Heti Válasz, 2002. május-június (2. évfolyam, 18-26. szám)
2002-06-21 / 25. szám
megjelent. De voltak rosszabb tapasztalataim is. A Gyertek este kilencre című regényem kiadására tíz évig kellett várnom az „egzisztencialista" mondanivalója miatt. » Az erotikus jeleneteket hogyan fogadták az olvasók és a kritikusok? ►H A Magyar Nemzetben Berkes Erzsébet meglehetősen hosszú és elismerő kritikát írt a könyvről, megjegyezve, hogy magyar szerzőtől nem olvasott hasonlót, mégis szépnek találta. Örülök, hogy ilyesmire vállalkoztam - azóta persze sokkal vadabb dolgok is megjelentek -, hiszen a szexualitás hihetetlenül fontos része az emberi létnek, és meg kell mondjam, nem pusztán testi dologról van szó. ►w Szép párhuzam a regényben annak ábrázolása, hogy szerelem és szexualitás összefügg az alkotói folyamattal. ►M Ebben biztos vagyok. Móricz Zsigmond egyik naplófeljegyzésében írja, hogy amikor regényt ír, sokkal jobban vágyik a nőkre, mint mikor nem dolgozik. Én is ezt tapasztaltam. Semmiféle épkézláb magyarázatot nem tudok erre a jelenségre, az viszont nyilvánvaló, hogy alkotás közben az ember felfokozott állapotban van. A legutolsó regényemben, Az Emlékezés tavában egyébként csak módjával iktattam be erotikus jeleneteket, mert nem akartam, hogy teljesen be legyek skatulyázva. Legutolsó regényének mi volt az ihlető „anyaga"? ►H Az alapötletet az adta, hogy vagy harminc éve a Szabad Európa Rádióban hallottam valakit, aki rossz magyarsággal elmondta, hogy elvesztette a szüleit, Hollandiába került, és ott örökbe fogadták. Azt kérte, hogy ha bárki bármit tud a családjáról, írjon neki, és megadta a nevét, címét. Valahogy megmaradt bennem ez az eset, és nemrég, amikor Robert Graves A görög mítoszok című könyve akadt a kezembe, arra gondoltam, hogy ebből a történetből valamiféle modern Odüsszeiát lehetne írni, amely a gyökerek, az azonosságtudat kereséséről szól. Bizonyos értelemben mindenkinek végig kell járnia a maga odisszeáját. ►H Idős fejjel milyen választ adna arra a kérdésre, hogy mi az élet értelme? ►H Erre mindenkinek megvan a maga válasza. Az ember egész életében ezt próbálja megfogalmazni, attól függően, hogy milyen beállítottságú. Ha valaki spirituális vagy vallásos alapon gondolkodik, annak megfelelően ad választ, ha pedig valamilyen agnosztikus elvet vall - például azt, amit én is, hogy az ember lényegében a földön élő sokféle állat egyike -, akkor is megfogalmazható egy válasz. Úgy látom, hogy benne vagyok abban a szaporodási láncban, amelyben például egy macska is, csak én nem macska vagyok, hanem történetesen Szász Imre. Egy élőlény vagyok a zoológiai sorban. Van egy nagyszerű könyv, Desmond Mórástól A csupasz majom, amely csimpánzokról szól, és nemcsak természeti, de filozófiai megfigyelések is vannak benne. A szerző azt vizsgálja, hogy a csimpánzok, eltekintve attól, hogy a beszédképességük jóval korlátozottabb, milyen bonyolult gondolatsorokra képesek. Az embernél más az „imprinting", és ez a döntő. Hajlok rá, hogy egy rendkívül bonyolult állati rendszer alakult át egy még bonyolultabb emberi rendszerré. A folyamat nagyon sokáig tartott, és rengeteg hátránnyal is járt. Amikor például lejöttünk a fáról, gyengék voltunk, és nem nevelődött belénk, nem vésődött bele a tudatunkba, hogy egymást nem szabad megölni, így hát öldököljük is egymást rendesen. A gyilkolást tökélyre vittük. Aztán a halállal vége a dalnak. Nem lesz egy Szász Imre nevezetű nagydarab angyal a mennyországban. Mindenesetre nem hiszek benne. Amúgy is túlnépesítettük a földet, népesítsük túl a másvilágot is? ►N Fordítói munkája mellett - úgy tudom, jelenleg egy fiatal