremteni ezen a téren. Ami, persze, nemzetünk történelmében soha nem bizonyult könnyű feladatnak. Századunk viharos eseményei, sűrű modell- és rendszerváltásai, éles politikai fordulatai, e fordulatok győztes és bukott személyiségei igazán nem kedveztek az időálló, a közmegelégedést tartósan szolgáló utcaelnevezési döntéseknek, még ha születtek is ilyenek szép számmal. S jóllehet, az emberek minden korban tudták, hogy az ilyen szempontú átkeresztelésdiben nagyon sok a múlandó, a viszonylagos, a konjunkturális elem, ez a tudás azonban mit sem változtatott utcanévadási szokásainkon. Erről vallanak a Münnich Ferenc (volt Nádor) utca elnevezése körüli indulatos viták és a konkrét eseten túlmutató, általánosabb érvényű, elvi szempontokat sem nélkülöző megfogalmazások. Az érvek világosak, meggyőzőek, a jövőre nézve igazán megszívlelendőek. De hát azok voltait jó negyven évvel ezelőtt is. A háborús romokból újraéledő főváros köztiszteletben álló városatyái az új, demokratikus társadalom megteremtésének politikai csatáiban nemegyszer indulatosan szóltak, érveltek a főváros egyes utcaneveinek anakronizmusa, tarthatatlansága ellen, miközben máig érvényes utcaelnevezési szempontokat is megfogalmaztak. Talán nem egészen tanulság nélkül való, ha ezzel kapcsolatban felidézzük az 1946. július 3-i közgyűlés idevágó vitáját. Dr. Acsay László kisgazdapárti bizottsági tag azt javasolta, hogy az akkori Eskü tér (ma Március 15. tér) neveztessen el az egy évvel korábban elhunyt amerikai elnökről, F. D. Rooseveltről. (Roosevelt személye a koalíció minden pártjában vitán felüli közmegbecsülésnek örvendett.) Amiért az előterjesztés többnek tekinthető egyszerű rutin, javaslatnál, az abból fakad, hogy Acsay László a konkrét felvetés ürügyén általános érvénnyel fejtette ki véleményét az utcaelnevezések körül tapasztalható anomáliákról, a szerfölött hibás gyakorlatról. „...patinás nevű utcákat tüntetnek el...” „Már hosszú évtizedek óta állandó megjegyzések, sőt megütközés tárgya a közönség körében egyes utcanevek folytonos változtatása — mondta. A publikum ragaszkodik ahhoz a felfogásához — ha némelyek rögeszmének tekintik is —, hogy az utcák neve elsősorban praktikus célt, s a közlekedésben való eligazodást szolgálja, nem szabad tehát nevük folytonos cserélgetésével a közlekedés biztonságát és nyugalmát megzavarni. De ezen felül a főváros és az egész ország idesereglő népének érzésvilágából is egy-egy darabot tör le, amikor régi, patinás nevű utcákat tüntetnek el és tesznek felismerhetetlenné, csupán azzal az átfutó céllal, hogy tiszavirágként koszorúzzák meg velük, a pillanat hőseit, mint azt éppen a közelmúlt gyászkorszak-felszámolása alkalmából is láthattuk, így jutottak már fogalommá lett utcák, sőt főútvonalak arra a sorsra, hogy névtáblájuk szinte állandó árlejtés tárgya lett a közélet tőzsdéjén és a mindenkori legtöbbet ígérő — közvetlen jövőben leginkább ígéretesnek látszó — irányzat cégéréül adták oda. Ezeket az utakat már úgy tekinti a közönség, mint amelyek eleve ki vannak jelölve, hogy egy-egy új név lobogtatására zászlórúd gyanánt szolgáljanak, a történelmi divatok változtatásával azonban a zászlórúdból hovatovább stafétabot, és ezekből az utcákból, terekből közderültség tárgya lett. A város tősgyökeres lakossága ösztönös, helyes érzékkel nem is vett tudomást az ilyen erőszakos elkeresztelésekről, hanem megmaradt a régi elnevezések használata mellett. Mindezekből le kell vonnunk azt az elhatározást, hogy az inflációt ezen a téren is meg kell szüntetni és a meglévő nevek felcserélését a legszükségesebb esetekre korlátozni, az új neveket pedig észszerűen — rendeltetésükhöz illő rövidséggel és egyszerűséggel — fogalmazni.’’ Rövid életű Eskü A közgyűlés ezeket az elveket érdemben nem vitatta. Vitatta viszont a konkrét javaslatban szereplő Eskü tér nevének megváltoztatásának indokoltságát. A zajos közbeszólásokkal tarkított vitában végül is a Közmunkák Tanácsának javaslata emelkedett határozattá, az addigi Ferenc József tér viselje Roosevelt nevét. Azt is tudjuk persze, hogy a sokak által patinásnak tekintett Eskü tér elnevezés sem bizonyult hosszú életűnek. Az 1848. március 15. centenáriuma alkalmából rendezett díszközgyűlés egyhangúan mondta ki: „Március 15-e térnek nevezi el az Eskü teret, melynek eddigi neve Ferenc József kiegyezés utáni koronázásakor keletkezett és a királyok soha meg nem tartott esküit idézte.” A mostani tanácsülés napirendjére tűzött rendelettervezet felfogásában, szemléletében sokat merít az évtizedek során felgyűlt tapasztalatokból, a majdnem feledésbe merült gondolatokból. A főváros „parlamentje” tehát most minden korábbinál jobb esélylyel alkothat olyan sarkalatos rendeletet, törvényt — a formálódó fővárosi önkormányzat szuverenitásának kifejeződéseképpen —, amit a jövőt illetően parciális érdekek nem tehetnek viszonylagossá, önkényesen értelmezhetővé. Dr. Szántó Ferenc 4 lll-TI BUDAPEST ) Előfármstal a történelem formálta Rehabilitált városrésznevek Folytatjuk azoknak a városrészneveknek és határaiknak közreadását, amelyek visszaállítását a főváros jelképeinek és közterület elnevezéseinek rehabilitációjával foglalkozó társadalmi bizottság javasolja. Lapunk vállalta: segíti a bizottság munkáját, közreadva a javaslatokat, hogy még végleges megfogalmazásuk előtt az érintettek és érdeklődők elmondhassák véleményüket, módjuk legyen рэп lódítani, esetleges módosításukra javaslatot tenni, akár a listába felvett városrészneveket, akár azok határainak kijelölését illetően. Kérjük olvasóinkat, hogy a tervezet most közreadott fejezeteivel kapcsolatos észrevételeiket juttassák el szerkesztőségünk címére. (A bizottság a régi fővárosi közigazgatási határokon kívül eső, valamikori önálló települések városrészneveiről csak hiányos információkkal rendelkezik. XVII. KERÜLET (Folytatás) RÁKOSKERESZTÚR. — X. és XVII. kerület határa a Pesti úttól — а XVI. és XVII. kerület határa a Micsurin útig — Micsurin út — Inda utca — Ároktő utca — XXVIII. utca — О XXV., XXIII., XXI. utcák nyugati végét összekötő dűlőút — Liszt Ferenc utca — MÁV vonala — Szabadság sugárút — Péceli út — Tápióbicske utca — Összekötő utca — MÁV vonala — a főváros határa — a XVII. és XVIII. kerület határa — a X. és XVII. kerület határa a Pesti útig. RÁKOSKERT: Pesti út az Összekötő úttól — a főváros határa — a MÁV vonala — összekötő út a Pesti útig. KAKOSLIGET, Ároktő utca a XXVTH. utcától — MÁV vonala —a Liszt Ferenc utca — a XXI., XXIII., XXV. utcák nyugati végét összekötő dűlőin — XXVIII. utca az Ároktő utcáig. AKADÉMIATELEP, CSÉPLŐKERT, ECSED, HOMOKÚSZÖLŐ, MADARASKERT. ORGOVANYISZOLÓ. RAKOSCSABA ÚJTELEP, rákosújlak, régi akadémiatelep. SZENT LÁSZLOTELEP, VIRÁGKERT. XVIII. KERÜLET Pest Mér.tlőrinc részei: FÉLATELEP. Tünde u. — Ceglédi vasút — Csévéző utca — kerülethatár. BIVALYRÉT. Körös utca — Péterhalmi út — Gilice tér (kizárva) — Sallai utca —* Méta utca — Nagykőrösi út. BÓKAYTELEP. Batthány utca — Petőfi utca — Varjú utca — Vaskút utca — Margó utca. ERZSÉBETTELEP. Almás utca — Tünde utca — Ceglédi vasút — Területhatár. EZERHÁZTELEP. Vörös Hadsereg útja — Iparvasút — Sallai utca — Dalmady utca — Batthyány utca — Bartók Lajos utca. FERIHEGY. Csévéző utca — Ceglédi vasút — kerület-, illetve városhatár. GANZKERTVÁROS. Vörös Hadsereg útja — kerülethatár — Alacskai út — Vörösfény utca. GANZTELEF. Szinyei Merse utca — Nagybánya utca — Vörös Hadsereg útja — kerülethatár — vasút. GLORIA&U. Varjú utca — Vaskút utca — Gilice tér mindkét oldala — Fogoly utca. HAVANNATELEP (Állami telep). Margó Tivadar utca — Baross utca — Kolozsvár utca — Barcsay utca — Vörösmarty utca — Reviczky utca — Bartók Lajos utca. KISZ-LAKÓTELEP (Szemeremajor). Margó Tivadar utca — Sállai utca — Kolozsvár utca — Baross utca. LAKATOSTELEP. Vörös Hadsereg útja — Mikszáth Kálmán utca — Nefelejcs utca— József utca — Fonal utca — Tinódi utca — Egressy G. utca — Lakatos utca. LIPTÁKTELEP. Vörös Hadsereg útja — Liszt Ferenc utca — Újtemető kerítése — Kolozsvár utca — Darcsay utca — Vörösmarty utca — Bartók Lajos utca. LUXYAYTELEP. Vörös Hadsereg útja — Thököly út — vasút — Mikszáth Kálmán utca. MADÁRTELEP. Sallai utca — Vaskút utca — Varjú utca — Garay utca — Bókay utca — Pétersalmi utca — Iparvasút — Vörös Hadsereg útja — Petőfi utca — Bokányi utca —■ Fiume utca. MIKLÓS TELEP. Vörös Hadsereg útja — Thököly út — vasút — Holló L. utca. RENDESSYTELEP. Vörös Hadsereg útja — Lakatos utca — Egressy Gábor utca — Tinódi utca —■ Fonal utca — József utca — Nefelejcs utca — Lakatos utca — vasút — kerülethatár. SZEMERETELEP. Ceglédi vasút — Iparvasút — Vörös Hadsereg útja — Nagybánya utca. SZENTIMRETELEP. Vörös Hadsereg útja — Vörös fény utca — Flór Ferenc utca — Fiume utca — Vörös Hadsereg útja. TULIPÁNTELEP. Vörös Hadsereg útja — Strandkerítés — Gergely utca — Nefelejcs utca — Vág utcai iparvágány. Pestszentimre részei: H HONVÉDTELEP. Vasút — Dózsa György u. — Jég utca — Gyáli határ. KOSSUTH FERENC TELEP. Hunyadi J. utca — Szélső utca — Somberek sor — Búzakéve utca — kerülethatár — Ültetvény utca — kerülethatár — Jég utca — Dózsa György u. — vasút. PÉTERHALOM. Alacskai utca — Flór Ferenc utca — Körös utca — Lőrinci út — Szálfa utca. PESTSZENTIMRE. Lajosmizsei vasút — Körös utca — Lőrinci út — Szálfa, utca — Határ utca. XIX. KERÜLET KERTVÁROS. Kolozsvár utca — Méta utca — MÁV lajosmizsei vasútvonala a Kolozsvár utcáig. MŰVÉSZTELEP. Hullay Jenő utca — Pákozni utca — Áchim András utca — MÁV lajosmizsei vasútvonala — Katona József utca — Vörös csillag utca. WEKERLETELEP: Határ út — Ady Endre út — a Bercsényi és Rákóczi u. közötti telekhatárok —* Nagykőrösi út a Határ útig. XX. KERÜLET ERZSÉBETFALVA GUBACS, GUBACSPUSZTA, HEGYES HALOM, HORGÁSZTART, IMREMAJOR, KOSSUTHTALVA, KÖZMŰHELY - TELEP,, kQ ALLAS, MILLENNIUM г- TELEP, MOLNÁR SZIGET, ORBÁNHEGY, pacsirtatelep,ÉTERMAJOR, SOROKSÁRÉJTELEP, SZABÓTELEP, SZIGETDÜLŐ, TELKESEK, VIJTOK ÉS DŰLÖK. VÍZI SPORTTELEP, VÖRÖSOKTÓBERTELEP, ZSELLÉRFÖD, ZSELLÉRLEGELŐ. XXI. KERÜLET CSEPEL. A tulajdonképpeni Belváros és egy hozzá csatlakozó, külön névvel meg nem jelölt rész. Ady Endre út — II. Rákóczi Ferenc út — Erdősor utca — Festő utca —Martinász utca — Nyárfás utca — Határ út — Kolozsvári utca — Kalamár József út — Táncsics Mihály utca. CSILLAGTELEP. Erdősor utca — Szabadság utca — Plútó utca — Krizantém utca — II. Rákóczi Ferenc út. GYÁRTELEP. Budafoki út - II. Rákóczi Ferenc út — Rózsa utca — Duna folyam. NAROS: Rózsadomb déli határai — II. Rákóczi Ferenc út — Krizantém utca — Plútó utca — Csepeli út — 8601. utca — Szigetszentmiklós (Lakihegy) határai. KERTVÁROS. Guszev kapitány utca — Szatmári utca — Széchenyi István utca — Kikötő utca — Szebeni utca — Késmárki utca — Határ út — Kolozsvári utca —■ Kalamár József út — Táncsics Mihály utca. KIRÁLYERDŐ. Martinász utca — Nyárfás utca — Borókás utca — Határ út — Hollandi úti telkek hátsó kerítése — Királyerdő út — Tihanyi utca — Szentmiklósi út. KIRÁLYMAJOR. Ráckevei-Duna — Guszev kapitány utca — Szatmári utca — Széchenyi István utca — Szebeni utca — Késmárki utca — Határ út. LS DUNA-PART. Határ út — Hollandi út mindkét oldala — A Ráckevei-Duna. (Egyes vélemények szerint ez is a Királyerdő része lehetne.) NAGYNYÍRFAS. Szentmiklósi út — Festő utca — Erdősor utca — Szabadság utca — Plútó utca — Csepeli út — 8601. utca — Szigetszentmiklósi határ. ÓFALU. Ady Endre út — Budafoki út — Gyepsor utca — Csepel Művek kerítése — Karácsony Sándor utca — Baják Ferenc utca — Cs. M. kerítése a Déli utca és a köz végéig — Posztógyár utca — üzemhatár — II. Rákóczi Ferenc út a Budafoki útig. RÓZSADOMB, Rózsa utca — II. Rákóczi Ferenc út — temetővel szemben levő névtelen utca — Tinódi utca — 7274. utca folytatásában levő gyalogüsvény. SZABADKIKÖTŐ. A Szikratávíró utca mindkét oldala — Szabadkikötő út — Kossuth Lajos utca — Corvin út — Temetődülő utca — üzemi kerítés — Dudafoki út —* Duna folyam. SZABÓTELEP. A Szigetcsúcs déli határa — Corvin út — Kossuth Lajos utca — Ady Endre út — Táncsics Mihály utca — Guszev kapitány utca — Ráckevei-Duna. SZIGETCSÚCS. (A régebbi térképeken Szigetorr.) Duna — a Szikratávíró utca telkeinek északi határa — Szabadkikötő út — Corvin út — iparvasút — a keleti oldalon levő intézmények nyugati és északi kerítései. Már megint, és még mindig! A könyökünkön jön már ki az egész utcanévprobléma. Megszüntetés, átkeresztelés, ismét új hév, ki tudja, meddig ... Ahogy a mi szerencsétlen történelmünk megköveteli. És itt merült föl bennem a gondolat, nevezhetném inkább ötletnek: mi lenne, ha függetlenítenénk magunkat a történelemtől, legalábbis az utcanevek esetében. Ez ugyan nehéz, hiszen az utcanév maga a történelem, a miénk, benne élünk, de azért az egyén mégis rendelkezhet, rendelkezik a távolságtartás erényével és bölcsességével. Akik a Károly király úton laktak, nem valószínű, hogy egyúttal Habsburg-párti legitimistái voltak, és képzelem, hogy örülhetett Kodály Zoltán, amikor lakóhelyét, a Köröndöt elnevezték Hitler térnek. Vagyis az utcanév és az utca lakói között nincs mindig szemléleti, világnézeti, politikai, esztétikai azonosság, éppen ezért ne túlozzuk el az elnevezések fontosságát. De ne is becsüljük le. A tudós szakértők már régen leszögezték: az utcanév elsődleges, szinte lezáró fontossága, szerepe és értelme az, hogy útbaigazítson. Ennek azonban csak akkor tud megfelelni, ha állandó. Az élet minden vonatkozásában vágyunk bizonyos állandóságra, főleg olyankor, amikor nagy a zaklatottság, félelmetes gyorsasággal változik a világnézet, politikai hovatartozás, az erkölcs s a pénz értéke — tehát napjainkban kellő, és a gyakran hiányzó, bölcsességgel kellene megkülönböztetni a fontosat a lényegtelentől, és ez utóbbiról ne terelhessék el a figyelmet álmegoldások, ahogy például lihegő újságjaink egyik legnagyobb problémája az volt, égjen-e a vörös csillag a Parlament tetején, ne égjen, levegyék, hogyan, mikor... Tartózkodjunk a visszataszító és gusztustalan licitálástól, helyezkedéstől. Áll ez az utcanévadásra is. Bármennyire is ostromolják elhunyt művészek, politikusok hozzátartozói, politikai csoportosulások a névadásban illetékeseket, nem szabad a már többször elkövetett hibát újra megismételni: huszadik századi személyről ne nevezzünk el egyelőre se utcát, se intézményt. Századunk