Heti Válasz, 2009. április-június (9. évfolyam, 14-26. szám)
2009-04-02 / 14. szám
Tragédiának nézed? nézd legott Komédiának s múlattatni fog - az elmúlt hét politikai cirkuszi mutatványa méltán idézi Az ember tragédiája sorait. Mert megbukni sokféleképpen lehet. Emelt fővel, méltósággal, csúfosan, kisszerűen - de annál, hogy valaki az általa vezetett ország hahotázása közepette kényszerüljön venni a kalapját, nincs szánalmasabb. Amikor pedig a napilapoktól az internet legutolsó zugaiig azon röhögnek, hogy a tegnap még ünnepelt kormányfő másfél tucat név bedobása után sem képes megtalálni utódját, az maga az übergagyi vég. Kérdés azonban, hogy Gyurcsány Ferenc valóban megbukott-e. No, nem eleve ellenfelei, az ország napról napra növekvő hányada, illetve a melléjük mindinkább felsorakozó ballib sajtó celebjei szerint. Hanem a szocialisták körében. Most ismerszik meg ugyanis, hogy az MSZP mennyire nem klasszikus, a társadalom egyes rétegeinek képviseletére felesküdött párt. Hogy az MSZP egyéni és csoportérdekek oly kusza televénye, mely egyik héten lelkesen megválaszt téged elnökének, hogy a másikon ugyanolyan eltökéltséggel tekerje ki a nyakad. És ahol felmerülhet, hogy az így kicsinált vezetőjüknek menekülőpályaként odaadják a parlamenti frakcióvezetői posztot, s tán még elnöknek is visszaveszik. Nem az a fő baj, hogy valaki mindent latba vet hatalma megőrzéséért; végtére a politika a befolyás megszerzéséről is szól. Az igazi baj az, ha valaki kizárólag a pillanatnyi győzelmekre tesz fel mindent - a megnyerhető pillanatok ugyanis elfogytak, és ha valamikor, most tényleg nem az egyéni túlélés, hanem az ország sokat emlegetett érdeke a tét. Az egyetlen jó hír ebben az egész vircsaftban, hogy Gyurcsány Ferenc lemondását végső soron nem holmi hatalmi játszma, hanem a társadalom erkölcsi érzéke követelte ki. Hogy az őszödi szavak arról tanúskodnak, aki így beszél - pontosabban úgy kormányoz, hogy utána ilyen beszédet kelljen mondania az „moral insanity”-ré, vagy a lényeget kifejező szabad fordításban „erkölcsi hullá”-vá válik. Így jutott el az MSZP és az SZDSZ Bajnai Gordonig mint a hatalomban maradás utolsó szalmaszáláig, s most tőle várják a gazdasági csődhelyzet mérséklését, a „piacok" megnyugtatását. Attól a fiatalembertől, akinek nevéhez korábban egyetlen önálló gazdasági programpont sem fűződött, s aki most a hírek szerint a Gyurcsány-kormány által a fiókban rejtegetett, a társadalom egyes csoportjait drasztikusan sújtó kiadáscsökkentési tervekre alapozná csomagját. És aki eddig egy szó nem sok, annyit sem vesztegetett arra, hogy mekkora bevételnövekedést tervez elérni a kézen-közön eltüntetett állami pénzek megtartásából, a korrupció csökkentéséből vagy a feketegazdaság mérsékléséből. Pedig utóbbi tényező - ezt, ha másból nem, Gyurcsány Ferenc szíves közléséből tudjuk - akár a GDP húsz százalékára is rúghat, s ha ezt csak némileg sikerülne mérsékelni, az több ezermilliárdos bevétellel kecsegtetne. Nyilván Bajnai is tudja, hogy ilyen távlatokban nem reménykedhet. Mert már most látható, hogy ha húsvét után hivatalba lép is, aligha tud majd úrrá lenni az elődjétől örökölt helyzeten. És akkor kormányfősége nem lesz több, mint ami Gyurcsány Ferenc szocialista utódjának szükségszerűen adatik: pünkösdi királyság, szerintünk Pünkösdi királyság Az igazi baj, ha valaki kizárólag a pillanatnyi győzelmekre tesz fel mindent - a megnyerhető pillanatok ugyanis elfogytak. A HÉT FOTÓJA Aquapark IJMUIDEN 2009. március 24. Holland csecsemők babamasszázs után I WWW.HETIVALASZ.hu | szerintünk | IX.évfolyam, 14.szám,2009.április 2.