Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-07-22 / 33. szám

516 Továbbá nincsen semmi legkisebb épület, hol a’ nyári nap heve ellen enyhelyet lelhetnének a’ marhák; — nincsen egy ágas vagy fa, mellyhez dörgölődzhes­­sék a’marha. A’csillagokon kivül e’rengeteg kétségbe­ejtő pusztaságon semmi sincsen egyéb, mint talán még a’ serviai disznókkal bejött ’s itt elharapódzott tövis, melly még majd az egész legelőt elpusztítja. Ezek szerint a’ marha ’s lótenyésztés soha ne­vezetes fokra nem hághat igy a’ mint van. — A’juh­tenyésztésnek is vannak akadályai. — A’ juhok ugyan a’ Hortobágyon inneni 10,000 holdnyi Máta részen le­gelnek , legelőjük nagy része vizenyős, ez idén vagy 1000 holdra szorította az árvíz ! száraz időben azonban jó. A’ juhnemesbíthetésre nézve igen czélirányos, hogy mindenki külön legeltetheti juhait, de nem szabad aklo­­kat építeni, hova azok hasonlag a’forróság ellen vonul­hassanak. — Az usztatás a’ hortobágyi vízben végezte­tik , megengedtetett egy akol építése , hol nyírik a’ ju­hokat, de sokan ezt is a’ szabadban végezik. Jótékony volna ezeknek a’ határ mentében néhány akol építketése. Ezen juhlegelen van még vagy 15—1800 ökör, hol egy gazda 12-nél többet nem tarthat. A’ sertésnek min­denütt szabad ugyan a’ földet turkálni, de azért a’ ser­téshizlalóknak sem ártana a’ határszélen hizlalhatni, hon­­nét „7 mérfölddel közelebb kapnák Pest, Eger, Miskol­­czot, hova a’ hízók legnagyobb része haj­tátik.“ Egyéb­iránt a’ sertéshizlalóknak legkevesb kifogásuk lehet, mert míg a’juh (a’ birkát értve, mert a’ magyarjuh már pár­toltatok, talán azért nem pártolják az elöljárók a’ birka­­tenyésztést, mert magok is többen birkások lévén, nem akarják hogy részrehajlóknak tekintessenek) — míg a’ birka tenyésztése háttérbe van az által is szorítva, hogy bár másutt 10 itt 5 juh 1 marhának aequivalense — a’ sertés is azon arányban áll ugyan, de mint említők, en­nek szabad a’ világ, sőt a’ mindjárt említendő homok­­legelőn is sok ideig szabadon hizlalgattak , kunyhókat állítottak ’stb, hol 5—600 sertés hizlaltatott. — E’ ser­téshizlalás egyedül biztos utltt a’gazdagulhatáshoz, eb­ből Debreczenben többen 100,000-ket gyűjtöttek , egy pedig a’ többihez képest aránytalan dús gazdagságot. Ezek mondják, miként 10,000 frtal, 200 darabot hizlal­­­gatván egyszer egyszer, 6000 forintot lehet nyerni egy év alatt — igaz, hogy ide is szerencse kell, mert né­­melly ember ha hányát bukik is, homlokát üti meg; de miután két testvér 1000—1000 váltó forinttal kezdett hozzá — az egyik nejével annyit kapott, hogy mindent eladva a’ magáéból tett hozzá 30 forintot, hogy annak egy bundát vehessen, ’s most nehány év után 17—25000 fttal bírnak, — ezen után lehet boldogulni. — Azon­ban a’ sertéstenyésztést is nagy csapás érte legújabban azon határzat által, hogy azt 500-on alul külön csapat­ban tartani nem lehet. És már most, ha valaki czélirá­nyos fiaztatót építetett, ’s jó fajta sertéseket szerzett be, mellyeket máséval nem akar összekeverni — mivel marha vagy juh tartása miatt, mellyeket hasonlag nem akarna egészen elhagyni — 500-ig nem tarthat vagy nincs még annyi — kénytelen lesz egész nyájacskájától megválni inkább , mintsem elhagyja korcsosodni. Ezen nagy legelőn kivül van a’ városhoz közel 30000 hold­nyi (a homokbuczkákkal ’stb 43000) homoklegelő, melly legbiztosb minden időben. Itten legelnek az igásokon kivül, mellyeknek külön legelőjük kár hogy nincsen — a’ fejős tehén csordák — itten legelnek a’ magyar kosok — a’ birka-kosnak is megengednék mint hágó állatnak, de már az ürünek nem — itten is turkál a’ disznó — pedig ez sem fejős sem hágó ! Itt is használja már egynéhány a’fehér zász­­pát (Veratrum alb.) másként fehér hunyort a’ torok-gyik ellen — a’ gyökér porát a’ gyepre hintvén a’ disznó elébe. Jó volna talán ezen legelőnek egy részét tilalmasba venni azon esetekre, hol mint ez idén is a’ viz által 4 gulya szorult egynek a’ járására — vagy szárazságkor kiaszik a’ szikes legelő ’stb, mellyen talán szikes füve­ket is jobb volna tenyészteni, legyen a’ legelést hol foly­­tatni.Az igás lovakra is rá férne egy két külön legelő.Itten érdemes megjegyezni, miként a’ debreczeni fogat ritkán van 8 lovon alól — ámbár 8 lóra való terhet szekere alig­ha megbirna; — talán nem ártana számítás alá venni, ha váljon nem jobb volna-e két — négy lovas szekér, nem lehetne-e ezen több terhet vinni, nem biztos­ volna-e a’ szekér állapota ? — Igaz, hogy sokszor az üres sze­keret sem bírná el 4 ló. Az adó, a’ ló ’s marha darabjától 30 kr. sertéstől 6 kr., juhtól 10 kr. ’s erről még nehány szót alább fogunk elmondani a’ faizásnál. A’ legelőről télire a’ marhák a’ tanyákra ’s kaszái­tokra hajtatnak. A’ tanyák a’ Hegyesi, Macsi, Szepes, Ebes, Elep (és ennek része a’Kösélyszeg) pusztákon vannak, ’s mint említék, 1818 óta quasi saját joggal bírálnák. A’ tanyákon van egy épület, mellyben az istállót a’ majoros szobájától egy fal választja el. Ezen épület a szalmával kevert sárból, villával felrakott fecskefal, né­hol vályog, ritkán vertfal náddal fedve; vannak néhol cse­repes épületek is. — Van aztán egy marha ól vagy fél­szer, néhol góré, garádjával kerített hely a’ takarmány­nak. Néhány birkaszin ’s putri a’ sertéseknek. — Csűr az egész határban kettő — ezért nyáron át kelvén nyom­tatni, a’ többszöri szántás elmarad, pedig itt is áll, mint B. ur mondja: egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér. — Gyümölcskert lehet vagy 10—15, egypár szöllő is (itt is !) B­ urnák 5—6 holdnyi ültetett akácz­­erdeje 3 tanyafával van körül ültetve. A’ szepesi, ebesi

Next