Heti Budapest, 1989. július-december (1. évfolyam, 17-42. szám)
1989-07-01 / 17. szám
НИН 8.58 Műsorismertetés 9.00 Képújság 9.05 Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10 Arany 9.50 PANORÁMA 10.35 Mozgató 10.45 Képújság 16.48 Műsorismertetés 16.50 Hírek 16.55 PANNON KRÓNIKA 17.05 Nachrichten 17.10 Nasekran 17.40 RTV Közönségszolgálat 17.45 A kegyelmes úr szárnysegédje 19.00 Műsorajánlat 19.05 Reklám 19.10 Esti mese Mirr-Murr — A varázstávcső 19.20 Reklám 19.25 Közlemények. Műsorajánlat 19.30 HÍRADÓ 20.00 Reklám 20.05 A klinika • XI/11. rész: Az infarktus 20.50 Reklám 20.55 STÚDIÓ '89 21.40 Az animáció mesterei Franciaország 22.10 A csarodai templom 22.25 HÍRADÓ 3. 3*' ' 17.25 Képújság 18.00 TELESPORT 18.25 Gyerekeknek Alvin és a mókusok 1. A punk mókusok,_ 2. Dadagondok 18.49 Mozaik Telefonos játék 19.00 Boldog hazatérést, elvtárs 21.00 HÍRADÓ 2. 21.30 Meghökkentő mesék A nagybetűs élet 22.00 Szimultán Kb. 22.45 Tv2 Napzárta CSEHSZLOVÁK TV: 1. műsor 9.00: Dokumentum tévéjáték (ism.) 10.55: Sportvisszhangok (ism.) 12.00: Tévébörze 16.45: Objektív (magazin) 17.15: A nap percei 17.25: A két világrész határán (dokumentumaim) 17.50: Trebcin 1989 (folklórfesztivál)'18.20: A természetvédelemről 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: A százados pajzsa (tévéjáték 1. rész) 21.10: Publicisztikai műsor 22.00: Koncert (komolyzene) 22.40: VIT napló 2. műsor 17.55: Lódarazsak a méhkasban 18.20: Az alkoholizmusról 18.40: Keletszlovákiai magazin 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Politikai klerikalizmus (beszélgetés a dokumentumsorozatról) JUGOSZLÁV TV: 1. műsor: 8.10: Műsorismertetés 8.15: Hírek 8.20: Tévénaptár 8.30: Gyermekműsor 9.00: Nyári program 11.30: Makszimir: Jugoszlávia katonai tartalékos parancsnokai 19. találkozójának befejező ünnepsége (közvetítés) 12.10: Nyári program 15.00: Oktatóműsor 15.30: Hírek 15.40: Ráadás program (éjszakai műsor, ism.) 16.30: Magyar híradó 17.45: Hírek 17.55: Tévé-naptár 18.05: Számok és betűk (vetélkedő) 18.25: Tudományos program 19.10: Időjárás 19.13: Hírek turistáknak 19.18: Rajzfilm 19.30: Tévé-napló — Tudósítás a Harcos Napja alkalmából — A mai sport 20.20: Lottóhúzás 20.25: A király vígjátéka (jugoszláv játékfilm) 22.00: Tévé-napló 22.20: Kapcsolásos magazin 23.20: Ráadás program (éjszakai műsor). Hírek turistáknak 1.20: Hírek 1.25: A szerdai műsor ismertetése 2. műsor: 19.30: Tévé-napló 20.00: Komolyzenei műsor 20.45: Hírek 20.50: Külföldi dokumentumsorozat 21.35: Szórakoztató műsor 23.05: A szerdai műsor ismertetése SZOVJET TV: 4.30: 120 perc 6.30: Műsorismertetés 6.35: Rajzfilmek 7.05: Filmpanoráma 8.35: Nosztalgia 8.55: Wimbledoni tenisztorna 13.35: Az élő szivárvány (gyermekfilm) 14.40: Dokumentumfilm 14.55: A Moszkva— Párizs 1900—30 kiállítás 15.45: A barátság horizontjai 16.45: Világhíradó 17.00: Hatalmat tanácsoknak 17.30: Rajzfilm 17.50: ,,Don César de Bazane" (Tévéfilm 1. rész) 19.00: Híradó 19.40: „Antenne-2" francia tévé műsora 20.15: A XIII. VIT 21.15: Világhíradó 21.30: A XIII. VIT 22.00: A jövő századnak (Tévéfilm 2. rész) 23.10: Hírek 23.15: Sport 23.45: A madarász (zenés játék) 0.44: Dokumentumfilm 4 NF.i Hl ПАНКУ! ms ШШШ vizmot riadó nélkül Jódé Dezső. Az emberi tevékenység, elsősorban az ipar, a közlekedés, a háztartások és a kommunális ellátás következtében egyre jobban szennyezi a levegőt. E szennyeződés általában arányos az okozó tevékenységgel, ez alól időnként a Fővárosi Tanács kimutatásai tekinthetők kivételnek, amelyek fokozódó szennyeződés mellett is képesek csökkenő irányzatok kimutatására. Budapest — 1988-ban készült — Általános Rendezési Tervének rendezési programjában, az I. kötet 57. oldalán az 1976— 1986 közötti időszakban a kén-dioxid, a por és nitrogén-dioxid jelentős csökkenését mutatják. A kén-dioxid csökkenése talán elképzelhető, mert a fűtésre felhasznált szén mennyisége csökkent. Ám a por és a nitrogén-dioxid a közlekedésből származik, a gépkocsik száma pedig 1976 és 1986 között a duplájára növekedett. A Központi Statisztikai Hivatal — amely nem fővárosi intézmény — 1980 és 1985 között 21 százalékkal nagyobb nitrogén-oxid kibocsátást mutat ki, csupán öt év alatt! A Fővárosi Köjál azonban nem ennyire elégedett, ha őszintén nyilatkozik, belső használatra. A „belső használat” fogalmára még viszszatérünk, egyelőre vizsgáljuk meg, hogy a közlekedés szennyezőanyagainak 100 mérése milyen eredményt adott az 1973—80-ban történt vizsgálat alkalmával. Szennyező anyagok határérték-túllépésének száma közlekedési mérések esetében: A nitrogén-oxidból örvendetesen kevés, míg a szénmonoxidból majd minden esetben, ólomból pedig minden esetben túllépték a megengedett felső határt, hétszer, tizennégyszer is meghaladva azt. Az Alagútban negyvenszeres a túllépés, ami ezt az útszakaszt már alkalmatlanná teszi a gyalogosközlekedésre. Szinte hihetetlen, de akadnak orvosok, akik azt állítják, hogy a környezetszenynyezésnek nincs szerepe az egyre kedvezőtlenebb halálozási statisztikánkban. Igaz, csak elvétve vannak ilyenek, a többség elismeri e tényező kártékony hatását. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy Budapest a legmagasabb halandóságú városok közé tartozik Európában, és 33 ország közül évek óta hazánk vezeti a halálozási statisztikát. (1984-ig az NDK vezette.) Nem tartom véletlennek, hogy az NDK és mi vezetjük az európai halálozási statisztikát. E meggyőződésemnek hangot is adtam az Élet és Irodalom 1987. október 9-i számában megjelent Kétütemű, Mohács című cikkemben. „Nagyon igaz és nagyon hiányos írás Józan Péter »A halál előtti egyenlőtlenség« című publicisztikája (Élet és Irodalom, 1987. szeptember 25.). Azért nem tudom szó nélkül hagyni, mert kihallik belőle, hogy a szerzőnek köze van a szintén hiányos nemzeti egészségmegőrző programhoz. Csakugyan: 46 ezerrel többen halunk meg évente, mint két évtizeddel ezelőtt, ami a mohácsi csatában elpusztultak duplájának felel meg. De vajon miért e szomorú szám? ...Az a tény, hogy a daganatos és szívbetegségek gyakorisága a férfiaknál magasabb, nemcsak abból származhat, hogy a férfiak többet dohányoznak, hanem abból is, hogy többen ülnek közülük a volán mögött, alig nyolcvan centiméterrel magasabban az előttük haladó gépkocsik kipufogója felett, hogy töményen szívhassák be az égéstermékeket. Két éve állunk az európai halálozási statisztika élén, amelyet hosszú ideig az NDK vezetett. Most ők a másodikak, de a halálozási arányszámokat tekintve sokkal inkább hozzánk állnak közelebb, mint a harmadik helyezetthez. Mondhatni: összetartozunk. Jogos a kérdés: mi a közös hazánk és az NDK között? Nos, a szokványosan elfogadott rizikófaktorokban