amenkai szerző könyvén dolgozik - milyen könyvek érdeklik mostanában? ►H Szépirodalmat már alig olvasok, mert belevesztem a naplókba, emlékiratokba. Márai Sándor, Füst Milán, Illyés Gyula, Henry Miller, Arthur Miller, Virginia Woolf. Ez az a műfaj, amit az angolok non-fictionnek hívnak. Sokkal szívesebben olvasom, mint a mai posztmodern műveket, amelyek persze zseniálisak is tudnak lenni, de nem tudok azonosulni velük. A naplóknál pedig nem kell azonosulnom, tanulnom kell belőlük, bővítenem az ismereteimet. Izgalmas számomra, hogy Illyésről többet megtudok így, mint mikor ismertem, mert annak idején mint egy királyt, úgy tiszteltem. Természetesen ezekben az önéletrajzi írásokban a magam sorsát is keresem. Tornai Szabolcs Vajda János és társai kiadványok megjelentetésével kiállítások rendezésével, megemlékezések szervezésével szeretné segíteni a Petőfi Irodalmi Múzeum - országos hatókörű intézményként - a következő három évben a magyarországi és a határon túli magyarlakta területeken működő társgyűjtemények munkáját. Például abban, hogy egy vidéki vagy egy határon túli múzeumnak, emlékháznak ne kelljen éveket várnia, amíg újrarendezheti elavult, megkopott kiállítását. A kiállítások közül ező A Pesti Irodalmi Múzeumban október 20-ig megtekinthető. Rejtett bánclem L. Vajda Jánost idéző kamarakiállítás megrendezne volt Kettős évforduló mbre az ötletet, ugyanis a költő 175 éve született, és 105 éve halt meg. Ady Endre „nagy elődöm"-nek, „szent rokonom"-nak nevezte őt. „Nem könnyű Vajda Jánosról kiállítást rendezni. Nem volt egyszerű ember, nem volt kedves ember, nem volt kellemes ember. Keserű, beteg, magányos, nehezen alkalmazkodó ember volt" - mondta Kovács Ida, a tárlat rendezője. Munkáját tovább nehezítette, hogy a költő tárgyi hagyatékának nagy része szétszóródott vagy megsemmisült - néhány kézirat, egykét bútordarab, könyvek, korabeli újságok, két festmény, két-három metszet maradt ránk csupán -, így a múzeum csak vázlatos Vajda-portré bemutatására vállalkozhatott. A kor és az életmű illusztrálható elemeire, illetve ezek rekonstrukcióira épült tárlat szerkezete követ az időrendet, s alapvetően négy alappillérre támaszkodik. Az első rész az ifjú, a második a Bach-korszakban publikáló költőt idézi meg. Mindkettőt kortársakról való metszetek, kéziratok, idézetek, portrék színesítik. A harmadik rész Vajda nőkhöz való viszonyáról szól, külön kiemelve élete szerelmét és múzsáját, Kratochwill Georginát, illetve feleségét, Rozamundát. Ebben a blokkban látható a rekonstruált Vajda-szoba, a költő eredeti bútoraival. A negyedik pillér Vajda vadászat iránti szenvedélyét ábrázolja. A zárókép Bruck Lajos 1880-as években festett Vajda-képe, mellette pedig a költő meghökkentő végrendelete olvasható. A zord poétáról szóló kiállítást kedvessé teszi, hogy a látogatók lépteinek hatására - mint a levelek - megrezdülnek a mennyezetre erősített pauszpapír ívek, melyeken a legszebb Vajda-versek idézetei olvashatók. Vajda Jánosról természetesen Válón sem feledkeztek meg, ott a volt erdészház emlékkiállítását újították fel a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével. Az idei tervek között szerepel a csöngei Weöres Sándor-kiállítás, a leányfalui Mária Zsigmond- és az esztergomi Babits Mihály-emlékház felújítása, a keleméri Tompa Mihály-kiállítás felújítása, valamint az egyházashetyei Berzsenyi Dániel-kiállítás átrendezése. A múzeumban novemberre Ady Endre életmű-kiállítást, decemberre nemzetközi Déry Tibor-konferenciát, valamint egy Osvát Ernőhöz, Bölöni Györgyhöz, és Ignotushoz kötődő kamarakiállítást terveznek. V. N. V. 212/M/21 hetiVálasz 67 07