Heti Válasz, 2004. július-szeptember (4. évfolyam, 27-40. szám)
2004-07-01 / 27. szám
IDŐREND Hatalomátadás Irakban Előrehozták két nappal a hatalomátadást Irakban. Szerda helyett már hétfőn átvette az ország irányítását az Ijad Alavi vezette átmeneti kormány Paul Bremertől, aki tavaly május óta kormányozta Irakot mint az arab ország amerikai polgári kormányzója. Bremer hétfőn már el is utazott Irakból. A hatalomátadással hivatalosan helyreáll Irak függetlensége, de a szövetséges erők több mint 150 ezer katonája továbbra is Irakban marad, az ország újjáépítésében pedig továbbra is döntő szerepet játszanak az amerikai vállalatok. A gyors hatalomváltást az indokolta, hogy az utóbbi hetekben egyre több robbantásos merényletet követtek el Irakban, és attól lehetett tartani, hogy szerdán újabb összehangolt támadás célpontjai lehetnek a szövetséges erők és a külföldiekkel együttműködő iraki hatóságok. Szombaton a közép-iraki al-Hillah központjában 23 iraki halt meg egy autóba rejtett bomba robbanása miatt. A városszéli katonai bázison lakó magyar katonák nem sérültek meg. (Háttéranyagunk a 26-27. oldalon) Megbukott a cseh kormány Előrehozott választásokat szeretne a jobboldali ellenzéki Polgári Demokratikus Párt, mert szombaton bejelentette lemondását a szociáldemokrata miniszterelnök. Vladimír Spidla távozása előtt néhány nappal már készült egy felmérés, amelyből kiderül, hogy a csehek kétharmada egyetért az előrehozott választásokkal. Spidla pártja az európai parlamenti választásokon csak két mandátumot tudott szerezni a Csehországnak járó 24-ből. A miniszterelnök lemondásával Csehország az első, ahol a rossz európai parlamenti választási szereplés miatt megbukott a kormány. NATO-csúcs Isztambulban Nem küld katonákat Irakba a NATO, de részt vesz az iraki biztonsági erők kiképzésében. Erről döntöttek az Északatlanti Szövetség hétfőn és kedden Isztambulban megtartott csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök nem tudta elérni, hogy a több mint 160 ezer fős nemzetközi haderőhöz NATO-katonák is csatlakozzanak. Afganisztánban viszont tízezerre növelik a NATO-békefenntartók létszámát a szeptemberre tervezett választások idejére. Az újabb 3500 főből 125 magyar katona lesz, akik augusztusban kezdik meg munkájukat, a kabuli repülőtér őrzését. Isztambulban a tanácskozás ideje alatt NATO-ellenes béketüntetések zajlottak. A több tízezer demonstráló a város több pontján összecsapott a török rohamrendőrökkel. Kuron temetése Eltemették a Szolidaritás egyik alapítóját, Jacek Kuront szombaton Varsóban. A lengyelországi antikommunista mozgalom legendás alakja 70 éves korában, június 17-én szívbetegségben halt meg. A gyászszertartáson az állami vezetők mellett részt vett Lech Walesa egykori államfő. A történész-szociológus Kuron már negyven éve nyíltan bírálta a kommunista Lengyel Egyesült Munkáspártot. Nézeteiért összesen kilenc évig ült börtönben. Ismét Adamkus a litván államfő Újra Valdas Adamkus Litvánia elnöke. A vasárnapi előrehozott választást az ötven évig külföldön élő politikus nyerte meg, csakúgy, mint 1998-ban. Adamkus a 2003-as elnökválasztást azzal a Rolandas Paksasszal szemben veszítette el, akinek az alkotmányt sértő orosz alvilági kapcsolatai miatt áprilisban távoznia kellett a hatalomból. A két héttel ezelőtti első választási fordulóból Adamkus mellett a Szovjetunióból kiszakadt független Litvánia első miniszterelnöke, Kazimira Prunskine asszony jutott tovább. A Magyar Lobby bírálata Nem kérte egyesült államokbeli látogatásán Medgyessy Péter miniszterelnök Bush elnöktől, hogy támogassa az erdélyi egyházi javak visszaszolgáltatását. Erre hívta fel pénteki nyílt körlevelében a figyelmet a magyar érdekeket az amerikai politikusokkal ismertető amerikai Magyar Lobby. A múlt keddi washingtoni Bush-Medgyessy találkozó előtt a szervezet tagjai leveleket és e-maileket írtak Bush elnökhöz, hogy hívja fel a magyar kormányfő figyelmét a kettős állampolgárság megadására a határon túli magyaroknak. 4 ► Heti Válasz 2004.07.01. Kétéves szünet után újra van köztársasági elnöke Szerbiának. A vasárnapi szavazáson a tavaly márciusban meggyilkolt Zoran Gyingyics miniszterelnök pártja, a Demokrata Párt jelöltje, Borisz Tadics győzött a szavazatok 53 százalékával. Vojiszlav Seselj-féle soviniszta Radikális Párt indított a választásokon, nem tudta megismételni a két héttel ezelőtti első fordulóban elért eredményét, és 45 százalékos szavazatarányérval alulmaradt Tadiccsal szemben. Az új elnök a győzelmét elsősorban a vajdasági vok- ■ soknak köszönheti, támogatták őt a helyi magyar pártok is. Demokrata elnöke van Szerbiának Nikolics, akit a ■■