semmi! Kevesebbet dohányoznak és isznak, mint mi, és többet mozognak. Egy közös vonás van: a kétütemű motorok magas, másokkal össze nem hasonlítható aránya. Nálunk megtízszereződött a gépkocsik száma az elmúlt két évtizedben, és az állomány megoszlása nemcsak kora és fogyasztása miatt kedvezőtlen, hanem a kétüteműek magas (30 százalékos) aránya okán is. Az illetékesek a gépjárművek megduplázódását ígérik az ezredfordulóra. Ezért, valamint mert sejthetően mi leszünk a Trabant utolsó csatlósai, nem sok javulást várhatunk a levegőszennyeződést illetően ... Józan Péter helyesen mutat rá, hogy a fejlett országokban csökkent a halálozás. Ám véleményem szerint nem csupán az életmód változtatása miatt, hanem azért is, mert sok mindent tettek az ipar és a közlekedés környezetszennyezésének csökkentéséért. Nem elegendő ugyanis leszokni a dohányzásról, ha a gépkocsik hazánkban egy esztendő alatt 3,1 millió íjtioma olajat esznek meg, 11,4 millió tonna oxigén elfogyasztása közben, hogy aztán kipufogócsöveiken 1,3 millió tonna szenynyeződést eregessenek a környezetbe. Nem elegendő leszokni az alkoholról, ha közben ritka eltökéltséggel évente tízezerszámra vágják ki a fákat településeinken, amely fák legalább valamit felfognának a ránk zúduló mérgek,ből. Túl nagy ár ez az évenkénti két Mohács ahhoz, hogy mindenki másnak osszon ki feladatokat, és az okokat csak »fenn« vagy csak »fenn« keressük.” Az írás vitairatként jelent meg olyan fontos kérdésben, hogy akinek ellenkező véleménye volt, az alkalmat talált volna a cáfolatra. Cáfolat nem érkezett. Lássuk, milyen benyomásokat szerez az, aki Hegyeshalom felől érkezik hozzánk. Részlet B. Élthes Eszter Óda az erotikához című, 1987-ben megjelent művéből: „Amióta Nyugaton élek, ha a hét végén hazajövök, és kocsimmal egy Trabant vagy egy busz mögé kerülök, a rosszullét környékén. Elszoktam bűzüktől, füstjüktől. A minap a Belvárosban a legnagyobb dugóban sétáló óvodáscsoporttal találkoztam. Fuldokolva néztem őket Gyermekkoromban tíz éven át utaztam mindennap trolival és villamossal a Damjanich utcából a Margitszigetig úszóedzésre. ... A füst és korom, mert én elszoktam tőle, és ezért észreveszem, nem azt jelenti, hogy a többieknek nem, hogy csak nekem árt. Lehetetlen, hogy környezetünk szennyezettsége csak a hatalmas, vastag törzsű, gyönyörű fákat irtja! Hogy csak az erdei, mezei állatokat, madarakat, vizeket, a természetet pusztítja! Kedvezőtlen körülmények között a kultúrnövény elpusztul, a gaz megmarad, az erdő nemes fái elhalnak, a silányabb fák túlélik. Az emlősök, a madarak eltűnnek, a rovarok, a rágcsálók szaporodnak. Mitől olyan beképzelt az emberiség, hogy azt hiszi: ő ezt a rombolást túlélheti? Vagy ha mégis túléli, nem korcsosul-e el, mint környezetünk?” Ha már a külföldön élő tanút megszólaltattuk, megemlítendőnek vélem, hogy az NSZK televíziója (ZDF) az esti főműsoridőben (1988. október) képeket sugárzott Budapestről, majd a műsor végért bemutatta, hogy sűrű ^^Tong is] a... városon, amely szerintük a kétütemű motoroknak köszönhető. Ajánlották, hogy aki teheti, ne utazzon Budapestre, hanem inkább valamelyik kisvárosba. De hová utazzunk mi, budapestiek? Ma Xilolok Mért komponensek Határértéktúllépés száma Nitrogén-oxid5 Szén-monoxid 97 Ólom 100 Kén-dioxid0 Formaldehid 56 Akrolein0 Benzol0 Toluol9 19 Keleti szél