Heti Válasz, 2001. november-december (1. évfolyam, 30-38. szám)
2001-12-14 / 36. szám
majd átviszik - mutatja meg a helyszíneket Timsina István százados és Varga Mónika törzsőrmester. Összesen 153 kilométer a „kék határ", azaz a folyópart hossza a Győrhöz tartozó térségben. A műúttól talán száz métert sem kell megtennie a gépkocsinak, s már az északról küldött motorcsónakhoz is érnek a migránsok. Mozgatásukat helyi „sétáltató", a bűnszervezet segédmunkása segíti. Semmit nem tudnak a közvetlen feladaton kívül, így információkat sem adhatnak lebukásuk esetén. Természetesen megpróbálnak elfutni, ha csapdát állítanak a határőrök: ilyenkor a migránsokat már nem védik a csempészek. A banda azonban újra próbálkozik, ha a hatóságok a toloncegyezmény - újabban visszafogadási egyezmény - alapján Ukrajnának vagy Romániának átadja az elfogottakat. (Jugoszláviával máig nincs toloncegyezményünk.) Néha érthetetlen, milyen anyagi érdek mozgatja a sok országon átívelő bűnszervezetet. Ázsiában a leendő migráns eladott háza kínálja a másfél-kétmillió forintnak megfelelő fedezetet a Nyugatra jutáshoz. Még felderítetlen, hogy pénzügyileg miként garantálják a több ezer kilométerrel odébb történő célba érkezést. Azt tudni lehet, hogy seregnyi migráns utólagos, többéves rabszolgamunkával hálálja meg a becsempészést. Nem véletlen, hogy a magyar határőrség közlése nyomán Ausztriában tartott munkaügyi ellenőrzések alkalmával minden megvizsgált építkezésen találtak illegálisan bevándorolt munkavállalót. A kínai nőket varrodában foglalkoztatják, sok török Berlinbe, ottani munkafeladatokra érkezik. Az erre alkalmasakat szexrabszolgának adják el, s beláthatatlan a szervkereskedelem mértéke: kimutathatatlan, hány migráns tűnik el nyomtalanul. Számosan nem mennek tovább Magyarországnál - igaz, főként az európaiak. A nálunk feketén megkeresett havi 25 ezer forint Erdélyben nagy pénznek számít. Az eltérés a másik irányban is kimutatható: Ausztriában legális munkavállalással egy hét alatt megkereshet annyi pénzt egy fiatal, amennyit határőrként egyhavi kemény szolgálatért kaphat. Ha tehát a csempészmaffia toboroz embereket, sok vállalkozó akad, a határőrség viszont nehezebben jut utánpótláshoz. M. P. A vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán levélben kért menedékjogot maga és családja számára az amerikai, a német és az osztrák nagykövetségtől. Ha feltételezzük a lehetőséget, hogy az előzetes letartóztatásban lévő kisgazda politikus valóban eljut valamely idegen állam külképviseletének területére, és az ottani képviselet vezetője hazai utasításra nem adja ki a magyar hatóságoknak, illetve nem engedi, hogy magyar rendőri szervek a követség területére lépjenek, akkor Székely elméletileg megúszhatja az ellene folyó eljárást. Magyarországon több ízben előfordult, hogy politikusok budapesti külképviseletekre menekültek. A második világháború alatt, a német megszállást követően Bethlen István és Kállay Miklós, Magyarország volt miniszterelnökei a semleges Törökország - akkor a budai Várban lévő - követségére menekültek. 1956. november 4. után Mindszenty József hercegprímás az amerikai követségen talált menedéket, amelyet csak 1971-ben hagyhatott el. Ugyancsak 1956. november 4. után Nagy Imre miniszterelnök a jugoszláv követségre menekült. A magyar hatóságok megígérték, hogy ha elhagyja a külképviseletet, nem esik bántódása - ezzel szemben távozása után letartóztatták, Romániába vitték, majd 1958-ban Budapesten kivégezték. A külképviselet azért gyakori célpontja a menedékkérőknek, mert annak területét úgy kell tekinteni, mintha az a küldő országban lenne. Az épület, illetve a hozzá tartozó felek határait pontosan meghatározza a küldő és a fogadó ország egyezménye. A külképviselet területén nem érvényesek a fogadó ország törvényei, oda nem hatolhatnak be a külföldi hatóságok, még akkor sem, ha a külképviseletet támadás éri, elfoglalják vagy bűncselekmény színhelyévé válik. A külképviselet felségterületének kezdetét pontosan jelölni kell a bejáratnál, valamint az épületen jól láthatóan ki kell tenni az ország nemzeti zászlóját. Ugyanez vonatkozik a külképviselet diplomáciai rendszámmal ellátott gépkocsijaira is. A fogadó országnak a forgalomban lévőktől jól megkülönböztethető rendszámot kell kiadni a külképviselet autóira. A rendszám mellett ellipszis alakú táblát kell felerősíteni a CD-betűkkel (Corps Diplomatique - diplomáciai testület). A nagykövetségi, konzulátusi épületeknek nem kell feltétlenül a küldő ország tulajdonában állniuk, azokat és a hozzájuk tartozó területet bérelni is lehet, ám a fogadó ország külügyminisztériumával egyeztetve mindkét félnek el kell ismernie, hogy az a külképviselet területe. A diplomaták nem állíthatók a fogadó ország bírósága elé, nem indítható ellenük rendőrségi vagy ügyészségi eljárás, sőt még kocsijukat sem bírságolhatják meg a rendőrök szabálysértéskor. Nagy vihart kavart nemrégiben, hogy egy grúz diplomata ittas állapotban Washingtonban elütött egy kislányt. Miután eljárást nem lehetett ellene kezdeményezni, az amerikai hatóságok kiutasították az országból. Sevardnadze grúz elnök azonban, hogy az Egyesült Államokkal való jó viszony ne csorbuljon, kiadta az amerikai hatóságoknak a diplomatáját. A diplomáciai mentesség megvonása után a fogadó ország természetesen eljárást indíthat a vétkes személy ellen. Székely esetében valószínűtlen, hogy a világon lenne olyan ország, amelynek budapesti külképviselete befogadná a politikust. Ha mégis akadna ilyen, akkor lehet, hogy ez a kisgazda képviselő számára életfogytiglani rabságot jelentene. G. F. P. RCTirjiríjilfjk IíbillíIcíb iT5fl7..o 2001/12/14 hetiVálasz 15