Heti Válasz, 2005. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)
2005-03-10 / 10. szám
A történelem ítél HERCZEGH GÉZA: PERES ÖRÖKSÉGÜNK. Magyar Szemle Könyvek, 2005. Ára: 2300 Ft ■ F. S. kultura@hetivalasz.hu Magyarország nagy sorsfordulóit - Mohácstól a Rákóczi-szabadságharcon, 1848-49-en át az első és a második világháborúig - csak úgy tudjuk reálisan megismerni és megérteni, ha a nemzetközi rend fő tendenciáinak és erőviszonyainak az összefüggéseiben vizsgáljuk a történéseket. így foglalta össze lapunkban hitvallását a magyar történészek doyenjei Kosáry Domokos. Ez a szemlélet, egyben módszer jellemzi Herczegh Géza nemzetközi jogász, volt alkotmánybíró történelmi „pereskedéseit” is, melyekből a Magyar Szemle Könyvek legfrissebb kötete nyújt tanulságos válogatást, a honfoglalástól a dunai vízlépcsőig. De miért kalandozik egy jogtudós a történettudomány területére? A szerző maga adja meg a választ: „Örökségünk jó része per alatt áll. Vitatják, hogy jogosan a miénk lenne, meg azt is, vajon maradandó, ma is hasznosítható értékeket képvisel-e.” A bizonyítási teher jogi fogalom, de a történészek is gyakran élnek vele. A magyar honfoglalás máig vitatott történetének rekonstruálásához Anonymus Gestáját veszi górcső alá Herczegh, és a mű vádlóinak és védőinek érveit éppúgy meghallgatja, mint a korabeli tanúk vallomásait: az írott források és a szóbeli hagyomány bizonyítékait. Mindezek összevetése alapján „ítélete” ez: Bita király jegyzőjének Gestája arról szól, hogy a XII. század végén a magyar királyi udvarban miként látták a honfoglalást, s a három évszázados távolság dacára fő vonásaiban helyesen és a lényeget tekintve reálisan emlékeztek rá. Eszerint az Árpád vezérletével végbement honfoglalás nem egy több százezres létszámú nép betelepülése volt a Kárpát-medencébe, hanem egy néhány tízezres lovassereg új törzsszövetségének benyomulása egy politikai vákuum területére, és az új politikai egység társadalmi alapját nagyrészt a már itt élő, a magyarokhoz etnikailag közel álló s velük nyelvileg részben azonos népesség adta. Az európai nagyhatalmi politika változó körülményei és erőviszonyai szemszögéből vizsgálva a három részre szakadt Magyarország XVII. századi romlását, a szerző ha mentséget nem is, de magyarázatot ad arra, hogy a kor elszigetelt és sokszorosan frusztrált magyar politikai elitje miért nem láthatta előre, melyik hatalom, s milyen módon teszi lehetővé az ország újraegyesítését, ezért alkalmazkodását az utókor nemegyszer (joggal) helytelennek és következetlennek tartja. Két századdal később az akkori magyar politikai és szellemi elit zöme hasonlóképpen a nemzetközi kapcsolatok, a nagyhatalmi politika, továbbá a hazai nemzeti mozgalmak és törekvések ismeretének hiányában nem volt képes jó választ találni a kiéleződő nemzetiségi kérdésre. Hazaáruló volt-e Görgei, vagy nem? Miért maradhatott életben a Habsburg-ellenes szabadságharc katonai fővezére, és miért nem a szovjetellenes szabadságharc miniszterelnöke? Miért lehetett sikeres politikus Kádár, és bukása után kik, hogyan éltették tovább a kádárizmust? E kérdésekre is elfogulatlan, méltányos válaszokat keres Herczegh Géza, elismerve, hogy e perekben nem bíróság, hanem a történelem hozhat „jogerős” - elmarasztaló vagy felmentő - ítéletet. A pereskedést azonban nem úszhatjuk meg, mert jövőnk nem kis mértékben múltunktól függ. ■ Herczegh Géza PERES ÖRÖKSÉGÜNK Mac y a r $ z e m 1 i K ö h y y t k KIÁLLÍTÁS FARKAS ISTVÁN TITOKZATOS VILÁGA Farkas István (1887-1944) festőművész gyűjteményes kiállítása tekinthető meg a Budapesti Történeti Múzeumban (Budavári Palota E épület, I., Szent György tér 2.) május 6-ig. Az elmúlt évtizedekben a XX. századi magyar festészet e kiemelkedő alakjának alkotásait - egy-két kivételtől eltekintve - nem állították ki, ezért a tárlat régi hiányt pótol. NAPKITÖRÉS UTÁN Napkitörés után - ez a címe Kardos Péter festőművész tárlatának, amely a Secco Galériában tekinthető meg március 31-ig (Budapest I., Hess András tér 5.). AZ ÉLŐ CSOKONAI A vidám természetű poéta címmel nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban (V., Károlyi M. u. 16.) Csokonai Vitéz Mihály halálának kétszázadik évfordulója tiszteletére. KONCERT ÜNNEPI NYITÁNY A Művészetek Palotájának ünnepi megnyitója március 14-én, este hétkor lesz a Nemzeti Hangversenyteremben. Felhangzik Beethoven Házavatás nyitánya, Liszt A-dúr zongoraversenye, Bartók Három zenekari darabja - a Burleszk, az Ábránd és a Scherzo - Kocsis Zoltán átiratában, valamint Kodály Psalmus Hungaricusa. Előadja a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar és a Magyar Rádió Gyermekkórusa Kocsis Zoltán vezényletével. A szólisták: Ránki Dezső zongoraművész és Kiss B. Atilla énekművész. ZENE ÉS IRODALOM Volt egyszer volt egy kis zsidó címmel jiddis népdalok hallhatók Kányádi Sándor fordításában, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Palya Bea előadásában március 12-én, nyolckor a XII. Kerületi Művelődési Központban (Csörsz u. 18). Jegyek kaphatók a Kaláka zeneboltban (V. Bárczy István u. 10.). AZ AKADÉMIA A MATÁV ZENEHÁZBAN Az Akadémia kvartett és Jandó Jenő zongoraművész lép fel március 12-én, szombaton este fél nyolckor a Matáv Zeneházban (Budapest IX., Páva u. 10-12.). A kamarakoncerten Schubert c-moll vonósnégyes-tétele, Mozart d-moll vonósnégyese (K. 421.) és Dvorák A-dúr zongoraötöse szólal meg. 41