savat áraszt... Az NSZK Nyugat-Berlinben székelőt!) környezetvédelmi hivatalának közlése szerint a Német Szövetségi Köztársaság nyugati részeiben a levegő kén-dioxid-szennyezettsége 70 százalékkal csökkent 1988-ban, míg ez az érték a keleti tartományokban csak 28 százalék. A hatóság tizenhárom mérőállomásának összesített mérési eredménye (azaz az átlag) 54 százalékos csökkenést mutat. Hogy állandósult tendenciáról van szó, az kiderült abból, hogy csökkent a savas eső kénsavtartalma, és a porminták is kevesebb kénvegyületet tartalmaztak. A környezetvédelmi hivatal jelentése szerint a javulást az erőművek véggázainak fokozott kéntelenítése és a fűtőolaj kéntartalmának csökkentése okozza. Kedvező hatása volt az enyhe télnek is, annak, hogy az időjárás kevéssé volt változékony, és hogy a többé-kevésbé környezetszennyezővé előlépett keleti szél a rendesnél kevesebbet fújt. (Ezáltal kevesebb kénes égéstermék jutott az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország felől a légtérbe. Ezekben az országokban az energiaipar barnaszénbázisú, s a barnaszén kéntartalma közismerten magas.) 4» HA A HÁZAK BESZÉLNÉNEK... A komunista őrgró volt... A Remete út és a Csiga utca sarkán álló, vidéki udvarházra emlékeztető XII., Remete út 16. szám alatti zsalugáteres, szép villa őrgróf Pallavicini Györgyné Andrássy Borbála grófnő tulajdona volt. A grófnő testvérhúga Károlyi Mihályné Andrássy Katinkának. Pallavicini Györgyöt a ’30-as évek végén, a ’40-es évek elején legitimista politikusként ismerték. Politikai múltjához azonban hozzátartozik, hogy 1919-ben több arisztokrata társával együtt Bécsben az Antibolsevista Comité tagja, az ellenforradalom győzelme után pedig Dunántúl kormánybiztosa. Legidősebb fia, ifj. Pallavicini György 1944-ben mint a legitimista Kettőskereszt Szövetség egyik — a német megszállás alatt is szabadlábon maradt — vezetője csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, s együttműködött a kommunista, és az akkor már ugyancsak illegalitásba kényszerített szociáldemokrata, valamint a Független Kisgazda és a Nemzeti Parasztpárttal. Az antifasiszta Magyar Front 1944 májusában alakult meg. Markos György Vándorló fegyház című visszaemlékezésében olvashatjuk, hogy az alakuló értekezletre ebben a vállában került sor, ahol a kommunista pártot ő, a szociáldemokratákat Szakasits Árpád, a kisgazdapártot Dessewffy Gyula gróf, a Kis Újság volt főszerkesztője, a legitimistákat az ifjabb Palavicini György képviselte. A Nemzeti Parasztpárt részéről Kovács Imrének kellett volna részt vennie, de az ő bekapcsolódására — bár előzetesen már tárgyaltak vele mint pártjának megbízottjával — csak a későbbi hetekben kerülhetett sor. A Pallavicini családról szólva meg kell említenünk az ifjabb György legfiatalabb becsének, Antalnak a nevét is, aki a felszabadulás után a néphadsereg tisztje és a kommunista párt tagja lett. Szakított családjával, nevét Pálinkásra változtatta. 1956- ban mint a rétsági alakulat őrnagya és parancsnokhelyettese — felsőbb parancsra — a felsőpetényi kastélyban fogva tartott Mindszenty József bíboros hercegprímást ő kísérte fel páncélosaival Budára, az Úri utcai prímási palotába. Nyilván ezért ítélték halálra és végezték ki — egyes adatok szerint — 1957. december 10-én, de az biztos, hogy jóval a Nagy Imre-per előtt. Almási János