Heti Válasz, 2011. október-december (11. évfolyam, 40-52. szám)

2011-11-10 / 45. szám

mára. Ezzel meg is szegte a most le­köszönő jobbközép kormánykoalíció másik két pártjával - Szlovák Keresz­ténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKU-DS) és Most-Híd (szlovák-ma­gyar vegyes párt) - kötött hallgatólagos megállapodást: nem udvarolnak Ficónak annak reményében, hogy bevegye vala­melyiküket leendő kormányába. Utóbbira a Smer csak akkor szorulna rá, ha úgy dönt: kell a kétharmados par­lamenti többség az alkotmánymódosí­táshoz és a sarkalatos törvények elfoga­dásához. Jelenleg ez az opció látszik a legvalószínűbbnek. A legfrissebb közvé­lemény-kutatások szerint Fico pártja 40 százalékon áll, ami a törvényhozásban már meghaladja a képviselői helyek több mint felét. A mostani, eredetileg négypárti po­zsonyi koalíció azért bukott meg, mert a jobbközép alakulatok partnereként a kormányban részt vevő liberális Sza­badság és Szolidaritás nem szavazta meg a Görögország megmentését célzó euróövezeti pénzügyi csomagot. Ezért kizárták az ügyvezető kormányból, így nem volt meg a parlamenti többség. Szlovákia nemleges álláspontja esetén az egész akciót nem lehetett volna meg­valósítani, Görögországot maga alá te­mette volna gazdaságának romhalmaza. Jól tudta ezt Fico is, ezért a második körben csak akkor volt hajlandó ellen­zéki pártként a parlamenti többséget biztosítani, ha lemond a kormány, és új választásokat írnak ki. A tavaly megbu­kott miniszterelnök tehát visszavágott Iveta Radicová kormányfőnek, akit nem­csak erős ellenzéke és koalíciós partne­re, de az Európai Unió vezetői is zsarol­tak: nyomja keresztül a parlamenten a mentőcsomagot, különben Görögország csődbe megy. Fico előtt most szabad a pálya, és ha úgy dönt, hogy koalíciós társat keres, ak­kor már biztosan nem szorul rá a szél­sőséges Ján Slotára - aki nem is biztos, hogy bejut a parlamentbe - vagy a tavaly a törvényhozásból már ki is kimaradt, ugyancsak radikális Vladimír Meciarra, ahogy a 2006-s választások után tör­tént. Mikulás Dzurinda, az SDKU most távozó külügyminisztere kizár bármi­fajta együttműködést Ficóval. „Annyi­ra különböző módon érzékeljük a poli­tikát, hogy vagy az egyik, vagy a másik fél fog kormányt alakítani” - mondta. A Smernek így is van választási lehető­sége, mert a másik két jobbközép párt, a KDH és a Híd burkolt formában ugyan, de nem zárták ki az együttműködést a Smerrel. Ajánlják magukat Ján Figel, a KDH elnöke úgy vélte, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom ön­magában nem lenne partnere Ficónak. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is kétér­telműen nyilatkozott, azt állítva, hogy az ő pártja sem lépne egyedül szövetségre a szociáldemokratákkal, de a választások utáni együttműködés lehetőségét azért nem vetette el. A taktikázásból a bukott miniszterel­nök is kivette a részét. Iveta Radicová ki­lépett pártjából, az SDKU-ból. Már régen rebesgették, hogy új pártot akar alapítani, meg akar szabadulni Mikulás Dzurinda, az SDKU „nagy öregjének” nyomasztó közelségétől. Egyébként is Radicová csak véletlenül lett miniszterelnök, mivel a ta­valyi kampányban Fico Dzurindával kap­csolatban titkos pártfinanszírozási ügyet kezdett emlegetni, svájci bankszámlák­ról „tárt fel” adatokat. Bizonyítani sem­mit sem tudott, de mindez elég volt ar­ra, hogy az SDKU-nak másik listavezetőt kelljen keresnie. Így lett Radicova - aki már volt köztársaságielnök-jelölt is - lis­tavezető és később miniszterelnök. Ah­hoz viszont, hogy a márciusi választáso­kon labdába rúgjon, csatlakoznia kellene valamelyik párthoz, mivel új politikai tö­mörülés létrehozására már nincs idő. Ki­zárásos alapon a Híd jöhet komolyan szá­mításba. Kérdés, hogy Bugárék hányadik helyet adnák oda listájukon Radicovának, és a felajánlott poszt elégséges-e a volt kormányfőnek. A Híd már egyszer megégette magát egy szlovák politikus előtérbe helyezé­sével. Két éve a megyei választásokon Rudolf Chmel alelnökkel kampányolt - a következmény katasztrofális volt. A 408 mandátum közül csak hármat tudtak megszerezni, miközben a fő vetélytárs, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) negyve­net. A tavalyi parlamenti voksoláson már Bugár Béla fotója került a választási pla­kátokra: a Híd bejutott a törvényhozás­ba, az MKP nem. Mindez azt bizonyítja, hogy a Hídnak csak a magyar lakta terü­leteken van szavazóbázisa, hiába igyek­szik magát vegyes pártként eladni. Ez vi­szont azt jelenti, hogy Radicovának nem állna rendelkezésére országos szavazó­­bázis, és nagy kérdés, hogy a Híd hívei közül hányan éreznék úgy, hogy a párt túlzottan elszlovákosodott. Jól fésült politikus A Ficóval való kokettálás tehát Bugár Bé­la számára játék a tűzzel. Intő előjel lehet neki, hogy a tavalyi parlamenti választá­sokon többek között azért juthatott be a parlamentbe, mert a Híd jó előre ki­zárta a koalíciót Ficóval, az MKP pedig csak 48 órával az urnanyitás előtt tette ugyanezt. Nem is jutott be a törvényho­zásba. A jelenlegi állás szerint a Híd nem, az MKP viszont akar közös listát állíta­ni a másikkal - a közvélemény-kutatások szerint egyenként éppen csak az ötszá­zalékos parlamenti bejutási küszöb kör­nyékén tanyáznak. De milyen Robert Fico tér vissza a mi­niszterelnöki bársonyszékbe? Szarka László történész szerint megeshet, hogy az előre hozott választások után egy tal­pig megújult Robert Ficóval találkozunk. Miután megszabadult egyik legnagyobb terhétől, Slotától, egyenes lehet az út a jól fésült, érző szívű baloldali állam­férfi szobrának kifaragásához. Mindez egy meglehetősen negatív forgatóköny­vet is előrevetíthet a felvidéki magyarok számára. Azáltal, hogy Fico megszaba­dul Slotától és Meciartól, ő lesz a szlo­vák nacionalizmus és magyarellenesség egyedüli letéteményese, és elegendő kor­mányzati eszköze lesz, hogy folytassa a „csendes” magyarellenességet. Brüsz­­szel pedig nemigen fogja felemelni a sza­vát, hiszen eddig sem tette, ráadásul egy „EU-konform” politikusról van szó, aki segített megmenteni a görögöket. ■ »Iveta Radicová távozó miniszterelnök | WWW.HETIVALASZ.hu I­XI.évfolyam,45.szám,2011.november 10.

Next