Heti Válasz, 2004. július-szeptember (4. évfolyam, 27-40. szám)

2004-07-01 / 27. szám

IDŐREND Hatalomátadás Irakban Előrehozták két nappal a hatalom­­átadást Irakban. Szerda helyett már hétfőn átvette az ország irányítását az Ijad Alavi vezet­te átmeneti kor­mány Paul Bremer­­től, aki tavaly má­jus óta kormányoz­ta Irakot mint az arab ország ameri­kai polgári kormányzója. Bremer hétfőn már el is utazott Irakból. A hatalom­­átadással hivatalosan helyreáll Irak függetlensége, de a szövetséges erők több mint 150 ezer katonája továbbra is Irakban marad, az ország újjáépítésében pedig to­vábbra is döntő szerepet játszanak az amerikai vállalatok. A gyors hatalomváltást az indokolta, hogy az utóbbi hetekben egyre több robbantásos merényletet követ­tek el Irakban, és attól lehetett tartani, hogy szerdán újabb összehangolt támadás célpontjai lehetnek a szövetséges erők és a külföldiekkel együttműködő iraki ha­tóságok. Szombaton a közép-iraki al-Hillah központjában 23 iraki halt meg egy autóba rejtett bomba robbanása miatt. A városszéli katonai bázison lakó magyar katonák nem sérültek meg. (Háttéranyagunk a 26-27. oldalon) Megbukott a cseh kormány Előrehozott választásokat szeretne a jobboldali ellenzéki Polgári Demokrati­kus Párt, mert szombaton bejelentette lemondását a szociáldemokrata minisz­terelnök. Vladimír Spidla távozása előtt néhány nappal már készült egy felmé­rés, amelyből kiderül, hogy a csehek kétharmada egyetért az előrehozott vá­lasztásokkal. Spidla pártja az európai parlamenti választásokon csak két man­dátumot tudott szerezni a Csehország­­nak járó 24-ből. A miniszterelnök le­mondásával Csehország az első, ahol a rossz európai parlamenti választási sze­replés miatt megbukott a kormány. NATO-csúcs Isztambulban Nem küld katonákat Irakba a NATO, de részt vesz az iraki biztonsági erők ki­képzésében. Erről döntöttek az Észak­atlanti Szövetség hétfőn és kedden Isz­tambulban megtartott csúcstalálkozó­ján. Az amerikai elnök nem tudta elér­ni, hogy a több mint 160 ezer fős nem­zetközi haderőhöz NATO-katonák is csatlakozzanak. Afganisztánban viszont tízezerre növelik a NATO-békefenntar­­tók létszámát a szeptemberre tervezett választások idejére. Az újabb 3500 fő­ből 125 magyar katona lesz, akik au­gusztusban kezdik meg munkájukat, a kabuli repülőtér őrzését. Isztambulban a tanácskozás ideje alatt NATO-ellenes béketüntetések zajlottak. A több tízezer demonstráló a város több pontján össze­csapott a török rohamrendőrökkel. Kuron temetése Eltemették a Szolidaritás egyik alapító­ját, Jacek Kuront szombaton Varsóban. A lengyelországi antikommunista moz­galom legendás alakja 70 éves korában, június 17-én szívbetegségben halt meg. A gyászszertartáson az állami vezetők mellett részt vett Lech Walesa egykori államfő. A történész-szociológus Kuron már negyven éve nyíltan bírálta a kom­munista Lengyel Egyesült Munkáspár­tot. Nézeteiért összesen kilenc évig ült börtönben. Ismét Adamkus a litván államfő Újra Valdas Adamkus Litvánia elnöke. A vasárnapi előrehozott választást az öt­ven évig külföldön élő politikus nyerte meg, csakúgy, mint 1998-ban. Adam­kus a 2003-as elnökválasztást azzal a Rolandas Paksasszal szemben veszítette el, akinek az alkotmányt sértő orosz al­világi kapcsolatai miatt áprilisban tá­voznia kellett a hatalomból. A két hét­tel ezelőtti első választási fordulóból Adamkus mellett a Szovjetunióból ki­szakadt független Litvánia első minisz­terelnöke, Kazimira Prunskine asszony jutott tovább. A Magyar Lobby bírálata Nem kérte egyesült államokbeli látoga­tásán Medgyessy Péter miniszterelnök Bush elnöktől, hogy támogassa az erdé­­lyi egyházi javak visszaszolgáltatását. Erre hívta fel pénteki nyílt körlevelében a figyelmet a magyar érdekeket az ame­rikai politikusokkal ismertető amerikai Magyar Lobby. A múlt keddi washing­toni Bush-Medgyessy találkozó előtt a szervezet tagjai leveleket és e-maileket írtak Bush elnökhöz, hogy hívja fel a magyar kormányfő figyelmét a kettős állampolgárság megadására a határon túli magyaroknak. 4 ► Heti Válasz 2004.07.01. Kétéves szünet után újra van köz­­társasági elnöke Szerbiának. A va­sárnapi szavazá­son a tavaly már­ciusban meggyil­kolt Zoran Gyin­­gyics miniszterel­nök pártja, a De­mokrata Párt je­löltje, Borisz Ta­dics győzött a sza­vazatok 53 száza­lékával. Vojiszlav Seselj-féle soviniszta Radikális Párt indított a választásokon, nem tudta megismételni a­­ két héttel ezelőtti első fordulóban elért eredményét, és 45 százalékos szavazatarányér­­­val alulmaradt Tadiccsal szemben. Az új elnök a győzelmét elsősorban a vajdasági vok- ■ soknak köszönheti, támogatták őt a helyi magyar pártok is. Demokrata elnöke van Szerbiának Nikolics, akit a ■■

Next