Heti Válasz, 2013. január-február (13. évfolyam, 1-9. szám)
2013-01-31 / 5. szám
G ^aJiLoo *Zq &~(Zu A HÉT » embere Magyarul, románul A Romániai Népművészeti Akadémia tagjává választották Kallós Zoltán néprajzkutatót, mert Válaszúton létrehozott népművészeti központjában pótolhatatlan értékeket mentett meg a pusztulástól. 'J HALÁSZ CSILLA | ahet@hetivalasz.hu ■ Az elismerés annak is köszönhető, hogy a három éve megnyílt válaszúti népművészeti múzeumban román részleg is van? ■ Gondolom, annak is. Román viselettel egy óriási helyiség, egy fél manzárd van berendezve, több a román anyag, mint a moldvai csángó. De van itt szász szoba is. ■ Mi vitte rá, hogy más népek emlékeit is bemutassa? ■ Számomra ez így természetes. A Mezőségen összefonódik az itt élő népek kultúrája, jelentős hatással vannak egymásra - ez látszik a zenében, a táncban is. A legjobb, legszebb dolgokat vettük át egymástól. ■ Corneliu Bucur, az akadémia vezetője a legnagyobb romániai szakemberek egyikének nevezte önt, érdemei közé sorolta, hogy megszámlálhatatlan értéket mentett meg a pusztulástól. Mióta gyűjt? ■ Nagyon jó munkakapcsolatban állok Corneliu Bucurral, és szép gesztus volt tőlük az elismerés, hiszen ezt főleg népművészeknek szokták adni. Gimnazistakoromban kezdtem gyűjteni, egyszerűen érdekeltek ezek az emlékek. Később tanítóként és más munkáim során sokfelé megfordultam, Kalotaszegen, Moldvában, a Székelyföldön, és persze itt a szülőföldemen, a Mezőségen, gyűjtöttem tárgyi emlékeket, zenét, táncot, balladákat és meséket. Románból főleg tárgyi emlékeket. ■ Ritka történet, hogy valaki létrehoz a gyűjteményéből egy magánmúzeumot. Miért tette? ■ Gyerekkori álmom volt. Nagyon sok mindent sikerült összeszednem az elmúlt évtizedekben. A múzeumot már Ceaușescu alatt szerettem volna megvalósítani, de a Szeku közbelépett. A változások után, 1992- ben a válaszúti családi birtokon a Kallós Alapítvány létrehozott egy szórványkollégiumot (az új épületben ma több mint kilencven gyerek van 26 olyan faluból, ahol kevés magyar él), a Kallós-kúria épülete pedig alkalmasnak tűnt a gyűjtemény bemutatására. ■ A családi birtokot az ötvenes években elkobozták. Hogy szerezte vissza? ■ Nem volt egyszerű. Ez a ház a Bánffyaké volt, vadászháznak épült az 1870- es években. A szüleim 1933-ban vették meg tíz hold földdel. Apámat 1950- ben elítélték, mert többet vetett, mint ami a tervben szerepelt. Mindenünket elkobozták. Az 1989-es változás után nem akarták viszszaadni, mondván, az a közös gazdaságé, végül bírósági úton sikerült vissza1926-ban született Válaszúton»1946-ban Kolozsváron tanítói oklevelet szerzett. »1955-ben kizárták a kolozsvári zeneakadémiáról, mert családja kuláklistára került. »Tanított Kalotaszegen, Moldvában. » 1992-ben létrehozta a Kallós Alapítványt és a kollégiumot. » 2010-ben megnyitotta a népművészeti múzeumot, perelni 1992-ben. Most pedig jönnek a világ minden tájáról, Japánból, Németországból, Franciaországból megnézni a múzeumot, rácsodálkoznak, milyen szép, tavaly háromezren voltak. ■ Válaszút román többségű falu. Nem zavarja a románokat, hogy itt magyar kollégium, múzeum, nyári táborok vannak? ■ Magyarországon is, itt is a média tünteti fel úgy, mintha nagy ellentétek lennének magyarok, románok, zsidók, cigányok között. Nincs nekünk problémánk egymással, évszázadok óta békésen megférünk egymás mellett. Én magyarul, románul és cigányul is perfekt vagyok. A közvetlen szomszédommal, Aranka nénivel csak cigányul beszélek. Huszonkét éve működtetem a nyári válaszúti táborokat, mindig hozok román táncosokat, énekeseket is - jönnek a románok filmezni. A magyar fiatalok is örömmel tanulják a román táncokat. Őrizzük és továbbadjuk az itt élő népek kultúráját. ■