forgatagában annyi por meg piszok kavarodott föl, hogy nehéz eldönteni, ki lett véletlenül vagy akarva részese a különböző hatalmak különböző időszakokban elkövetett embertelen tetteinek, ki maradt meg tisztának. Azt már tudjuk, hogy a mártír tábornok még hatalmi pozíciójában aláírta tábornok társa halálos ítéletét, s most mind a ketten a mi mártírjaink, hogy bármennyire is tiszteljük 56-os áldozatainkat, azért még nincsenek föltárva a levéltárak, jegyzőkönyvei, ne hamarkodjuk el a névadást, melybe — véleményem szerint — az illető utca lakóinak is joga van beleszólni. A remélhetőleg jó irányú, nemzetmentő változások új értékei csak a megőrzött régi értékekből nőhetnek ki. Az utcanév is értéket őriz, és segít eligazodni. Zsaro Érték HA A HÁZAK BESZÉLNÉNEK... A trónörökös dedikációja A VIII., Reviczky utca 6. szám alatti palotát gróf Károlyi István, a nagykárolyi családi hitbizomány birtokosa építtette 1881-ben, s néhány évvel később a mögöttes Múzeum utca 17. alatti telekre ugyancsak neobarokk stílusú épületet emeltetett. A kettőt árkádos átjáró köti össze. Károlyi István állt a magyar főrendek közül a legközelebb a tragikus sorsú Rudolf trónörököshöz. Justh Zsigmond, a múlt század második felének egyik legműveltebb közírója, a paraszti népi hagyományok felkarolója, aki először írta le naplójában a palota csodálatos belső kiképzését, a káprázatos Lotz-freskókat, ebben a művében idézi Rudolf utolsó levelét — kevéssel öngyilkossága előtt — Károlyihoz. A levél a trónörökös fényképének hátára írva e szavakkal végződött: „és ha e képet látja, gondoljon majd néha hű Rudolfjára”. Károlyi egyébként a leggőgösebb magyar főurak egyike volt. A fáma szerint még kedvenc vadászkutyájával is magázódott. Az íróval való barátságának talán az volt egyik fő oka, hogy a Justh család egészen a XII. századig tudta visszavezetni nemességét. Károlyi halála után mindkét palotát lánya, Melinda örökölte, akinek férje unokatestvére, gróf Károlyi Gyula volt. A Reviczky utcai épületet ők lakták egészen 1915-ig. A két világháború között a Múzeum utcai szárnyat eladták a keresztény-nemzeti szellemű Baross Szövetségnek. (Teljes neve: Baross Szövetség, Kereskedő-, Iparos-, Rokonszakmák és Termelők Országos Egyesülete.) Károlyi Gyula 1919-ben vállalt szerepet először a közéletben. A Tanácsköztársaság idején aradmácsai birtokára vonult vissza. 1919. május 5-én környékbeli és odamenekült politikusokból ellenforradalmi kormányt alakított. Az antant katonai szerveinek parancsára két hét múlva a francia megszállás alatt lévő Szegedre utazott, és ott újabb kormányt alapított, amely május 29-től július 12-ig állt fent. Ebben már tárcához jutottak az addig Bécsben tartózkodó Antibolsevista Comitá tagjai is. A kormány hadügyminisztere Horthy Miklós altengernagy, a monarchia flottájának utolsó főparancsnoka lért. Károlyi — mint a kormányzó egyik bizalmasa — Bethlen István kormányának utolsó külügyminisztere, majd 1931 augusztusától 1932 októberéig utóda lett a miniszterelnöki székben. Nevéhez fűződik a gazdasági válság terheinek a dolgozó rétegekre való hárítása, Sallai Imrének és Fürst Sándornak, a KMP vezetőinek statáriális úton való kivégeztetése. Károlyi egyébként nem tartozott a duhajkodó arisztokratákhoz, miniszterelnök korában is gyalog járt fel otthonából a Várba, a Sándor-palotai hivatalába. A felszabadulás után a Múzeum utcai szárnyban egy ideig a Pedagógus Szakszervezet működött, ma pedig az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár — ez utóbbi mindkét épületben — foglal helyet. Almási János m msmar.